Pénz a hallókészülékre: egy ember a munkaerőpiacnak
Az Európai Unióban a munkavállalásra alkalmas személyek mintegy 10 százaléka – 23 millió ember – munkanélküli. EU-szinten 65% a foglalkoztatottság aránya az összlakosságra nézve, míg Romániában ugyanez 59%.
A jövőbeli szociális és munkaerőpiaci mutatókat tovább rontja, hogy Európa társadalma látványosan elöregedő tendenciát mutat: egyre kevesebb a fiatalok száma, és egyre több a nyugdíjas. Évente egymillió fővel csökken a munkaképes korú lakosság száma, így az aktív társadalom egyre nehezebben „látja el” a munkavállalásra már alkalmatlan embereket. Súlyosbítja az EU szociális gondjait a tény, hogy Európában 60 millió ember él meglehetősen szerény körülmények között. Ennél már csak egy esetben siralmasabb a helyzet: a fogyatékkal élők körében EU-szinten 60%, Romániában 97% a munkanélküliek aránya. Általánosságban ugyanakkor kijelenthető: egyre inkább felsőfokú végzettségűekre lesz szükség az unióban.
A fogyatékosok foglalkoztatása európai szinten alacsony, Magyarország és Románia esetében pedig ijesztő: míg az EU területén a fogyatékkal élőknek átlagosan 60 százaléka munkanélküli, addig ez a mutató Magyarországon 90, Romániában pedig 97 százalék.
A közeljövőben tapasztalandó gyökeres változások között előreláthatóan a fogyatékosok helyzete is javul – ezt előlegezi a 2007-ben elfogadott, a fogyatékossággal élők jogairól szóló „történelmi” ENSZ-egyezmény, amely az első olyan nemzetközileg kötelező emberi jogi szabályzat a témakörben, amelyet az EU-tagállamoknak be kell tartaniuk.
A közeljövő azonban messze nem a jelen képét mutatja: sürgős megoldást követel a fogyatékosok iskolai lemorzsolódása – mutatott rá Kolozsváron Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, akit az Európai beszélgető estek sorozatának harmadik rendezvényére Sógor Csaba EP-képviselő és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely hívott meg, és aki az EU fogyatékosügyi politikájáról értekezett. Tudni kell róla: Kósa Ádám az első olyan képviselője az EP-nek, aki siketnéma jelrendszerrel kommunikál, egyben ő képviseli a szervezetben a fogyatékossággal küszködőket. Első EP-felszólalásával a fogyatékkal élők vészharangját kongatta meg, a képviselők döbbenten figyeltek a képviselőre és a jeleket fordító tolmácsra. Az Új távlatok az Európai Unió fogyatékosügyi politikájában című, több erdélyi városban, így Kolozsváron megtartott előadása során a képviselő rávilágított a fogyatékkal élők EU-n belüli foglalkoztatottságára, olyan problémák munkaügyi hátulütőire, mint például az elöregedés, ugyanakkor bemutatta az unió számos hosszú távú stratégiáját, amelyek a szociális körülmények javítását szolgálják. Az előadáson gyógypedagógusok, értelmi akadályozottakkal foglalkozó alapítványok képviselői, nevelői, valamint a témában érintett szülők is nagy számban jelentek meg.
Hosszútávú gondolkodás szükséges
Magyarországon az egészséges középiskolások körében a tanulók 17 százaléka morzsolódik le. Ugyanez az arány 37 százalék azok körében, akik fogyatékosságuk miatt jelentősen korlátozottak, míg az enyhén korlátozott diákoknak „csak” 25 százaléka marad ki az iskolából.
Magyarországon olyan oktatási rendszerrel próbálkoznak, amely szerint egyes osztályokba beíratnak egy-egy sérült gyermeket is. Az elképzelés szerint a hatékonyság kétirányú: a fogyatékos gyermek megszokja az egészségesek „légkörét”, míg az egészségeseket a fogyatékkal élők elfogadására, segítésére neveli a metódus. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban többen is kételyeiket fogalmazták meg: egyes pedagógusok azt vallják, hogy a fogyatékosok számára speciális nevelést kell biztosítani, amelyet csak speciális képesítésű nevelők nyújthatnak.
A fogyatékosságügyi kérdések egyik legfontosabbikát képezi a hatékony nevelési módszer kidolgozása, mert „akit nem képeznek gyermekként, az felnőttként bekerül a szociális ellátó rendszerbe, és félő, hogy élete végéig ott marad” – ecsetelte Sógor Csaba. A képviselő megjegyezte: „Feladatunk, hogy meggyőzzük Romániát a hosszú távú gondolkodás szükségességéről. A fogyatékosok megsegítésekor az állam nem csak pénzt ad ki hallókészülékre, hanem egyben nyer egy embert a munkaerőpiacnak.”
A képviselők rámutattak a fogyatékosok romániai és magyarországi oktatásának alapvető különbségére is: Románia megfelelő épületekkel, Magyarország pedig megfelelő szakemberekkel rendelkezik a fogyatékosok képzésére...
Felsőfok–alapfok: 16–12
Az elkövetkező években a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkaerőre jóval nagyobb szükség lesz az EU-ban a felmérések alapján: további 16 millió jól képzett szakember munkáját igényli az unió, míg megszűnik 12 millió olyan munkahely, amelyet alacsonyabb képesítésűek is betölthettek.
Az EU 2020 program többek között azért született, hogy hosszú távú célkitűzéseket fogalmazzon meg és érjen el annak érdekében, hogy a munkaerő-megosztás átalakulása ne vezessen zsákutcába. A törekvések afelé irányulnak, hogy a szakiskolát és főiskolát/egyetemet végzettek egyaránt a szakmájukban helyezkedjenek el, célkitűzés ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának emelése. Az unió előzetes felmérései szerint a fiatalok 40 százalékának magasan képzettnek kell lennie, de Magyarország mindössze 30,3 százalékos, Románia pedig csak 26,7 százalékos arányt „kíván” elérni ebben a tekintetben.
Az európai program a foglalkoztatottság arányát a jelenlegi 65 százalékról 75-re emelné, de Románia ugyanezt az arányt nem tudja elérni 2020-ig: „Még ha annyit is javulna a romániai helyzet, mint az európai, akkor sem érnénk el a 70 százalékot, mert jelenleg csak 59 százalékon állunk” – mondta el Sógor Csaba.
Az EU 2020 program hangsúlyozottan értekezik a fogyatékosok neveléséről, képesítéséről, munkahelyi elhelyezéséről is. Románia szintjén a törekvés első lépései közé tartozik, hogy ne a titkosszolgálat, a belügyminisztérium és a hadügyminisztérium költségvetését emeljék, hanem az oktatási és a szociális intézményekét...
Segít az evangélikus egyház
Többen jelezték, hogy az állam nem segít eléggé azokon a szülőkön, akiknek fogyatékos a gyermekük. „Nem csak az sérült, aki értelmileg akadályozott, hanem az is sérül, aki mellette van” – jegyezte meg Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, aki egyben az est házigazdájának szerepét is betöltötte.
Az evangélikus egyház szívügyének érzi a fogyatékosokkal való törődést, többek között ennek jegyében ajánlott fel a Méltó Élet Alapítványnak műhelytevékenységre alkalmas termet. Kalit Eszter evangélikus segédlelkész ugyanakkor arra szólítja mindazon szülőket, akik értelmi akadályozott gyermeket nevelnek, hogy látogassanak el bizalommal az alapítvány közösségfejlesztő tevékenységeire – részletekért Bánhegyesi Józsefhez (tel.: 0741-414-751) fordulhatnak az esti órákban.
Szabadság
A fogyatékosok foglalkoztatása európai szinten alacsony, Magyarország és Románia esetében pedig ijesztő: míg az EU területén a fogyatékkal élőknek átlagosan 60 százaléka munkanélküli, addig ez a mutató Magyarországon 90, Romániában pedig 97 százalék.
A közeljövőben tapasztalandó gyökeres változások között előreláthatóan a fogyatékosok helyzete is javul – ezt előlegezi a 2007-ben elfogadott, a fogyatékossággal élők jogairól szóló „történelmi” ENSZ-egyezmény, amely az első olyan nemzetközileg kötelező emberi jogi szabályzat a témakörben, amelyet az EU-tagállamoknak be kell tartaniuk.
A közeljövő azonban messze nem a jelen képét mutatja: sürgős megoldást követel a fogyatékosok iskolai lemorzsolódása – mutatott rá Kolozsváron Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, akit az Európai beszélgető estek sorozatának harmadik rendezvényére Sógor Csaba EP-képviselő és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely hívott meg, és aki az EU fogyatékosügyi politikájáról értekezett. Tudni kell róla: Kósa Ádám az első olyan képviselője az EP-nek, aki siketnéma jelrendszerrel kommunikál, egyben ő képviseli a szervezetben a fogyatékossággal küszködőket. Első EP-felszólalásával a fogyatékkal élők vészharangját kongatta meg, a képviselők döbbenten figyeltek a képviselőre és a jeleket fordító tolmácsra. Az Új távlatok az Európai Unió fogyatékosügyi politikájában című, több erdélyi városban, így Kolozsváron megtartott előadása során a képviselő rávilágított a fogyatékkal élők EU-n belüli foglalkoztatottságára, olyan problémák munkaügyi hátulütőire, mint például az elöregedés, ugyanakkor bemutatta az unió számos hosszú távú stratégiáját, amelyek a szociális körülmények javítását szolgálják. Az előadáson gyógypedagógusok, értelmi akadályozottakkal foglalkozó alapítványok képviselői, nevelői, valamint a témában érintett szülők is nagy számban jelentek meg.
Hosszútávú gondolkodás szükséges
Magyarországon az egészséges középiskolások körében a tanulók 17 százaléka morzsolódik le. Ugyanez az arány 37 százalék azok körében, akik fogyatékosságuk miatt jelentősen korlátozottak, míg az enyhén korlátozott diákoknak „csak” 25 százaléka marad ki az iskolából.
Magyarországon olyan oktatási rendszerrel próbálkoznak, amely szerint egyes osztályokba beíratnak egy-egy sérült gyermeket is. Az elképzelés szerint a hatékonyság kétirányú: a fogyatékos gyermek megszokja az egészségesek „légkörét”, míg az egészségeseket a fogyatékkal élők elfogadására, segítésére neveli a metódus. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban többen is kételyeiket fogalmazták meg: egyes pedagógusok azt vallják, hogy a fogyatékosok számára speciális nevelést kell biztosítani, amelyet csak speciális képesítésű nevelők nyújthatnak.
A fogyatékosságügyi kérdések egyik legfontosabbikát képezi a hatékony nevelési módszer kidolgozása, mert „akit nem képeznek gyermekként, az felnőttként bekerül a szociális ellátó rendszerbe, és félő, hogy élete végéig ott marad” – ecsetelte Sógor Csaba. A képviselő megjegyezte: „Feladatunk, hogy meggyőzzük Romániát a hosszú távú gondolkodás szükségességéről. A fogyatékosok megsegítésekor az állam nem csak pénzt ad ki hallókészülékre, hanem egyben nyer egy embert a munkaerőpiacnak.”
A képviselők rámutattak a fogyatékosok romániai és magyarországi oktatásának alapvető különbségére is: Románia megfelelő épületekkel, Magyarország pedig megfelelő szakemberekkel rendelkezik a fogyatékosok képzésére...
Felsőfok–alapfok: 16–12
Az elkövetkező években a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkaerőre jóval nagyobb szükség lesz az EU-ban a felmérések alapján: további 16 millió jól képzett szakember munkáját igényli az unió, míg megszűnik 12 millió olyan munkahely, amelyet alacsonyabb képesítésűek is betölthettek.
Az EU 2020 program többek között azért született, hogy hosszú távú célkitűzéseket fogalmazzon meg és érjen el annak érdekében, hogy a munkaerő-megosztás átalakulása ne vezessen zsákutcába. A törekvések afelé irányulnak, hogy a szakiskolát és főiskolát/egyetemet végzettek egyaránt a szakmájukban helyezkedjenek el, célkitűzés ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának emelése. Az unió előzetes felmérései szerint a fiatalok 40 százalékának magasan képzettnek kell lennie, de Magyarország mindössze 30,3 százalékos, Románia pedig csak 26,7 százalékos arányt „kíván” elérni ebben a tekintetben.
Az európai program a foglalkoztatottság arányát a jelenlegi 65 százalékról 75-re emelné, de Románia ugyanezt az arányt nem tudja elérni 2020-ig: „Még ha annyit is javulna a romániai helyzet, mint az európai, akkor sem érnénk el a 70 százalékot, mert jelenleg csak 59 százalékon állunk” – mondta el Sógor Csaba.
Az EU 2020 program hangsúlyozottan értekezik a fogyatékosok neveléséről, képesítéséről, munkahelyi elhelyezéséről is. Románia szintjén a törekvés első lépései közé tartozik, hogy ne a titkosszolgálat, a belügyminisztérium és a hadügyminisztérium költségvetését emeljék, hanem az oktatási és a szociális intézményekét...
Segít az evangélikus egyház
Többen jelezték, hogy az állam nem segít eléggé azokon a szülőkön, akiknek fogyatékos a gyermekük. „Nem csak az sérült, aki értelmileg akadályozott, hanem az is sérül, aki mellette van” – jegyezte meg Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, aki egyben az est házigazdájának szerepét is betöltötte.
Az evangélikus egyház szívügyének érzi a fogyatékosokkal való törődést, többek között ennek jegyében ajánlott fel a Méltó Élet Alapítványnak műhelytevékenységre alkalmas termet. Kalit Eszter evangélikus segédlelkész ugyanakkor arra szólítja mindazon szülőket, akik értelmi akadályozott gyermeket nevelnek, hogy látogassanak el bizalommal az alapítvány közösségfejlesztő tevékenységeire – részletekért Bánhegyesi Józsefhez (tel.: 0741-414-751) fordulhatnak az esti órákban.
Szabadság
ESEMÉNYEK
