Hét országot köt össze gyalogos és kerékpáros szakaszaival a Mária-út. Az útvonal alapvetően a Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket, emlékeket fűzi fel, történelmi, vallási, kulturális, természeti vagy az épített örökség értéket igyekszik bemutatni. A teljes szakasz Mariazelltől Csíksomlyóig több mint 1400 km. Romániában ebből 500 kilométer található, amely nagyjából hatvan nap alatt járható be gyalog. Ezt az útvonalat idén már több kerékpáros zarándok megtette, akik a pünkösdi búcsúra érkeztek.

A Gyulafehérvári Caritas, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, valamint a Mária-út Egyesület ezzel kapcsolatban szervezett konferenciát Csíksomlyón. A konferencia fő céljaként a „négylábú szék” megalkotását jelölték meg a szervezők, ami az egyházi, civil, vállalkozói és a politikai szféra támogatásának megszerzését jelenti a Mária-út erdélyi szakaszának teljes körű kiépítéséhez.

Dr. Szabó Tamás, a magyarországi Mária-út Egyesület elnöke elmondta, „a Mária-út élő hagyományokon alapul, hiszen a máriás kegyhelyek ma is megvannak, csak össze kell kötni őket” – hangsúlyozta a szervezet vezetője.

A rendezvényen előadások hangzottak el Csíksomlyó szerepéről az erdélyi zarándoklatokban, valamint a székelyföldi hitvilágban, majd Jakubinyi György érsek beszélt a Mária-tiszteletről Erdélyben. A háromnapos konferencia vendége volt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter is, aki előadásában az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet. „Székelyföldön az egyén, a család identitását a nyelv mellett a vallása és a kulturális értékei jelentik” – mondta. Kelemen rávilágított arra is, hogy szükség van a kulturális értékek újrateremtésére, ezek folyamatos újítására, hiszen másként megszűnnek létezni. A miniszter kiemelte, hogy a közeljövőben tervezett magyar–román közös kormányülésen várhatóan a Mária-út is szerepelni fog a tárgyalt napirendi pontok között.

Előadást tartott a konferencián Sógor Csaba EP-képviselő is, aki a világon, de főként Európában fellelhető spirituális turistautakat, zarándokutakat mutatta be. Említette a 20 országot érintő, a főként skandináv országokon átívelő Vasfüggöny nevűt, az 5000 kilométeres Szent Olaf utakat vagy a 900 éves, 1993 óta az UNESCO-világörökség részét képező, Spanyolországba vezető El Caminót (Szent Jakab utat). Sógor elmondta, az EP kész együttműködni bizonyos turisztikai, kulturális útvonalak kiépítésében. Hangsúlyozta, fontos lenne bevonni egy harmadik országot is Magyarország és Romániai mellett a Mária-út kiépítésébe, hiszen úgy nagyobb eséllyel pályázhatnak az Európai Unió támogatására. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a csángó magyarság nemzeti identitásőrzésének hasznos eszköze lenne, ha egészen Jászvásárig (Iaşi) eljuttatnák a Mária-utat.

honline.ro