Kisebb felhördülést keltett a román politikai életben, hogy a hétvégén Sógor Csaba, a RMDSZ európai parlamenti képviselője Trianon ánlájk címmel írt bejegyzést Facebook-oldalára, amelyen az évforduló alkalmával a „nem tetszik" (unlike) opciót magyar fonetikával leírva, ellenérzésének adott hangot a 91 évvel korábbi békediktátummal szemben – írja hétfői számában a Krónika.

„Én június 4-én erre emlékezem. Mert a közös múltunkból, a történelem tanulságaiból meríthetjük az erőt jövőnk megalapozásához. Ha Te is így érzed, tedd ki a profilképed mellé a magyar zászlót, hogy mindenki láthassa, nem felejtjük június 4-ét!" – állt a közösségi portálra feltett üzenetben.

Az utóbbi időben egyre szélsőségesebben magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének elnöke, Nicolae Banicioiu egy sajtótájékoztató keretében „aberránsnak" nevezte a bejegyzést, ostobaságnak minősítve az abban foglaltakat, és felszólította az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata–Liberális Pártot (PDL), követelje az RMDSZ-től, hogy foganatosítson szankciókat Sógor ellen – számol be a lap.

Banicioiu szerint az utóbbi időben a magyar politikusok nyilatkozatai egyre „harciasabbak", ami azt jelzi, hogy Emil Boc kormányfő immár „bármit hajlandó eltűrni". Alexandru Petru Fratean, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem tiszteli Sógor álláspontját, és ő is RMDSZ-en belüli szankciókat szorgalmazott ellene.

A Krónika hétfői vezércikkében Balogh Levente a Nemzeti Összetartozás Napjának a Kárpát-medence számos pontján megtartott rendezvényeit értékelve emlékeztet: amikor a magyar kormány tavaly a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává, e gesztussal a nemzet egyik legnagyobb tragédiáját próbálta új értelmezési keretbe helyezni, úgy, hogy a szétszaggattatás mementóját az együvé tartozás szimbólumává avatja.

"Ez pedig elvben megnyithatja az utat az előtt, hogy az országvesztés dátuma ne mindig a könnyes múltba révedés és a meddő panaszkodás alkalmául szolgáljon, hanem úgy szolgálja a nemzettudat erősítését, hogy közben lehetőséget teremt a Trianonhoz vezető okok honfibútól mentes, higgadtabb számbavételéhez, a vitás kérdések kibeszéléséhez, illetve a párbeszéd kereséséhez a diktátum kedvezményezetteivel" – olvasható a cikkben.

A szerző szerint azonban ezt nem mindenütt sikerült elérni. Az ország kétharmadának elvesztése miatti gyász jogos, de az összetartozás ünnepének mégiscsak az lenne az üzenete, hogy túl tudunk ezen lépni, és a nemzetrészek a határok ellenére képesek egymásra találni és együttműködni – írja. Ehelyett volt olyan rendezvény – állapítja meg -, amelyen a mai geopolitikai helyzetet ismerve irreális, szélsőséges és uszító szólamok hangzottak el, ami a feszültség gerjesztésén és hamis illúziók keltésén kívül egyébre nemigen alkalmas.

A cikkíró azonban hozzáteszi: a feszültségkeltésben az utódállamok illetékesei is jeleskedtek. „A román szociáldemokrata politikusok és a román netes hozzászólók durva kirohanása Sógor Csaba – amúgy kampánycélú, kevésbé szerencsés – Facebook-akciója ellen azt jelzi: továbbra is zéró összegű játszmának tekintik a magyar–román kérdést, ahol az egyik félnek mindenképpen vesztesként kell kikerülnie".

A magyaroktól pedig azt a jogot is elvitatják, hogy tragédiaként éljenek meg egy számukra egyértelműen negatív eseményt – írja Balogh Levente, megállapítva: párbeszédre csak ott van lehetőség, ahol a másik fél nem csupán a saját monológjára kíváncsi.

galamus.hu