Az adott ország határain belül, a többségi nemzettel együttműködve akarnak autonómiát, vagyis korlátozott önrendelkezést kivívni a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácshoz (KMAT) tartozó magyar szervezetek – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke kedden Brüsszelben.

A KMAT kihelyezett ülést, valamint közmeghallgatást tartott az EP székházában, ahol az autonómia iránt elkötelezett szervezet 19 vezetője ismertette törekvéseik eddigi eredményeit, saját magyar közösségük jelenlegi helyzetét. Tőkés László hangsúlyozta, hogy minden egyes magyar közösségnek a saját helyzetének leginkább megfelelő autonómiaformát kell megtalálnia.

A találkozón Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta: a budapesti kormánynak a határon túli magyarok körében partnerekre van szüksége a nemzetpolitikához a hosszú távú megoldás megtalálása érdekében. A tartós megoldás legjobb formája az autonómia lehet – állapította meg.

Gál Kinga, az EP kisebbségi munkacsoportjának fideszes elnöke azt emelte ki: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsák.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban a 2009-ben meghozott szerb törvény lehetővé teszi az autonómiához kapcsolódó jogok gyakorlását, főként kulturális, oktatási, nyelvhasználati területen. A törvény "nem álmaink netovábbja", de jelentős előrelépést jelent – mondta.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta, hogy Szlovákiában az EU-csatlakozás után a kisebbségi jogok bővítése gyakorlatilag "befagyott".

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a regionális parlament, regionális kormányzat megteremtését eredményező székelyföldi területi autonómia érdekében folytatott küzdelmükről beszélt a közmeghallgatáson. Felhívta a figyelmet arra, hogy maga a román alkotmány is lehetővé teszi az önszabályozás alapján álló közhatalmi testületek létrehozását.

A KMAT első ülésszakán közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a "magyar modell" 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is. A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait – áll a találkozó első napján Tőkés László sajtóirodája által kiadott közleményben.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szerint a Lisszaboni Szerződés új cselekvési lehetőséget nyitott az EP számára, például a polgári kezdeményezés révé, mely a jogérvényesítésben otthon a kis, Brüsszelben pedig az apró lépések politikájában nyit a folytatás számára lehetőségét – áll a találkozó után az EP-képviselő által kiadott közleményben. A képviselő kifejtette, hogy a politikai és gazdasági vonatkozások részletezésével a kisebbségjogi kérdés megoldható, ha ezt mint stabilitási tényezőt vezetik fel a többségi nemzet számára, és ha sikerül őket érdekeltté tenni a probléma megoldásában, hiszen a kisebbségi közösség tagjai lojális állampolgárok, és mint megbízható koalíciós partnerek, a politikai stabilitás megteremtésének eszközét jelentik.

A KMAT állásfoglalás-tervezete hangsúlyozta a nemzetek egységesülő Európájába való integráció fontosságát a magyarok számára, mert ezáltal lehetőség nyílik a határok feletti nemzetegyesítésre is. Ennek pozitív hozadéka már jól érzékelhető a magyarországi, felvidéki és erdélyi EP képviselők szoros együttműködésében. A továbbiakban majd ebben a szellemben kerül sor a KMAT tárgyalások révén a határon túli magyar régiók legégetőbb aktuálpolitikai ügyeinek megvitatására – zárul Sógor közleménye.

Transindex