Sógor és Tőkés a regionalizációs problémáról beszélt az EP-ben
Sógor Csaba EP-képviselő, és Tőkés László tegnap a brüsszeli
mini-plenáris ülés napirendjén kívül a Romániában tervezett
közigazgatási átszervezés problémájára hívta fel az európai döntéshozók
figyelmét.
"Az EU nem szól bele tagállamai közigazgatási berendezkedésébe. Ezt fontos hangsúlyozni, mert ma Romániában egyes politikusok azzal magyarázzák a közigazgatási átszervezés szükségességét, hogy az ország másképp nem tud több pénzt lehívni az EU strukturális alapjaiból" - hangoztatta Sógor Csaba.
Tőkés László EP-alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben a román politikum részéről "durva támadás-sorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult" Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira, és általában a romániai magyar közösségre.
"Eközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét kívánja áterőszakolni a hatalom, mely 8 többségi megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná" - jelentette ki Tőkés.
Jelezte: Románia erdélyi magyar képviselői a Helyi Önkormányzatok Európai Chártájának, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chártájának explicit előírásai értelmében határozottan visszautasítják országuk regionális újrarendezésének ezt a demokrácia-ellenes és diszkriminatív módját.
Végezetül az EP-alelnök Románia és Magyarország néppárti kormánypártjainak demokratikus értékközösségének segítségét, valamint az Európai Parlament cselekvő támogatását kérte az erdélyi magyar közösség védelmében.
Sógor felszólalásában vázolta, Romániában jelenleg olyan reformról folyik a vita, amely során a jelenlegi 41, megyének nevezett, NUTS 3-as szintű közigazgatási egységből nyolc NUTS 2-es szintű közigazgatási egység jönne létre, figyelmen kívül hagyva a gazdasági, szociális, kulturális realitásokat. "A kérdést övező viták leginkább a romániai magyarságról szólnak, ez az őshonos nemzeti kisebbség a reform után ugyanis többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben – dacára az Európa Tanács vonatkozó egyezményében foglaltakkal –, így elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit" - így Sógor.
Az RMDSZ EP-képviselője kijelentette, az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem a tagállamok is biztosítsák a döntések állampolgárokhoz minél közelebbi szinten történő meghozatalát.
"Egy állam közigazgatási rendszerének átszervezése olyan horderejű kérdés, amelyet nem túl elegáns dolog a lakosság közvetlen megkérdezése nélkül végrehajtani, mert a demokrácia működését veszélyezteti" - összegezett a politikus.
Transindex
Tőkés László EP-alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben a román politikum részéről "durva támadás-sorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult" Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira, és általában a romániai magyar közösségre.
"Eközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét kívánja áterőszakolni a hatalom, mely 8 többségi megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná" - jelentette ki Tőkés.
Jelezte: Románia erdélyi magyar képviselői a Helyi Önkormányzatok Európai Chártájának, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chártájának explicit előírásai értelmében határozottan visszautasítják országuk regionális újrarendezésének ezt a demokrácia-ellenes és diszkriminatív módját.
Végezetül az EP-alelnök Románia és Magyarország néppárti kormánypártjainak demokratikus értékközösségének segítségét, valamint az Európai Parlament cselekvő támogatását kérte az erdélyi magyar közösség védelmében.
Sógor felszólalásában vázolta, Romániában jelenleg olyan reformról folyik a vita, amely során a jelenlegi 41, megyének nevezett, NUTS 3-as szintű közigazgatási egységből nyolc NUTS 2-es szintű közigazgatási egység jönne létre, figyelmen kívül hagyva a gazdasági, szociális, kulturális realitásokat. "A kérdést övező viták leginkább a romániai magyarságról szólnak, ez az őshonos nemzeti kisebbség a reform után ugyanis többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben – dacára az Európa Tanács vonatkozó egyezményében foglaltakkal –, így elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit" - így Sógor.
Az RMDSZ EP-képviselője kijelentette, az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem a tagállamok is biztosítsák a döntések állampolgárokhoz minél közelebbi szinten történő meghozatalát.
"Egy állam közigazgatási rendszerének átszervezése olyan horderejű kérdés, amelyet nem túl elegáns dolog a lakosság közvetlen megkérdezése nélkül végrehajtani, mert a demokrácia működését veszélyezteti" - összegezett a politikus.
Transindex