A vitát – melyet Sógor Csaba moderált – az uniós kisebbségvédelem eddigi tapasztalatai és lehetséges jövője, a Lisszaboni Szerződéssel megreformált Európai Unió előtt álló kihívások és a szlovákiai nyelvtörvény visszásságainak témája uralta. 

A meghívottak egyetértettek Sógor Csaba felvetésével, miszerint a Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő Alapjogi Charta új lehetőségeket teremt az uniós szintű kisebbségvédelem számára, ám fenntartásaiknak is hangot adtak az egységes kisebbségvédelmi szabályozás létrejöttével kapcsolatban. A négy magyar EP-képviselő szerint céljuk az, hogy ötéves mandátumuk alatt letegyék az alapjait annak a rendszernek, melynek kialakítása egy következő mandátum vagy mandátumok  alatt válik lehetségessé.

Eddigi munkájuk közös tapasztalataként azt a kezdetben furcsa hozzáállást említették meg, miszerint a nyugati politikusok képtelenek különbséget tenni az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorlók problematikája között. Ennek a képzeletbeli falnak a leépítése elengedhetetlenül fontos a kárpát-medencei magyarság törekvéseinek közös képviselete szempontjából.

Bár az Európai Unió a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelme szempontjából ma még óriási hiányosságokkal küszködik, ennek ellenére – mint Sógor Csaba kollégái egyetértésével kihangsúlyozta  - ez az egyetlen lehetőségünk, hogy amit elődeink 500 év alatt elrontottak, azt mi megpróbáljuk helyrehozni. Ez az út hosszú és fáradságos munkát feltételez, ám nincs más választásunk, mint végigmenni rajta.