Sógor Csaba szatmári eprészeknek szervezett tanulmányutat
Szuhányi János szerint a nyugati epertermesztőktől elsősorban az értékesítés terén tanulhatnak az itteni gazdálkodók.
Szuhányi János szerint a nyugati epertermesztőktől elsősorban az értékesítés terén tanulhatnak az itteni gazdálkodók.
A halmi illetőségű epertermesztő tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek (rajta kívül: Fodor István, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Kornis Ágnes, Túrterebesről), amely Sógor Csaba EP-képviselő meghívására németországi és Strassbourg környéki földieper-ültetvényekre látogatott el. A gazdálkodó megosztotta lapunkkal tapasztalatait:
– Odaértünkkor az Európai Parlamentben tettünk látogatást, épp akkor, amikor Tőkés Lászlót alelnökké választották. Két farmot tekintettünk meg a látogatásunk során, egy németországit és egy elzászit. Ami a termesztési technológiát illeti, ugyanazokkal a fajtákkal foglalkoznak, mint mifelénk, és a módszerek ugyanazok, viszont az ottaniak rendszeresen alkalmazzák a különféle tápoldatokat az egész termesztési időszak alatt. Ami szembetűnő volt, az az, hogy az általunk meglátogatott termesztőnél már harmadik alkalommal tett látogatást a növényvédelmi hatóság – ott ugyanis nagyon odafigyelnek arra, hogy a termés vegyszer- és károsanyag-tartalma ne haladja meg a megengedett szintet. Miután a korai eper esetében a vége felé jár a szezon, a gazda licitet hirdet, és „szedd magad!” rendszerben jelentősen olcsóbban, két és fél euróért meg lehet vásárolni egy kiló epret. A normális ár négy-öt euró körül van. Az értékesítéssel nincsenek olyan problémáik, mint nekünk.
A francia termelő az általa megtermelt eper nagy részét saját standon értékesíti, ami azért nem nagy erőfeszítés, mert korai, középkorai és késői fajtákkal foglalkozik, így a mennyiség eloszlik. Ellátogattunk egy felvásárlóközpontba is, amilyen sajnos, tájainkon csak a gazdák álmai között szerepel. Egy ötezer hektárral rendelkező termelői csoport tartja fenn a telepet, és többféle gyümölcs termesztésével-értékesítésével foglalkoznak. Csak földieperből naponta öt kamionnyit szállítanak el. Megtudtuk, hogy földieperre egyáltalán nem kapnak támogatást az ottani gazdák. Természetesen igen hasznos volt ez a látogatás, ezúton is szeretnénk megköszönni Sógor Csabának a lehetőséget.
Szuhányi Jánost gyermekkora óta érdekli a földieper-termesztés, és fontosnak tartja azt, hogy új termesztési technológiákat ismerjen meg, tapasztalatokat szerezzen külföldi gazdálkodóktól.
Szatmári Magyar Hírlap
A halmi illetőségű epertermesztő tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek (rajta kívül: Fodor István, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Kornis Ágnes, Túrterebesről), amely Sógor Csaba EP-képviselő meghívására németországi és Strassbourg környéki földieper-ültetvényekre látogatott el. A gazdálkodó megosztotta lapunkkal tapasztalatait:
– Odaértünkkor az Európai Parlamentben tettünk látogatást, épp akkor, amikor Tőkés Lászlót alelnökké választották. Két farmot tekintettünk meg a látogatásunk során, egy németországit és egy elzászit. Ami a termesztési technológiát illeti, ugyanazokkal a fajtákkal foglalkoznak, mint mifelénk, és a módszerek ugyanazok, viszont az ottaniak rendszeresen alkalmazzák a különféle tápoldatokat az egész termesztési időszak alatt. Ami szembetűnő volt, az az, hogy az általunk meglátogatott termesztőnél már harmadik alkalommal tett látogatást a növényvédelmi hatóság – ott ugyanis nagyon odafigyelnek arra, hogy a termés vegyszer- és károsanyag-tartalma ne haladja meg a megengedett szintet. Miután a korai eper esetében a vége felé jár a szezon, a gazda licitet hirdet, és „szedd magad!” rendszerben jelentősen olcsóbban, két és fél euróért meg lehet vásárolni egy kiló epret. A normális ár négy-öt euró körül van. Az értékesítéssel nincsenek olyan problémáik, mint nekünk.
A francia termelő az általa megtermelt eper nagy részét saját standon értékesíti, ami azért nem nagy erőfeszítés, mert korai, középkorai és késői fajtákkal foglalkozik, így a mennyiség eloszlik. Ellátogattunk egy felvásárlóközpontba is, amilyen sajnos, tájainkon csak a gazdák álmai között szerepel. Egy ötezer hektárral rendelkező termelői csoport tartja fenn a telepet, és többféle gyümölcs termesztésével-értékesítésével foglalkoznak. Csak földieperből naponta öt kamionnyit szállítanak el. Megtudtuk, hogy földieperre egyáltalán nem kapnak támogatást az ottani gazdák. Természetesen igen hasznos volt ez a látogatás, ezúton is szeretnénk megköszönni Sógor Csabának a lehetőséget.
Szuhányi Jánost gyermekkora óta érdekli a földieper-termesztés, és fontosnak tartja azt, hogy új termesztési technológiákat ismerjen meg, tapasztalatokat szerezzen külföldi gazdálkodóktól.
Szatmári Magyar Hírlap