Az MPP országos alelnökeként most még jobban fel vagyok háborodva azért, hogy ugyanezen a napon Szász Jenõ, az MPP országos elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, a Cotroceni palotában hasonló akcióban vett részt” - írta tegnapi lemondó levelében Tõkés.

Megkeresésünkre Tõkés András elmondta, nevetségesnek tartja azt, hogy bárki is azt képzelhette, hogy az államfõ pár nappal a választások elõtt majd érdemben fog vele tárgyalni a magyarság eme fontos problémáiról.

Hangsúlyozta, az MPP elnök utólagos magyarázkodásai nem érték el céljukat. „A fogadásra parolázni, koccintani mennek, nem pedig azért, hogy fontos kérdések kapcsán tárgyaljanak” - fogalmazott Tõkés.
Elmondta, nem azt kifogásolja, hogy Szász Bukarestbe ment, hiszen valóban nem várhatta el, hogy az államfõ látogasson el hozzá. Azonban az ünnepség szimbolikájától nem lehet eltekinteni: december elseje mást jelent a románságnak és ismét mást a magyarságnak, fogalmazott.

Szász Jenõnek a fogadáson való részvételét a templomba való fütyüléshez hasonló tettnek tartja. Hangsúlyozta, nem volt tudomása arról, hogy Szász Jenõ részt fog venni az ünnepségen, errõl az MPP vezetõségével nem tárgyalt, a polgármester-találkozó, amelyet Szentegyházán szerveztek meg, nem téveszthetõ össze az MPP vezetõségi gyûlésével.

Elmondta, azért mondott le tisztségérõl, mert ha az MPP vezetõje ugyanazt mûveli el, amit 2002-ben az RMDSZ Budapesten, akkor megszûnik igazi alternatíva lenni, hiszen nem jobb a Deákné vásznánál.

Tegnap, Tõkés lemondását követõen Szász Jenõ úgy nyilatkozott a Transindexnek, az MPP alelnöke félreértette a helyzetet. "Én csak azt képviseltem Bukarestben, amiben a Szentegyházán tartott MPP-s polgármesteri és alpolgármesteri találkozón megegyeztünk. A magyar politikusnak az a dolga, hogy a gyulafehérvári kiáltványba foglaltakat kérje számon, hiszen 1918-ban széleskörû önrendelkezést, modern kifejezéssel autonómiát, és aszimmetrikus regionalizációt ígértek, amellyel a mai napig tartoznak a romániai magyarságnak. Ezt az adósságot mentünk számon kérni: egyetlen kínálkozó alkalmat sem szabad elszalasztani. Kértük, hogy a kokárdát ne tûzzék ki a mellünkre, és poharat sem vettünk a kezünkbe, mert nem koccintani, hanem a magyar érdek képviselete miatt mentünk Bukarestbe” - mondta el Szász Jenõ.
A közigazgatási reform kapcsán egy bizottság megalakulását kérték – mondta Szász – egy ugyanolyan bizottságét, amelyet az alkotmányreform kapcsán hoztak létre.

Hozzátette, az MPP képviselõi a december 1-jei ünnepségen szorgalmazták, hogy ebbe a bizottságba hívják meg az MPP és az RMDSZ, esetleg az SZNT képviselõit is, akik kiállhatnak az autonómia ügye mellett. „Azért mentünk Bukarestbe, hogy elmagyarázzuk, mit jelent az autonómia” – sommázott Szász Jenõ.

Még elmondta, pár szót váltottak az államelnökkel, beszéltek Valeriu Turcan államelnöki tanácsossal és Radu Berceanu PD-L-alelnökkel. Amiért mentek, azt el is érték, fogalmazott.

Kérdésünkre, mely szerint Tõkés Andrásnak volt-e tudomása arról, hogy az MPP bizottsága Bukarestbe utazik a december elsejei ünnepségre, Szász azt válaszolta, szerinte az alelnöknek tudomása kellett hogy legyen a dologról, hiszen ez nem volt titok. Mivel Bãsescu nem tudott a kampány során eljutni Székelyudvarhelyre, ez alkalommal találkozhattak vele. „Az a kérdés, hogy elõre miért nem szólt senki arról, hogy december 1-je nem a legjobb dátum a találkozóra. A kettõs mércét kell elkerülni – nyomatékosított az MPP elnök. Amikor 2002-ben Nãstase, Medgyesi, Markó és az RMDSZ akkori tiszteletbeli alelnöke, Tõkés László december elsején Budapesten koccintgatott, akkor nem volt ekkora felháborodás.” Most Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsoson keresztül meghívást kapott Rácz Károly, Nagy István, Mezei János polgármesterek és én, úgyis mint a Magyar Polgári Párt elnöke, de alpolgármesteri és volt polgármesteri minõségem miatt is.

Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos megkeresésünkre elmondta, kiváltságos szerepe ebben a dologban neki nem volt, a meghívás teljesen protokolláris alapon jutott el Szász Jenõhöz, mint pártelnökhöz. A beszélgetések is inkább informális jellegûek voltak, amilyenek az ilyen fogadásokon szoktak lenni, semmi rendkívüli dologról nem esett szó.

„Az öt évvel ezelõtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. Mint hangoztatta, megpróbálja elképzelni, milyen érzés lehetett a határon túli magyarok számára az, hogy az „anyaországnak” nevezett Magyarország a legkevésbé sem úgy viselkedett, ahogy egy anyához illik.

„Karinthy Frigyes Trianon után úgy fogalmazott: a levágott kéz egy ideig nem is hiányzik az embernek, hiszen úgy érzi, még mindig a helyén van, még mindig mozgathatja, használhatja – változatlanul hozzá tartozik. Ez az érzés veszett ki a magyarországi magyarokból 2004-re” – fejtette ki a politikus. Emlékeztetett, a határon túli magyarok kettõs állampolgárságáról szóló népszavazáson a lakosság 37 százaléka vett részt, ami azt jelenti, hogy tízbõl hatan nem is tartották fontosnak véleményt nyilvánítani a kérdésben. Még fájóbb azonban – hangsúlyozta –, hogy mintegy egymillióan dõltek be az aljas ellenpropagandának: vették a fáradságot, hogy elmenjenek nemmel szavazni.

Elhitték, hogy a magyar állampolgárságot megszerzõ külhoniak elveszik a munkahelyüket, a nyugdíjukat, leülnek a helyükre a metrón” – fogalmazott Schmitt Pál. Hozzátette: a történelem azonban azóta megmutatta, hogy az ijesztgetéseknek nem volt alapja: mindkét ország európai uniós csatlakozása, a határok megnyitása után sem özönlötte el 23 millió román az országot, „pedig a mostani helyzetben minden dolgos kézre szükség volna”. A nemzetiségi hovatartozás pedig Schmitt meglátása szerint nem jelentkezés kérdése, hanem állapot, amelyet a többes szám elsõ személy, a „mi” érzése határoz meg. „Még egyszer ilyen sebet nem szabad ejtenünk” – sommázott beszéde végén Schmitt, akinek szavait hosszú tapssal köszönték meg az egybegyûltek.
Nemzeti tragédia

„A nemzeti tragédiákat nem elsõsorban idegen erõkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szûrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától ’90 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelõ nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlõek a nacionalizmussal. „Nem szélsõségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szûrös Mátyás.

Trianon-emlékév
Tõkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltûnjenek”. Az EP-képviselõ rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tõkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltûnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”.

Krónika

A külügyminisztérium közli, hogy a budapesti román nagykövetség levelet kapott szerdán Alföldi Róberttõl, aki kifejtette: azon mély meggyõzõdése alapján adta meg az engedélyt, „hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a mûvészet segítségével is közeledjen egymáshoz”.

A külügyi tárca azt is közli, hogy támogatást kér a magyar vezetéstõl ahhoz, hogy azonosítsák a kialakult helyzet lehetõ legjobb megoldását, és találjanak megfelelõ helyszínt a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadás lebonyolítására.

„A külügyminisztérium úgy értékeli, hogy a Románia és Magyarország közötti kiváló kétoldalú, stratégiai partnerség kontextusában a jelenlegi helyzet elszigetelt és sajnálatos kivételt képez. Másrészt megerõsíti, hogy helyes az a megközelítés, amelynek keretében a két állam közös, a jövõbe mutató erõfeszítéseket tesz, ezzel együtt túllépve a múlton, az európai család keretében” – áll a külügyi tárca állásfoglalásában.

A szaktárca emlékeztet, hogy az utóbbi években a kétoldalú román-magyar kapcsolatok „rendkívüli dinamikát” mutatnak, magas rangú magyar hivatalosságok számos látogatást tettek Romániában, köztük Schmitt Pál államfõ, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Martonyi János külügyminiszter.

„Románia nemzeti ünnepe alkalmával minden évben tekintélyes budapesti kulturális intézményekben tartottak kulturális rendezvényeket (2005-ben az Uránia Filmszínházban, 2006-ban a Mûvészetek Palotájában, 2007-ben az Iparmûvészeti Múzeumban, 2008-ban a Thália Színházban, 2009-ben pedig a Belvárosi Színházban), amelyek célja az volt, hogy minél szélesebb körben megismertesse a román kultúrát. Ezeken az ünnepségeken nagyon sok magyar állampolgár és hivatalosság vett részt” – áll a közleményben.

Krónika

Marius Paºcan, Maros megye prefektusa az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy õ bármilyen december 1-jei rendezvényt támogat, de csak abban az esetben, ha az ünneplés a cél. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal közlése szerint az Új Jobboldal kérelmezte a felvonulás engedélyezését, az illetékes városházi bizottság pedig a következõ napokban bírálja el a kérelmet. Mint ismeretes, az Új Jobboldal tavaly Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is szervezett hasonló megmozdulásokat.

Eközben – mint arról lapunkban beszámoltunk – az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Mozgalom Gyõri Wass Albert Zászlóalja Székely Szakasza ebben az évben is megemlékezne Kolozsváron a Székely Hadosztály megalakulásáról december elsején, a rendezvényre már toborozzák a résztvevõket a legnagyobb magyar közösségi portálon, az iwiwen.

Csibi Barnától, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület alelnökétõl megtudtuk, a szervezet már tájékoztatta szándékairól a városházát, hogy december elsején egy legtöbb 30 fõs csoport megemlékezést fog tartani a Fõtéren – bár Csibi szerint idén sem lesznek hatnál többen –, majd átvonulnak a Farkas utcai Szent György-szoborhoz, ahol koszorút fognak elhelyezni.

Tõkés László sajtóirodája ezzel kapcsolatban elmondta: nem csupán magára a történelmi eseményre utal az idézet, hanem arra a "gyalázatra" is, ahogyan bizonyos magyarországi és erdélyi magyar politikusok viszonyultak korábban ehhez az évfordulóhoz. Emlékeztettek Medgyessy Péter volt magyar és Adrian Nastase volt román miniszterelnök 2002. december elsején történt "koccintására" a budapesti Kempinski Hotelben, valamint arra, hogy Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke 2009. december elsején jelen volt a román államfõi hivatalban, a Cotroceni-palotában rendezett fogadáson.

Tõkés ennek szellemében szánja "korszakzárónak" a szerdán délelõtt 11-kor tartandó sajtófogadást. "Trianon 90. évfordulóján, annak gyógyításaképpen valóban sorsfordító esztendõhöz érkeztünk 2010-ben. A Magyar Országgyûlés június 4-én elfogadott Tanúságtételével - nemzetpolitikai szempontból - lezárta a súlyos örökséggel terhes XX. századot, és megnyitotta az utat magyarságunk - igazi - XXI. századi történelme elõtt" - olvasható a meghívóban. Tõkés szerint ezen az úton az anyaországi és a határon túl élõ magyaroknak együtt, vállvetve kell elõre haladniuk.

"Mi, az elszakított nemzetrészek képviselõi a 'Minden magyar felelõs minden magyarért' Szabó Dezsõ-i alapelve szellemében gondolkozunk, és a - határmódosítás nélküli - nemzetegyesítés korszakos feladatának a megvalósításában készen állunk a cselekvésre" - írja Tõkés. Úgy fogalmaz: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - amely 2003-as megalakulása óta sikeresen visszahozta és képviselte az autonómia ügyét, akár a többségi politikai tájba besimult magyar érdekvédelmi szervezet ellenében is - a XXI. századi nemzeti újjáépítésben tevõlegesen vállal részt, összekapaszkodva mindazokkal, akik a nemzetért és nem saját önös politikai érdekeikért, a közösségért és nem kizárólag saját egyéni boldogulásukért cselekszenek. "A cél világos elõttünk: magyar uniót az Európai Unióban!" - fûzi hozzá.

Mint mondta, csak az ülés után nézte meg a boríték tartalmát, és látta, hogy abban az államfõ Borboly Csabának címzett, a tegnap este a Cotroceni-palotában tartott december elsejei ünnepi fogadásra szóló meghívó van. A boríték egy cédulát is tartalmazott, amelyre magyar nyelven a következõket írta Borboly: „Árus Zsoltnak. Kérem, vegyen részt a megyei tanács képviseletében. Az RMDSZ részérõl senki sem óhajt elmenni. Borboly Csaba” – tudósít a hírügynökség.

Árus Zsolt kifejtette, nincs logikus magyarázata Borboly gesztusára, hacsak nem az, hogy a tanácselnök kínos helyzetbe akarta hozni. Kifejtette, mindenkinek meg lehet a magánvéleménye különbözõ rendezvényekrõl, de Borboly Csabának tanácselnökként a tisztségéhez méltóan kellene viselkednie. Fõleg hogy az RMDSZ vezetõségének is tagja, a szövetség pedig kormányon van. „Azzal, hogy kijelentette, az RMDSZ részérõl senki nem óhajt részt venni a rendezvényen, a párt hivatalos álláspontját is megfogalmazta, s így a saját személye mellett a politikai alakulatot is belekeverte ebbe az incidensbe” – fogalmazott Árus.

Az MPP-s politikus úgy vélte, a tanácselnök gesztusa azért is kínos, mert köztudomású az õ és általában a magyarok december elsejéhez – Erdély Romániához csatolásának évfordulójához – való hozzáállása,. „Az én álláspontom ismert. Tisztelem a román népet, tudom, hogy december 1-je a nemzeti ünnep, de ez nem jelenti azt, hogy meg is ünneplem” – hangsúlyozta Árus hozzátéve, hogy Borboly gesztusával az államfõt is megsértette.

A tanácselnök a hírügynökség kérdésére úgy nyilatkozott, mivel korábban más rendezvényekre elígérkezett, a késõbb kapott államfõi meghívónak már nem tud eleget tenni. Mint mondta, a tanácsülésen megkérdezte, hogy ki venne részt az ünnepségen, s amikor senki nem jelentkezett, elküldte Árusnak a meghívót. Hozzátette, tavaly Cristinel Glodeanu szociáldemokrata párti (PSD) megyei tanácsosnak adta át a meghívót, idén pedig „az MPP következett”.

Borboly hangsúlyozta, gesztusával nem akart csúfolkodni, csupán továbbadott egy meghívót, ahogy naponta megteszi, hiszen jóval több eseményre hívják, mint ahányon részt tud venni. Árus Zsolt kijelentéseit a tanácselnök nem kívánta kommentálni, mint mondta, „egy ilyen személy véleményére nem érdemes reagálni”, fõleg hogy naponta megvádolja valamivel. Cristinel Glodeanu a hírügynökségnek azt nyilatkozta, soha nem hívták vagy küldték az államfõi fogadásra, tavaly december elsején a gyulafehérvári koszorúzáson képviselte a Hargita megyei önkormányzatot.

Mint ismeretes, Szász Jenõ MPP-elnök tavaly december 1-jén részt vett a Traian Bãsescunak a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett Cotroceni-palotai ünnepségén, melyre Rácz Károly kézdivásárhelyi és Nagy István baróti polgármester is elkísérte. A látogatást akkor az MPP több elöljárója és más erdélyi magyar politikus, többek között Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is elítélte. A cotroceni-i ünneplés miatt Tõkés András lemondott az MPP alelnöki tisztségérõl.

Markó felidézte, hogy a gyulafehérvári román népgyûlésen elfogadott nyilatkozat Erdély népeinek széles körû jogokat ígért, hiszen kimondta, hogy mindegyiket saját nyelvén és a saját körébõl választott emberek révén igazgathatják. Hozzátette, hogy ezeknek az ígéreteknek - amelyekhez nagy reményt fûztek a romániai magyarok - egy része teljesült, másik része viszont nem.

Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki Romániában éppen azon rendelkezések miatt, amelyek az anyanyelvû oktatás bõvítésére vonatkoznak.

MTI

Csütörtökön kiderült, összesen húszezer lejes bírságot rótt ki a kolozsvári rendõrség arra a nyolc magyar fiatalra, akik szerda este a székely hadosztály megalakulásáról akartak megemlékezni a kincses városban. A magukat a Székely Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület tagjainak valló fiatalokat – köztük négy magyar és egy szlovák állampolgárságút – még a megemlékezést megelõzõen az utcáról kísérték be a rendõrségre, ahol közel négy órán keresztül hallgatták ki, illetve nyilatkozatokat írattak velük.

 Ilie Milici csendõrségi szóvivõ szerda este még úgy nyilatkozott, a fekete egyenruhába öltözött fiatalokat azért kísérték be, mivel a városközpont felé tartva a Magyar Gárda, illetve Magyarország zászlaját bontották ki. A hatóságok végül két személyt engedély nélküli köztéri gyülekezés megszervezése, a többieket pedig az ezen való részvétel miatt bírságoltak meg.
Jogorvoslatot kér a Székely Gárda

A gárdisták korábban jelezték a polgármesteri hivatalban a felvonulást, az intézmény azonban a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvényekre hivatkozva leszögezte: nem értenek egyet a megemlékezés lebonyolításával. Tudni kell ugyanakkor, hatályos jogszabály rendelkezik arról, hogy a megemlékezõ jellegû rendezvényeket nem kötelezõ bejelenteni.

A Székely Gárda a Szent Mihály-templomtól a Farkas utcai Szent György-szoborig vonult volna, ahol verses megemlékezésre került volna sor az egykori székely hadosztály tiszteletére, amely 1918. december 1. után még harcolt a román csapatok ellen. Erre azonban nem kerülhetett sor, ugyanis a szélsõjobboldali magyar alakulat nyolc tagját már a városba való érkezésük után, a Szentegyház utcai Agapé vendéglõ elõtt „lekapcsolta” a rendõrség.

A fiatalokkal jegyzõkönyvet írattak, ujjlenyomatot vettek tõlük, lefényképezték õket, és csütörtökön kibocsátott közleményük szerint „többféle verbális és fizikai megaláztatásnak” vetették alá õket. Az egyesület közölte: tiltakozik „az emberi jogok ilyenfajta megsértése ellen, és tagjai a törvény által kívánják igazukat bizonyítani, valamint a hazai és nemzetközi fórumokon és törvényszékeken sérelmeikre jogorvoslatot keresni”.

Mint ismeretes, tavaly december elsején kommandósok vitték el Kolozsváron az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Mozgalom Gyõri Wass Albert Zászlóalja Székely Szakaszának tagjait, amikor azok koszorút akartak elhelyezni a Mátyás-szobor elõtt. Ezzel szemben az ellenük tüntetõ Noua Dreaptã (Új Jobboldal) nevû ultranacionalista szervezet képviselõinek semmi bajuk nem esett, bár sértõ és rágalmazó, a magyarságot gyalázó és Trianont éltetõ szlogeneket skandáltak.

A rendezvény szervezõjét, Balázs Pál Gergelyt 50 ezer lejjel bírságolta meg a rendõrség, a szervezet azonban fellebbezett az ügyben. A kolozsvári bíróság késõbb úgy döntött, a jegyzõkönyv megalapozottság hiányában érvénytelen, ugyanakkor a felperes Kolozs megyei rendõrségnek nem sikerült bebizonyítania, hogy a szóban forgó rendezvény veszélyeztette volna a közrendet és közbiztonságot.
Békén hagyják a román szélsõségeseket

Eközben Marosvásárhelyen sem a rendõrség, sem a csendõrség nem folytat eljárást a Noua Dreaptã és a Vatra Româneascã szélsõségesen nacionalista szervezetek ellen, amelynek mintegy kétszáz tagja vonult fel ugyancsak szerdán a „magyar szeparatizmus ellen”, noha a Maros-parti város önkormányzata visszavonta korábban kibocsátott engedélyét. Daniel Manea õrnagy, a Maros megyei csendõrség szóvivõje a Krónikának elmondta: a városháza tévedett, amikor csak 24 órával az esemény elõtt döntött a román szervezetek akciójának betiltásáról, holott az esemény elõtt legkevesebb 48 órával meg kellett volna tennie.

„Nekem nem áll hatáskörömben, hogy felhívjam a polgármesteri hivatal munkatársainak figyelmét a törvény elõírásaira” – válaszolta a szóvivõ kérdésünkre, miszerint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tiszteletben tartotta-e a jogszabályokat. Daniel Manea hozzátette: nincs információja arról, hogy a csendõrség bármiféle eljárást folytatna a szervezõkkel szemben. Tudor Ionescu, a Noua Dreaptã vezetõje különben korábban úgy nyilatkozott: a felvonulást azért rendezik meg, mert a marosvásárhelyi városházától semmiféle hivatalos átiratot nem kaptak az akció „lefújásáról”, és szerinte különben sem lehet valakinek megtiltani, hogy megülje Románia nemzeti ünnepét.

Krónika