2012-02-24

Az elmúlt húsz év romániai kisebbségi vívmányait a parlamenten kívül nem lehetett volna elérni, kormányban és ellenzékben az RMDSZ mindig stabil és kiszámítható partner volt, még akkor is, ha a koalíciós partnerek sorozatosan nem tartották be ígéreteiket – állapította meg a romániai magyar kisebbség helyzetét értékelve Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, akinek elemzését csütörtökön olvasták fel Düsseldorfban, egy kisebbségügyi konferencián.

Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a kétnapos rendezvényt, együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. A nyitó nap egyik meghívott előadója lett volna Sógor Csaba, aki azonban váratlanul adódott, más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen megjelenni, ezért előadását felolvasták.

Sógor ebben hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bukarestben a kis lépések politikáját folytatja. „Csak abban bízhatunk, hogy a többség demokratikus kultúrája minden gazdasági válság és uniós szigorítás ellenére nem gyengül, hanem erősödik" – hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a kisebbségvédelem terén – az uniós romastratégia mintájára – egy egységes európai kisebbségi keretegyezmény is segíthetné a romániai magyarság – és minden unióbeli kisebbség – biztonságérzetének kialakítását. Emlékeztetett arra: az Európai Parlamentben frakcióközi alapon működő kisebbségügyi munkacsoport már 2009-ben indítványozta, hogy folytassanak vitát egy ilyen keretegyezményről, ám akkor az EP néppárti és szocialista frakciója egyaránt elzárkózott ettől.

„Az atomenergia biztonsági problémáinak komolyan vételéhez szükség volt egy fukusimai katasztrófára, a költségvetési és gazdasági fegyelemhez egy görög csődre, reméljük, a kisebbségi keretegyezmény elfogadásának szükségességére nem egy etnikai katasztrófa hívja fel a figyelmet" – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Az autonómia kérdését illetően Sógor felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadását Románia még a 2007-es EU-csatlakozás előtt megígérte, ez a tervezet azonban azóta is ott van a különböző parlamenti szakbizottságok fiókjaiban.

„A területi autonómia lehetőségéről természetesen nem mondtunk le, de egy ilyen törvény megszavazásának a realitása egyelőre esélytelen" – tette hozzá.

Beszámolójában Sógor Csaba kitért arra, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával kiderült: Románia lakossága jelentős mértékben csökkent, azon belül a magyar kisebbség számának csökkenése is drámai, de arányában a romániai magyarság őrzi a 6,5 százalékot.

A konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatja be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoznak a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével.

A csütörtöki programban szerepelt még Sógor Csaba helyzetértékelése mellett Christoph Pannak, a Dél-tiroli Népcsoportok Intézete képviselőjének az előadása arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az életbe lépése nyomán. Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) a kárpát-medencei „etnikumokról, nemzetekről és kisebbségekről" tartott előadást.

Külön beszámoló tárgyalta a magyarországi német kisebbség, a sziléziai németség, a Litvániában élő lengyelek, a németországi dánok, a dániai németek, a franciaországi bretonok, a franciaországi elzásziak, a hollandiai nyugat-frízek, illetve az Egyesült Királyságban élő walesiek, cornwalliak es gaelek helyzetét.

MTI