2012-03-23

Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő az állampolgári és ezen belül a kisebbségi jogokért folyó harc elkötelezettje, emellett foglalkoztatási és szociális ügyekben is gyakran felszólal az Európai Parlamentben. A vele készített interjúban uniós aktualitásokról kérdeztük, valamint a nemrégiben megjelent, általa meghirdetett gyakornoki program részleteiről.

– Nemrég vett részt, és fel is szólalt A nemek közötti egyenlőség az EU-ban, illetve a nők részvétele a politikai döntéshozatalban témájú vitán. Miért probléma még a 21. század Európájában is a nemek közti egyenlőtlenség?

– Ha azt nézzük, hogy Nyugaton még a ’60-as években is egy nő csak a férje engedélyével nyithatott bankszámlát, vagy a nők a mai napig kb. 25%-kal kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, hát bőven van, amiről beszélni. A nyugati világban ugyanúgy fogy a népesség, mint nálunk (és ott nem az RMDSZ irányítja a politikát, hogy egy kicsit válaszoljak az alaptalan és nemtelen vádakra is). A jelentéstevők rámutattak, hogy a család-, ill. gyereklétszám-növelés elsősorban a férfiak dolga: rajtuk múlik, hogy a feleségük több gyermeket merjen vállalni. Nyugat-Európában nincs kétéves gyermeknevelési szabadság. Hogy ne essen ki a munkából, a nő így nyilván csak egy gyereket vállal, és akkor jönnek a bevándorlók, elviszik a munkát – ez egy ördögi kör. Most nagy nehezen, a többség elfogadta a 16 hetes gyest, mert egyesek már a 18–20 héttől is egyenesen szörnyülködtek!

– Magyarország az utóbbi időben enyhén szólva „uniós kutyaszorítóba” került. Ez befolyásolja-e az erdélyi magyarság érdekérvényesítését az európai intézményekben?

– Magyarország megítélése csak részben befolyásolja a munkánkat. Ez annak betudható, hogy vannak képviselők, akik egy lapra tesznek az anyaországiakkal, és vannak, akik tudják, hogy mi Romániában élünk. Persze, ha az anyaország gyenge lábakon áll, akkor a kisebbségben élő magyarokba nagyobbakat lehet rúgni, mint ahogy teszi azt például a szlovák kormány. Másrészt, míg a „nagyok” például a magyarországi kisebbségek hogylétén lovagolnak, mi is felszólalhatunk, hogy kérdezzék meg a romániai, szerbiai és szlovákiai kisebbségeket, miként érzik magukat a szülőföldjükön. Nyilván, amíg az unió alapító tagjainál is nagy hiányosságok vannak a kisebbségpolitika terén, addig ezeket a kérdéseket székely észjárással más nemzetek, érdekcsoportok „szájába adjuk”, mert sokkal hatásosabb például autonómiaügyben felhívni a figyelmet a dél-tiroliak sikereire, mintsem foggal-körömmel erőltetni az erdélyi magyarok követeléseit. Vagy éppen ilyen meggondolásból foglaltam a minap állást a katalán nyelvi jogok fontosságáról szóló vitában.

– Kollégájuk, Tőkés László képviselő nemrég kilépett az RMDSZ-ből, aminek kapcsán többen felvetették, hogy ez esetben az EP-mandátumáról is le kellene mondania. Mi erről a véleménye?

– Tudomásul vettük a döntését, amely nyilván csak egy hosszabb folyamat végét jelentette. Morális szempontból nem kívánom megítélni a tettét, nekünk – tetszik, nem tetszik – együtt kell dolgoznunk. Ránk úgy tekintenek, mint kisebbségi képviselőkre, tehát példásan kell viselkednünk. A mi munkánkat abban nehezíti, hogy már a román kollégák szemében is másképp mutatott, míg hárman voltunk. Jogilag ez úgy működik, hogy az Európai Néppártban (amelybe mindannyian tartozunk) szavazás lesz arról, hogy Tőkés a frakció tagja maradhat-e. Természetesen mi, RMDSZ-esek nem fogunk ellene szavazni.

 – Ön mandátuma kezdete óta támogatja a pályakezdő fiatalokat a gyakornoki program által, melynek éppen a közelmúltban jelent meg a 2013-as évre szóló kiírása. Kérem, beszéljen erről bővebben!

– Én is voltam ösztöndíjas diák (alig negyed évszázada), és a mai napig nem felejtettem el, milyen jó dolog világot látni, tudományokkal, tapasztalatokkal meggazdagodva hazatérni. Ezért ragaszkodom hozzá, hogy évente 10-12 fiatal jöjjön Brüsszelbe, aki bekapcsolódhat a brüsszeli iroda mindennapi munkájába, tapasztalatot szerezhet az Európai Parlament működéséről, próbára teheti szak- és nyelvtudását. Mindezt a képviselői iroda költségén, természetesen. Mostantól a „vizsga” egy csapatmunkát és közösségi részvételt is tesztelő kétnapos csapatversenyt is magába foglal, egyfajta uniós „szimulációt”. Idén tíz fiatalt tudunk fogadni, a jelentkezés április 15-én zárul. Ezen kívül folyamatosan megy az EU-kvízünk is a www.sorgorcsaba.eu honlapon, lehet tesztelni az uniós ismereteinket. A mai világban ugyanis már nem az számít, mennyire jó a lovad vagy erős a kardod, ha csatába mész, hanem hogy mennyire igazodsz el az unió dzsungelében, és hogy hány nyelvet beszélsz. Ebben kell nekünk jónak lenni.

www.hirmondo.ro