A Kolozs megyei Kisbácsban, illetve a Szilágy megyei Kárászteleken, Sarmaságon, Lompérten, Perecsenyben és Krasznán is már a hétvégén megtartották a március 15-i megemlékezéseket.

„A márciusi ifjakhoz hasonlóan, nekünk is a jövőbe kell néznünk” – hangsúlyozta  Kelemen Hunor ünnepi beszédében, emlékeztetve arra, hogy még az elmúlt húsz évben sem ünnepelhette minden esetben zavartalanul nemzeti ünnepét a romániai magyar közösség. A szövetségi elnök a márciusi megemlékezéseket „az 1989 utáni folyamatos szabadságharcunk ünnepének” nevezte, amely a forradalomkori eseményekhez hasonlóan a modern nemzetté válás folyamatának részét képezte a magyar közösség számára. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő ünnepi beszédében a komáromi vár ostromára emlékeztetett, ahol a Klapka György vezette várvédők az osztrák túlerővel szemben a végsőkig kitartottak.

„A határon túli magyar közösségek megmaradásáért folytatott küzdelem a komáromi erődítmény ostromához hasonló összefogást igényel. Igaz, hogy szabadságunkért ma már másképp, a parlament demokratikus eszközeinek segítségével harcolunk, de ugyanúgy közös szemléletre, gondolkodásra van szükségünk” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő. Sógor beszédében arra is kitért, hogy a márciusi ifjak 12 pontos követelésének utolsó célkitűzése is megvalósult az Európai Unióba való belépéssel, amely ma már azt is lehetővé teszi, hogy a magyar közösségek határon innen és határon túl együtt ünnepelhessenek.

Szilágysági ünnepi beszédében Kelemen arra hívta fel a figyelmet, hogy: „számunkra, erdélyi magyarok számára a rendszerváltás után természetes volt, hogy kitűzzük a magyar zászlót és feltegyük a kokárdát, de éveknek kellett eltelnie, míg a román többség hozzászokott és elfogadta – vagy csupán hozzászokott – ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használjuk.” „Ma már a legnagyobb természetességgel ünnepelünk, de hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy ez nem volt mindig így. 1990 márciusában egyetlen magyar felirat lángba borította Marosvásárhelyt. A fekete március is része a mi szabadságharcunknak.

Ma már jogunk van magyarnak lenni, magyarként érezni. Jogunk van ünnepelni” – szögezte le az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke. A művelődési miniszter beszédében úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarságnak most olyan közös célokra van szüksége, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget, s amelyek megerősítik és cselekvésre késztetik a nemzetet. „A márciusi ifjakhoz hasonlóan nekünk is a jövőbe kell néznünk. A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes.

Krónika