EP-incidens: iktatták Sógor Csaba hivatalos panaszát, dorgálás következik
„Hé, beszélj románul!” – így szólt rá Sógor Csaba EP-képviselőre Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa szerdán, mivel az RMDSZ-es képviselő magyarul szólalt fel az EP-ben. Sógor Csabának az eset kapcsán a házelnökhöz intézett panaszát ma hivatalosan is iktatták – tudtuk meg az EP képviselőtől.
Mint elmondta, egyelőre csak
elektronikus formában, de a jövő héten a saját kézírásával is eljuttatja
a panaszt az EP elnökéhez, Jerzy Buzekhez. Kifejtette, azért tartja
fontosnak ezt hivatalos formában is megtenni, hogy többet ne
fordulhasson elő.
„Nem csak a román kollégáknál fordult már ez elő. Vannak még olyan országok – hogy csak az olyan régi tagországokat említsem, mint Spanyolország vagy Görögország –, ahol hagyományosan kisebbségellenes légkör uralkodik, és ők sem szeretik azt, amikor az országukból érkezők esetleg más nyelven is megszólalhatnak. Ezt addig kell tudatosítani, ameddig a nemzeti parlamentből érkezők meg nem szokják. Tudatosítani kell, hogy Európa és a jövő a soknyelvűségről szól, több kultúra együttéléséről, és azok az országok, ahol a kormányok vagy az általános közgondolkodás még mindig egy nyelvben, egy kultúrában gondolkodik, azok lemaradásra vannak ítélve.
Hogyha Románia és Szlovákia – és még sorolhatnám hosszasan az országokat – ezt nem látják be, és az energiáikat arra pazarolják, hogy asszimilálják a kisebbséget, akkor gazdaságilag is lemaradnak. Meg kell nézni, hogy hol tart most Spanyolország vagy Görögország, nem hiába állnak ilyen rosszul gazdaságilag, illetve a kisebbségvédelem és tolerancia szempontjából is. És Romániára is ez a sor vár, hogyha nem tud változtatni a mentalitásán, a bizánci gondolkodásán, hogy a szomszéd kecskéje is pusztuljon el”.
Kérdésünkre, hogy mi lehet a következménye a panasztételnek, mire számít, Sógor kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény esetéből kiindulva nem vár túl sokat, de mivel ez a panasz eljut majd az összes képviselőhöz, a nyilvánosság azt eredményezheti, hogy a román képviselő esetleg megszégyelli magát. Ilyen esetben általában kapnak egy dorgáló levelet, tudtuk meg.
„Elmondtam a román kollégának, hogy természetesen az anyanyelven kívül megszólalhatnék románul, angolul vagy németül is, de az illem azt kívánta, hogy magyarul beszéljek, mert magyar volt a két miniszter, akihez a szavaimat intéztem. Majd 2019-ben, ha még ott vagyunk, a román soros elnökség idején a román minisztereket majd románul kérdezem” – fejtette ki a képviselő.
Hangsúlyozta, hogy ez nem először történik meg velük. ”Az elején a néppárti kollégák nem csak nehezményeztek, de nekünk is estek, hogy a román delegáció ülésén miért beszélünk magyarul. De 2008-ban és 2009-ben, ahogy cserélődtek a képviselők és jöttek az újabbak, őket már a régiek vélhetően figyelmeztették arra, hogy ez nem Románia, ez az Európai Unió, itt meg lehet szólalni más nyelveken is. De el kell jönnie annak az időnek is, amikor a román parlamentben is fel lehet majd magyarul is szólalni. Most is lehet, csak mindig cirkusz van utána. De remélem, megérem, hogy nem csak a román lesz a hivatalos nyelv a román parlamentben, úgy 20-30 éven belül" – mondta el a politikus.
Transindex
„Nem csak a román kollégáknál fordult már ez elő. Vannak még olyan országok – hogy csak az olyan régi tagországokat említsem, mint Spanyolország vagy Görögország –, ahol hagyományosan kisebbségellenes légkör uralkodik, és ők sem szeretik azt, amikor az országukból érkezők esetleg más nyelven is megszólalhatnak. Ezt addig kell tudatosítani, ameddig a nemzeti parlamentből érkezők meg nem szokják. Tudatosítani kell, hogy Európa és a jövő a soknyelvűségről szól, több kultúra együttéléséről, és azok az országok, ahol a kormányok vagy az általános közgondolkodás még mindig egy nyelvben, egy kultúrában gondolkodik, azok lemaradásra vannak ítélve.
Hogyha Románia és Szlovákia – és még sorolhatnám hosszasan az országokat – ezt nem látják be, és az energiáikat arra pazarolják, hogy asszimilálják a kisebbséget, akkor gazdaságilag is lemaradnak. Meg kell nézni, hogy hol tart most Spanyolország vagy Görögország, nem hiába állnak ilyen rosszul gazdaságilag, illetve a kisebbségvédelem és tolerancia szempontjából is. És Romániára is ez a sor vár, hogyha nem tud változtatni a mentalitásán, a bizánci gondolkodásán, hogy a szomszéd kecskéje is pusztuljon el”.
Kérdésünkre, hogy mi lehet a következménye a panasztételnek, mire számít, Sógor kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény esetéből kiindulva nem vár túl sokat, de mivel ez a panasz eljut majd az összes képviselőhöz, a nyilvánosság azt eredményezheti, hogy a román képviselő esetleg megszégyelli magát. Ilyen esetben általában kapnak egy dorgáló levelet, tudtuk meg.
„Elmondtam a román kollégának, hogy természetesen az anyanyelven kívül megszólalhatnék románul, angolul vagy németül is, de az illem azt kívánta, hogy magyarul beszéljek, mert magyar volt a két miniszter, akihez a szavaimat intéztem. Majd 2019-ben, ha még ott vagyunk, a román soros elnökség idején a román minisztereket majd románul kérdezem” – fejtette ki a képviselő.
Hangsúlyozta, hogy ez nem először történik meg velük. ”Az elején a néppárti kollégák nem csak nehezményeztek, de nekünk is estek, hogy a román delegáció ülésén miért beszélünk magyarul. De 2008-ban és 2009-ben, ahogy cserélődtek a képviselők és jöttek az újabbak, őket már a régiek vélhetően figyelmeztették arra, hogy ez nem Románia, ez az Európai Unió, itt meg lehet szólalni más nyelveken is. De el kell jönnie annak az időnek is, amikor a román parlamentben is fel lehet majd magyarul is szólalni. Most is lehet, csak mindig cirkusz van utána. De remélem, megérem, hogy nem csak a román lesz a hivatalos nyelv a román parlamentben, úgy 20-30 éven belül" – mondta el a politikus.
Transindex