„Számomra fontos volt meghívni a Szatmár megyeieket, mert köszönettel tartozom a Szatmár megyei magyarságnak a Magyar Összefogásban mutatott példaértékű részvételükért. Lényeges dolognak tartom, hogy a szavazók ne csak a választókerületben találkozzanak a képviselővel, hanem alaposabb betekintést nyerjenek az európai parlamenti munkájába." -mondta el Sógor.

Nos, a küldöttség tagjainak az Európai Parlamenttel való ismerkedés mellett ha kevés is, de lehetőségük adódott Brüsszel városának, az ott lakók életének megismerésére. Az, hogy ez sok nemzet fővárosa, már az első ott töltött órákban kiderült, az utcán járva francia, német, angol, holland, olasz, lengyel, arab és kínai szavakat hallani. Itt a nemzetek első látásra úgy tűnik tökéletes harmóniában élnek, a különböző ajkú lakosok ugyanúgy megférnek egymás mellett mint a régebbi, patinás épületek és a 20-25 emeletes új építésű felhőkarcolók. A látszat azonban csal, a helyiekkel elbeszélgetve kiderült: a belgák nem nagyon örülnek annak, hogy a sok nemzet városa lettek, hiszen a sok ide érkező miatt a lakásbérlet, az éttermi árak nagyon megnőttek. A koldusok száma is megnőtt, bár a hiedelmekkel ellentétben azt tapasztaltuk: nem a Romániából érkezők próbálják kéregetésből fenntartani magukat, az inkább az arabok szokása. Egyik brüsszeli kalauzunk szerint a román munkás leginkább az építőiparban keresett, mert sokkal szorgalmasabb mint a helyi munkaerő.

Akár örülnek neki az ottlakók, akár nem, Brüsszel ad otthont az Európai Parlament impozáns épületének, melynek már az építése is némi felháborodást keltett a helyiek körében.Az egykori vasúti pályaudvar helyére tervezték az épületet, ám az ellenzők miatt népszavazásra bocsájtották a kérdést, aminek az lett a vége, hogy az épületet megtartották, de a pályaudvart a föld alá költöztették és a Parlament épületét pedig köré építették, úgy, hogy az tökéletesen illeszkedjen a környezetbe.

Miután a szigorú biztonsági ellenőrzéseket követően bejutottunk az épületbe megtapasztaltuk: nem csak nekünk volt akkora szerencsénk, hogy meglátogathattuk az épületet. A több mint hétszáz parlamenti képviselőnek évente száz személyt van lehetősége meghívni az épületbe, így érthető, egymást érik a látogató csoportok. A hatalmas épület-együttesben találhatók a képviselők irodái, rengeteg gyűlésterem, sajtó számára fenntartott irodák, kávézók és még sorolhatnánk. Mint Sógor Csabától megtudtuk: a hatalmas épületnek sok olyan zuga van, ahol még olyan képviselők sem jártak, akik második mandátumukat töltik.

A parlamentben a szatmáriak többek között Cosac Mariana és Polner Gergely előadásait hallgathatták meg az EP működéséről, Sógor Csaba segítségével pedig betekintést nyerhettünk abba, hogy jelen pillanatban mivel foglalkozik a parlament, illetve maga a képviselő. Az egyik ilyen fontos témakör a bevándorlás kérdésének a szabályozása, amely előreláthatóan húsz év múlva lesz komoly probléma, bár már most megjelentek a szokatlannak mondható munkavállaók - például a ruandai taxisok Bukarestben.

Sógor Csaba civil szabadságjogokkal, emberi, kisebbségi jogokkal, munkaüggyel és oktatási programokkal van mostanában igazán elfoglalva. Mint tőle megtudtuk: a román parlamentben dolgozókat azzal vádolják, hogy az apró lépések politikája szerint dolgoznak, az Európai Parlamenti munka viszont a még apróbb lépések révén hoznak eredményeket. Egy EP-képviselőnek fontos feladata a lobbi-tevékenység is, hogy az általa fontosnak ítélt szavazásra bocsájtott kérdésekben megszerezze az elfogadáshoz szükséges fele+1 szavazatot. Ezen kívül fontos a rendezvények szervezése is, melyekkel a képviselt régió termékeire, értékeire hívja fel a figyelmet. Nemrégiben a Nachbil borokat mutatták be nagy sikerrel, de nagy népszerűségnek örvendett a székelyföldi ásványvizek bemutatója is.

A brüsszeli látogatás keretein belül a szatmári csapat részt vehetett két március 15-el kapcsolatos rendezvényen is. A helyi Magyar Kultúra Házában Burkaló Beáta és a Concordia vonósnégyes koncertjét hallgathatták meg, csütörtökön pedig Jósika Miklós emlékplakettjét koszorúzták meg. Az író az 1848-49-es szabadságharcot követően egy ideig Brüsszelben élt, házának falán pedig már jó ideje ott van az emléktábla.

Ha bárki Brüsszelben jár, kötelező megkóstolnia a belga sört és a csokoládét - ez amolyan íratlan szabály, amit érdemes megfogadni. A tartalmas programok között szerepelt természetesen egy kis csokoládé készítési bemutató, melyen a látogatók maguk is nekiláthattak az ízletes édesség elkészítéséhez. A csoport tagjai természetesen a másik fontos belga kóstolgatnivalóról, a sörről sem feledkeztek meg: látogatást tettek a Delirium Tremence méltán népszerű sörözőben is, ahol mindig az évnek megfelelő számú - idén értelemszerűen 2010 - fajta sört lehet megkóstolni.

Szatmár.ro