Újabb családi típusú házat avattak fel Siménfalván
Az ötödik családi típusú házát avatta fel múlt hét végén Siménfalván a rugonfalvi Ház a Holnapért Egyesület. A Rumänien Arbeitsgruppe Hemmingen nonprofit német egyesület támogatásával négy évbe telt és hozzávetőlegesen 130.000 euróba került az épület felújítása, melyben a megyei gyermekvédelmi igazgatóságon nyilvántartott tíz gyermek lakik a „szülőkkel”.
Sebestyén László, a rugonfalvi Ház a Holnapért Egyesület ügyvezetője elmondta: a kilencvenes évek végéig az állam nemcsak intézményesen gondoskodott az elhagyott gyermekekről, hanem az iskola elvégzése után munkát és lakást is biztosított nekik. 1989 után mindez megváltozott, a 18. életévüket betöltött fiatalok legnagyobb része utcára került. Gondjuk volt a beilleszkedéssel, sokan közülük börtönben végezték. 1999-ben a gyermekotthonok megszűnésével magánházakba, szükségmegoldásként panellakásokba költöztették a gyermekeket, ahol nevelésük ugyanolyan módszerrel folyik, és a nevelők továbbra is nyolc óránként váltják egymást – tette hozzá az ügyvezető.
Családi típusú házak német segítséggel
A németországi egyesület saját tagsági díjaiból és az általa szervezett rendezvények során, valamint pályázatokból gyűjtötte össze a szükséges pénzt. A Ház a Holnapért Egyesület a személyi adó két százalékából befolyt összeggel és a munkálatok megszervezésével járult hozzá a siménfalvi ház elkészítéséhez – nyilatkozta Sebestyén László. Az első családi típusú házat 1996-ban avatták fel Rugonfalván, majd 1999-ben egyet Bögözben, 2000-ben pedig kettőt Újszékelyen. Az ötödiket október 15-én nyitották meg Siménfalva központjában. Az öt házban 45 fiatal él, óvodáskorútól egyetemistáig, és tíz fiatal mellett átlagosan négy alkalmazott van: a család fejeként egy házaspár, akinek munkáját egy pedagógiai végzettséggel rendelkező és egy háztartásbeli segíti.
„Az állami gyermekvédelemmel albérleti szerződésünk van, amely továbbra is biztosítja az élelmezést, fizeti a közterheket és a nevelő személyzetet. Az egyesület a házak karbantartásáért felelős, de odafigyelünk a kiemelkedő tehetségekre is, pluszórákat fizetünk vagy például anyagi segítséget nyújtunk a jogosítvány megszerzésében. Eddig harmincan kerültek ki tőlünk, sokan már családosak, dolgoznak, nem kallódtak el, könnyebben beilleszkedtek a társadalomba” – tette hozzá az ügyvezető.
Külföldön jól bevált módszer
Sógor Csaba, az egyesület elnöke elmondta: „Ez egy húszéves kezdeményezés, amit nem mi találtunk ki. Németországban már jól bevált, és arra törekedtünk, hogy itthon a legjobb modellt nyújtsuk. Ez a koncepció a családot helyezi középpontba, annak jelentőségét egy egyén életében. A fogadott vagy nevelt gyermek így megtapasztalhatja, hogy a család szülőkből, gyerekekből, nagyszülőkből, rokonokból, barátokból áll. Másodsorban pedig mi falura visszük be a gyermeket, mert csak itt tanulja meg, mit jelent a munka. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az árva gyermekek nevelésében ez a módszer megfelelőbb – egészítette ki az elnök.
Előnyt jelent a falunak
Péter Zoltán, Siménfalva polgármestere elmondta, hogy nagyon örülnek a háznak, tíz gyerekkel nő az iskolai létszám, és ha felnőnek, fiatalítják és frissítik majd a faluközösséget. Bartha Alpár fiatfalvi lelkész, az egyesület tagja közölte: „Istennek tetsző dolog, hogy gondoskodjunk egy olyan társadalmi rétegről, amellyel a sors mostohábban bánik, mert nem szabad elmenni a gondok mellett, mintha nem lennének, hisz akkor sokasodnak meg.”
Családi típusú ház Bögözben
Tövissy Judit, a bögözi ház főnevelője szerencsésnek vallja magát, mert gyermekei és férje támogatták és elfogadták „munkahelyét”. A lakás jelenleg 12 férőhelyes, 1999. szeptember elsején indult, akkor nyolc gyerekkel. „Amikor megszűnt a székelykeresztúri gyermekotthon, négy nevelő az általa nevelt osztályból kiválaszthatta azokat a gyermekeket, akikkel együtt akart élni. Most már az elhagyott gyermekek a sürgősségi központba kerülnek nyilvántartásba a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, és itt történik az elosztásuk” – tette hozzá a főnevelő.
Ebben a házban Tövissy Judit mellett három nevelő folyamatosan váltja egymást. A legfiatalabb gyermek 7 éves, a legidősebb 19, hat külön szobában laknak, és nemenként vannak elosztva. Aki minden tanulmányát befejezte, és betöltötte 26. életévét, annak ki kell jelentkeznie a központból. Mindenhol sajátos házirend van, a bögözi családi típusú ház lakói segítenek tisztán tartani a lakást, a szülőkkel együtt kertészkednek, tyúkokat is tartanak, hogy megszokják és megtanulják, miből lesz a betevőjük.
szekelyhon.ro
Családi típusú házak német segítséggel
A németországi egyesület saját tagsági díjaiból és az általa szervezett rendezvények során, valamint pályázatokból gyűjtötte össze a szükséges pénzt. A Ház a Holnapért Egyesület a személyi adó két százalékából befolyt összeggel és a munkálatok megszervezésével járult hozzá a siménfalvi ház elkészítéséhez – nyilatkozta Sebestyén László. Az első családi típusú házat 1996-ban avatták fel Rugonfalván, majd 1999-ben egyet Bögözben, 2000-ben pedig kettőt Újszékelyen. Az ötödiket október 15-én nyitották meg Siménfalva központjában. Az öt házban 45 fiatal él, óvodáskorútól egyetemistáig, és tíz fiatal mellett átlagosan négy alkalmazott van: a család fejeként egy házaspár, akinek munkáját egy pedagógiai végzettséggel rendelkező és egy háztartásbeli segíti.
„Az állami gyermekvédelemmel albérleti szerződésünk van, amely továbbra is biztosítja az élelmezést, fizeti a közterheket és a nevelő személyzetet. Az egyesület a házak karbantartásáért felelős, de odafigyelünk a kiemelkedő tehetségekre is, pluszórákat fizetünk vagy például anyagi segítséget nyújtunk a jogosítvány megszerzésében. Eddig harmincan kerültek ki tőlünk, sokan már családosak, dolgoznak, nem kallódtak el, könnyebben beilleszkedtek a társadalomba” – tette hozzá az ügyvezető.
Külföldön jól bevált módszer
Sógor Csaba, az egyesület elnöke elmondta: „Ez egy húszéves kezdeményezés, amit nem mi találtunk ki. Németországban már jól bevált, és arra törekedtünk, hogy itthon a legjobb modellt nyújtsuk. Ez a koncepció a családot helyezi középpontba, annak jelentőségét egy egyén életében. A fogadott vagy nevelt gyermek így megtapasztalhatja, hogy a család szülőkből, gyerekekből, nagyszülőkből, rokonokból, barátokból áll. Másodsorban pedig mi falura visszük be a gyermeket, mert csak itt tanulja meg, mit jelent a munka. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az árva gyermekek nevelésében ez a módszer megfelelőbb – egészítette ki az elnök.
Előnyt jelent a falunak
Péter Zoltán, Siménfalva polgármestere elmondta, hogy nagyon örülnek a háznak, tíz gyerekkel nő az iskolai létszám, és ha felnőnek, fiatalítják és frissítik majd a faluközösséget. Bartha Alpár fiatfalvi lelkész, az egyesület tagja közölte: „Istennek tetsző dolog, hogy gondoskodjunk egy olyan társadalmi rétegről, amellyel a sors mostohábban bánik, mert nem szabad elmenni a gondok mellett, mintha nem lennének, hisz akkor sokasodnak meg.”
Családi típusú ház Bögözben
Tövissy Judit, a bögözi ház főnevelője szerencsésnek vallja magát, mert gyermekei és férje támogatták és elfogadták „munkahelyét”. A lakás jelenleg 12 férőhelyes, 1999. szeptember elsején indult, akkor nyolc gyerekkel. „Amikor megszűnt a székelykeresztúri gyermekotthon, négy nevelő az általa nevelt osztályból kiválaszthatta azokat a gyermekeket, akikkel együtt akart élni. Most már az elhagyott gyermekek a sürgősségi központba kerülnek nyilvántartásba a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, és itt történik az elosztásuk” – tette hozzá a főnevelő.
Ebben a házban Tövissy Judit mellett három nevelő folyamatosan váltja egymást. A legfiatalabb gyermek 7 éves, a legidősebb 19, hat külön szobában laknak, és nemenként vannak elosztva. Aki minden tanulmányát befejezte, és betöltötte 26. életévét, annak ki kell jelentkeznie a központból. Mindenhol sajátos házirend van, a bögözi családi típusú ház lakói segítenek tisztán tartani a lakást, a szülőkkel együtt kertészkednek, tyúkokat is tartanak, hogy megszokják és megtanulják, miből lesz a betevőjük.
szekelyhon.ro
ESEMÉNYEK
