Kezdõdött a magyarországi kedvezménytörvény román fogadtatásával, amely gyanúsan hasonlított az SZDSZ és romániai "magyar" bértollnokai akadékoskodásához. Azután jött a belügyminiszteri és a titkosrendõrségi feljelentés, amit követett a váratlan bejelentés, hogy az idén Csíkszeredában lesz a "központi" egyesülési ünnepség. - Az egyik állami RMDSZ-hivatalnok azt mondta a hivatalos rádióban, hogy nem szabad független polgármestereket választani, mert azok hajlamosak az elhajlásra, mint Csedõ Csaba, Csíkszereda polgármestere. - Az RMDSZ-elhatárolódás sok mindenre jó volt, csak az önérzet gyógyítására nem, szögezte le Nits Árpád.
/Nits Árpád: Elhatárolódás határzárlat idején. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

A magyar idõ szerint délután 3 órára meghirdetett kezdés óta kisebb incidensek fordultak elõ. A tüntetõk hangos füttyel fogadták a hotelbõl kilépõ Gál. J. Zoltánkormányszóvivõt. Késõbb megérkezett egy kihangosítóval felszerelt autó, amelyrõl a románoknak a magyarokkal szemben elkövetett vétségeit sorolták fel.

A felolvasott szöveg egyik mondanivalója szerint "az ember nem ünnepelheti Magyarországon Erdély románok által történt bekebelezését." Amikor az autóba bezárkózott hölgyet a rendõrök megpróbálták elhallgattatni egy idõsebb ember lépett a gépkocsihoz, s kitépte a hangszóró kábeleit. Ebbõl kisebb zûrzavar támadt, végül a rendõrök az idõs embert is igazoltatták.

Az érkezettek között van Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora is, és folyamatosan érkeznek a követségi gépkocsik. "Vesszen Trianon!" és "Éljen Magyarország!" - skandálja folyamatosan a délután fél 6-kor a szálloda elõtti térrõl, rendõrök által kiszorított tömeg. A rendõrség a Kempinski Hotel elõtti területet "rendõrségi mûveleti területté" nyilvánította, így átlahadni sem szabad ezen a részen. Idõnként petárdák durranását lehet hallani, de a tüntetõk határozottan felkérték a provokátorokat, hogy hagyjanak fel a petárdadobálással. A rendõrség egy embert kiemelt és elhurcolt a tömegbõl.

Háromnegyed hatig a két miniszterelnök nem érkezett meg a helyszínre.

Adrian Nastase román miniszterelnök délelõtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. 

Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elõdök emléke elõtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelõsségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttmûködésre törekszik.

A román kormányfõ külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselõi jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet".
"Szilárd meggyõzõdésem az, hogy a múlthoz való eltérõ kötödésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövõben rendkívüli lehetõséget adnak a közös építkezésre" - nyilatkozta Nastase.

Az ünnepi fogadáson részt vett Kovács Lászlókülügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több képviselõházi és szenátusi vezetõje is.

Gál J. Zoltán kormányszóvivõ az MTI-nek elmondta: Medgyessy Péter részvételével azt kívánta jelezni: a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövõ lehetõségeire építi. - Nagy jelentõségû ez a szomszédságpolitikában, mert ezzel hozzájárulhat a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéhez - fogalmazott.

- Különösen fontos, hogy ezt egy olyan magyar miniszterelnök teszi meg, akit családi gyökerei is Erdélyhez kötnek - mutatott rá a kormányszóvivõ. Gál J. Zoltán emlékeztetett arra is, hogy Adrian Nastase az év folyamán több gesztust is tett azzal, hogy magyar nemzeti ünnepek alkalmából ellátogatott a bukaresti magyar nagykövetségre.

A demonstrálók 20.00 óra körül hagyták el a helyszínt.

Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta: egy 26 éves budapesti lakost állítottak elõ rendzavarás szabálysértése miatt, ugyanis a fiatalember ellenállt a rendõri intézkedésnek.
Németh Lajos hozzátette: a rendõrség információi szerint a Kempinski Hotel elõtti jogszerûtlen megmozdulás szervezõi között több olyan személy volt, aki a július 4-i Erzsébet hídi illetve a másnapi Kossuth téri tüntetések elõkészítésében is részt vett.

Az MTI tudomása szerint elõre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda elõtt. A résztvevõk az MTI helyszínen lévõ tudósítójának azt mondták: azért tiltakoznak, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. december 1-jén a gyulafehérvári gyûlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését.
A demonstrálók magyar, illetve Árpád-sávos lobogókat lengettek és egy "Tégy a magyargyûlölet ellen!" feliratú táblát vittek.

A tömegben látható volt többek között Bayer Zsoltújságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztõ, Grespik László, a fõvárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetõje, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalomelnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerûtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A téren egybegyûltek elõtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes gyõzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét.
A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barkieljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastase-bõl hiányzik a kellõ szenzibilitás, amikor Budapestre jön december 1-jét megünnepelni.

A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozik amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastase-t. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski szálloda elõtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen.

Transindex

Tavasszal a városháza tetejérõl eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követõen az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta elõször történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere.
/Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfõ jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévõ párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elõdeik". A határokon túli nacionalista gyûrûben fõ gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért õk védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevõ Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetõségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Elõzõen Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részérõl levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfõt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elõ a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...)

Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthetõ: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyûlésre, amelyen a jelenlévõk kikiáltották Erdély Romániához történõ csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékû vesszõfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történõ, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fõvel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sõt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellõképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentõs része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövõképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Í
gy a román kormány részérõl tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevõ magatartás nem csak a Romániában élõ magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezõje - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékû az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával.
/Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./

Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethetõ össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitûzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövõ évi választásokon, õk akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervezõ csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós.

/Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A fideszes képviselõ felvetette az aradi Szabadság-szobor ügyét. Geoana megismételte a hivatalos román álláspontot: ha az RMDSZ is egyetért ezzel, akkor a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében lehetne felállítani. Ennek indoka, hogy a Szabadság-szobor szerinte egy XIX. századi eszme szimbóluma, s a XXI. században már nem visszafelé, hanem a jövõre kell tekinteni. Geoana egyébként az ülésen elmondta, hogy Romániának a 90-es évek elején nagyon feszült volt a viszonya Magyarországgal, de mostanra megváltozott a helyzet, s országának az összes szomszédja közül ma már Magyarországgal a legjobbak a kapcsolatai. /

Geoana a kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./

"Hónapok óta érzékeljük, hogy erõsödik a nacionalista hangnem a román közéletben, és itt volt az ideje, hogy a legmagasabb szinten is megfogalmazzuk az aggodalmunkat" - vélte az elnök.

/Gazda Árpád: Lehalkítanák a nacionalista hangerõt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Az óvintézkedések különösen azoknak a gyulafehérvári ingatlanoknak a környékén példa nélküliek, ahol a magasrangú bukaresti vendégek fognak tartózkodni a katonai parádé, valamint más rendezvények alatt: az Erdély sugárúton például minden üzletet, éttermet és bárt ellenôriztek a titkosrendôrök, esetenként még az alkalmazottak szakmai elôélete felôl is behatóan érdeklôdtek. Az ellenôrzések alól a környezô tömbházak sem bújhattak ki: igazoltatták a lakókat, és felhívták a figyelmüket arra, hogy az ünnep ideje alatt ne fogadjanak idegeneket, fôleg olyan ismerôsöket, akiket rég nem láttak. A környék minden lakójának a tudomására hozták, hogy a nemzeti ünnepet megelôzô hét végén szünetelni fog a forgalom minden olyan városrészben, ahol a magasrangú vendégek megfordulnak. Tüzetes vizsgálatnak vetették alá a Vár Szállót is, ahol a kormányküldöttség egyes tagjai meg fognak szállni szombat éjszaka.

A gyulafehérváriakat különben nemcsak az ünneppel kapcsolatos felhajtások villanyozták fel a napokban, hanem az a hír is, miszerint az idén minden eddiginél nagyobbra terítik az ünnepi asztalt, amelynek bôsége felôl mindenkinek lehetôsége lesz majd meggyôzôdni, aki a közelben lesz.

Markó Béla szövetségi elnök tegnapi sajtónyilatkozatában kifejtette: az erdélyi magyarok számára más jelentôséget hordoz December 1, mint a románoknak. De úgy, ahogy a román politikusok üdvözlik Március 15-ét, a magyaroknak is, ennek az országnak a lakóiként tiszteletben kell tartaniuk a román nemzeti ünnepet. December 1-nek azonban lehet közös üzenete mind a románok, mind a magyarok számára: az erdélyi népek jogegyenlôségérôl szóló Gyulafehérvári Nyilatkozat ez, amelynek alapelelvei sajnos mind a mai napig nincsenek maradéktalanul tiszteletben tartva Romániában, jóllehet az Alkotmány módosítása jelentôs lépés ilyen irányba.

Ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ - mutatott rá Markó Béla. Markó Béla szerint a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz, ahol az ország jelentõs politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek, vagy pedig önmagába zárkózva, ilyen-olyan politikai nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként halad el mellette a változás szele. A 90-es évek elején az RMDSZ csupán dûlõutak kikövezésére, falusi hidak építésére vállalkozhatott, ma már erdélyi autópályában gondolkodhat. Az önkormányzati és a parlamenti képviselet két szorosan összefüggõ eszköz - jelentette ki. Ráduly Róbert, a csíki területi szervezet elnöke úgy vélte, hogy a székelység sajátos gondjainak megoldásában továbbra is az egységes, közös szövetség jelenti a járható utat.

/(cs. a.): Székelyföldi önkormányzati konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./