Erdély és Székelyföld jövőjéről tartott előadást Sógor Csaba

2010-04-11

Erdély és Székelyföld jövője az EU-ban és azon túl témában tartott előadást Sógor Csaba európai parlamenti képviselő péntek délután a csíkszeredai városháza tanácstermében. A Veress Dávid által szervezett A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozatra immáron 53. alkalommal került sor számos érdeklődő jelenlétében.


Sógor Csaba, aki egy fárasztó repülőút után érkezett a helyszínre, több érdekfeszítő témát említett Erdély és Székelyföld múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban, rávilágítva milyen lehetőségek állnak a választott képviselőink előtt érdekeink érvényesítésére. A politikus rámutatott arra, hogy számunkra a legnagyobb erő a tudás, a mai világban pedig a lobbi és a mikrofon az a fegyver, amivel tudni kell hadakozni.

Az Unióban már tudják, hogy létezik Székelyföld, viszont a brüsszeli parlamentben az apró lépések politikája működik és kis pátriánk jövője nem csak a brüsszeli döntéseken, hanem legfőképpen azon múlik, hogy idehaza milyen döntéseket hozunk. Sógor hangsúlyozta, hogy szükséges a civil társadalom megerősödése, ugyanis a civil társadalom dolga az, hogy elvégezze mindazt ami nem a politika feladata.

Röviden említést tett többféle európai autonómiatípusról kiemelve a dél-tiroli példát, mondván: Dél-Tirol, mint autonóm terület gazdaságilag az olaszoknak is megéri, ugyanis az egyik legszegényebb régióból, az ország egyik legfejlettebb területévé vált. Érdekeink érvényesítéséhez fontos a megfelelő kommunikáció „ha béke van, ha párbeszéd van, akkor nincs fegyverkezés, akkor nincs félelem rettegés, a kisebbségi kérdés, biztonságpolitikai kérdés”. Az anyanyelvhasználat kapcsán rámutatott: „leginkább velünk van a gond, mert nem merünk egy kérvényt magyarul megírni, félve talán attól, hogy nem jut el odáig ahová kell”.

Sógor Csaba hallgatói kérdésekre válaszolva az önrendelkezésről kifejtette: „annyit értünk el amennyit megbírtunk és ez a demokrácia megbírt, talán elhalasztottunk néhány történelmi helyzetet, de a regionális átrendezés, lehet egy lépés az autonómia felé. Az autonómiakonferenciákon magunk között beszélünk, nincs párbeszéd, nemhogy a román, de sokszor még a magyar sajtó sem számol be ezekről, ezért ne is csodálkozzunk, ha nem ismerik helyzetünket. A diplomácia nyelvét kell megtanulni, mert ma ilyen értelemben kell hadakozni” - fogalmazott a politikus. Dél-Tirollal kapcsolatban még elmondta: ők kihasználták a történelmi helyzetet, volt egy becsületes anyaországuk, valamint a civil társadalom és a politikum is tette a maga dolgát.

Csíki Hírlap / szekelyhon.ro