2010-11-29

Glattfelder Béla magyarországi fideszes EP-képviselő volt a vendége Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőnek a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely keretében első alkalommal megrendezett Európai Beszélgető Estek című előadás-sorozat keretében, péntek délután.  

A rendezvény címe – Mit eszünk holnap? – a tartósított és génmódosított élelmiszerek között – csak utalt a beszélgetés tartalmára, hiszen nem pusztán a génmódosított élelmiszerekről volt szó, hanem az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott agrárpolitikai tervezetről, valamint a közös uniós agrárpolitika jövőjéről is.

A tartalmas, közérthető rendezvény végén a magyarországi EP-képviselő a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Sógor Csaba EP-képviselőtől azt is megtudtuk, hogy a következő beszélgető esten – amelyet várhatóan jövő év januárjában tartanak – Schöpflin György magyarországi EP-képviselő a romániai magyarok számára is érdekes témáról, a magyar alkotmány módosításáról értekezik.

Fehér Attila evangélikus egyházkerületi főtanácsos üdvözlő szavai után Sógor Csaba az európai parlamenti képviselők munkájának sokrétűségét ismertette.

„Bár itthon leginkább a kisebbségi jogok védelmében kifejtett munkánkat ismerik, Brüsszelben szakpolitikai kérdések megvitatásával is foglalkozunk, ez pedig az egész Európai Unióra, így ránk, erdélyi magyarokra is kihat” – mondta az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Percenként két gyermek hal meg éhen

Glattfelder Béla először Sir John Beddington, az angol kormány tudományos főtanácsadójának előadásából idézett: 2030-ban – amikor a világ népessége elérheti a nyolcmilliárdot – az energia-, a víz és az élelmiszerhiány okozza majd a legnagyobb gondot. Glattfelder rávilágított arra is, hogy az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt az elfogyasztott élelmiszer-, illetve a felhasznált kőolajmennyiség. Megtudtuk: a néhány évvel ezelőtti ötszázmillió éhező száma mára száznyolcvan millióval emelkedett. „2050-re előfordulhat, hogy a föld kilencmilliárd lakosából minden harmadik ember éhezik majd, ha az élelmiszertermelés nem növekszik a megfelelő ütemben. Ma percenként két gyermek hal éhen” – tudtuk meg a szomorú statisztikát az EP-képviselőtől, aki szerint a legtöbb energiát élelmiszertermelésre használjuk el.

Pozitívan hathat az árnövekedés

„Az élelmiszerbiztonsági szempontok miatt nem kérdéses, hogy szükség van közös uniós agrárpolitikára. 2020-ig biztos fenntartjuk a közös agrárpolitikát! Elképzelhető, hogy az e célra elkülönített pénzalapból valamivel több jut Magyarországnak és Romániának, ám nem annyi, mint amennyire várnának, mivel a régebbi EU-tagállamokhoz átcsoportosítanak bizonyos összeget. Ugyanakkor az élelmiszerárak várható növekedése pozitívan hat majd a román és a magyar gazdákra” – hangsúlyozta Glattfelder Béla.

Elhangzott az is, hogy Magyarországon a termőföld hektáronkénti támogatásaképpen legtöbb 270 eurót kaphat a gazda. A leginkább Görögországban termesztett citrusfélékért, olivabogyó- és dohánytermesztésért azonban 500 eurót fizet hektáronként az unió.

A tagállamok dönthetnek a génmódosított növények termesztéséről

A génmódosított termékeket illetően a magyar EP-képviselő azt nyilatkozta, hogy ez a kérdés megosztja nem csak a romániai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. A politikus emlékeztetett arra, hogy Románia EU-csatlakozása előtt az országban 40 000–50 000 hektáron termesztettek génmódosított szóját, ám ezt EU-utasításra abba kellett hagyni. „Az Európai Unió most a tagállamokra bízná a génmódosított növények termesztésére vonatkozó döntést. Például Románia érdekelt a génmódosított szója termesztésben. Ami Magyarországot illeti, semmilyen génmódosított növényt nem akar engedélyezni. Minden EU-tagállamban létezik egy engedélyező szakhatóság, amely európai szinten egyeztet, és tekintettel van az európai egészség-, minőség- és élelmiszervédelmi előírásokra” – összegzett a vendég EP-képviselő.

Szabadság