December 1 Kronológiája 1990-2010
2001 - Országszerte ünnepli a románság 1918. december 1-jét
Ma az ország több városában nagyszabású ünnepségek keretében emlékeznek 1918. december 1-re, amikor a gyulafehérvári kiáltvány kimondta Erdély egyesülését Romániával. A Székelyföldön már napokkal ezelôtt megkezdôdött a magyarellenes hangulatkeltés: Mircea Dusã, Hargita megye prefektusa a napokban bejelentette, hogy idén az elmúlt 11 év legnagyobb szabású ünnepségét tartják december 1-jén Csíkszeredában és arra szólította fel a város magyar nemzetiségû lakosságát, hogy minél nagyobb számban vegyen részt az ünnepségen.
A felhívásra reagálva Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Csíkszereda polgármestere, két alpolgármestere, a helyi RMDSZ szervezet vezetôje mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egyházak képviselôi felhívást tettek közzé, amelyben arra szólították fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyen részt a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett rendezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, viseljenek gyászszalagot. A 25 aláíró szerint a magyarság számára sohasem volt öröm ez az ünnep, ha meg is értik román nemzetiségû polgártársaik lelkesedését. — December elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti — szögezték le az aláírók.
A felhívásra reagálva Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Csíkszereda polgármestere, két alpolgármestere, a helyi RMDSZ szervezet vezetôje mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egyházak képviselôi felhívást tettek közzé, amelyben arra szólították fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyen részt a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett rendezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, viseljenek gyászszalagot. A 25 aláíró szerint a magyarság számára sohasem volt öröm ez az ünnep, ha meg is értik román nemzetiségû polgártársaik lelkesedését. — December elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti — szögezték le az aláírók.
Az RMDSZ elhatárolja magát a csíkszeredai felhívástól
Az RMDSZ csúcsvezetôsége nyilatkozatban határolta el magát a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívásától: az RMDSZ ügyvezetô elnöke, Takács Csaba által aláírt közlemény leszögezi, hogy elítéli a felhívást, amely ellentmond az RMDSZ politikai programjának egyik alapelvével: az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. Az RMDSZ annál is inkább sajnálatosnak tartja a felhívást, mivel az elmúlt években a nemzeti ünnepek arra adtak alkalmat, hogy a térségben együtt élô népek politikai és kulturális üzenetekkel fejezzék ki egymás iránti tiszteletüket.
Az RMDSZ közismert álláspontja az, hogy azt szeretné, ha ez, a románok számára oly fontos történelmi nap a gyulafehérvári nyilatkozat valóra váltásával megelégedéssel tölthetné el a romániai magyar közösséget is. — A nemzeti ünnepen való részvétel természetesen nem lehet kötelezô, és ugyanígy természetes az is, hogy az ünnep nem lehet olyan tiltakozás ideje, amely megsértheti azokat, akik részt vesznek azon — fogalmazott a nyilatkozat.
Tôkés László szerint konfliktusoktól lehet tartani
Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint komolyan fennáll annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából a Csíkszeredában tervezett rendezvényeken. — Rendkívüli aggodalommal tölt el, ami Csíkszeredában készül. A prefektúra részvételével és az ortodox egyház hathatós közremûködésével a régi kommunista ünnepségekre emlékeztetô központi nemzeti ünnepi eseményt szerveznek — fogalmazott.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint ez az ünnepség különösképpen aggasztó, mivel az utóbbi idôben a Székelyföld ellenében általános magyarellenes politikai kampány és propaganda hadjárat bontakozott ki, adminisztratív megszorító cselekmények történtek. — Ezek már önmagukban is provokáló jellegûek, de egy ilyen ünnepség, Erdély Magyarországtól való elszakításának 83. évfordulóján egy 85 százalékban magyar többségû székely városban, a Székelyföld egyik legjelentôsebb városában, még inkább provokáció ízû — szögezte le.
A püspök szerint a konfliktus kiprovokálásával — miként 1990-ben Marosvásárhelyen — azt kívánják elérni, hogy ürügyet találjanak a Székelyföldön további karhatalmi betelepítésre és a román titkosszolgálat székelyföldi pozícióinak a megerôsítésére. — Ez különösen aggasztó a kedvezménytörvény összefüggésében, hiszen ha sikerül bebizonyítani azt a román állítást, hogy a törvény destabilizáló hatással van a térségben, akkor Csíkszeredában — és a Székelyföldön általában — újabb kemény politikai érvet lehet kovácsolni a kedvezménytörvény és tulajdonképpen a magyarság jogos küzdelme, jogkövetelései ellen — mondta.
Iliescu: a csíkszeredai nyilatkozat szélsôségesen nacionalista
Az államelnök elítélôen nyilatkozott az RMDSZ csíkszeredai vezetôségének felhívásáról. Ezt szélsôséges megnyilvánulásnak minôsítette, amely sem Magyarország, sem Románia érdekeit nem szolgálja. Ugyanakkor nagyra értékelte az RMDSZ vezetôségének elhatárolódását ettôl az ügytôl. Szerinte a vétkeseket a parlamentnek kell felôsségre vonnia. A Franciaországban tartozkodó Adrian Nãstase kormányfô telefonon beszélt az RMDSZ egyes vezetôivel, akik arról biztosították, hogy "gyorsan tisztázzák a helyzetet".
Szabadság
Az RMDSZ csúcsvezetôsége nyilatkozatban határolta el magát a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívásától: az RMDSZ ügyvezetô elnöke, Takács Csaba által aláírt közlemény leszögezi, hogy elítéli a felhívást, amely ellentmond az RMDSZ politikai programjának egyik alapelvével: az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. Az RMDSZ annál is inkább sajnálatosnak tartja a felhívást, mivel az elmúlt években a nemzeti ünnepek arra adtak alkalmat, hogy a térségben együtt élô népek politikai és kulturális üzenetekkel fejezzék ki egymás iránti tiszteletüket.
Az RMDSZ közismert álláspontja az, hogy azt szeretné, ha ez, a románok számára oly fontos történelmi nap a gyulafehérvári nyilatkozat valóra váltásával megelégedéssel tölthetné el a romániai magyar közösséget is. — A nemzeti ünnepen való részvétel természetesen nem lehet kötelezô, és ugyanígy természetes az is, hogy az ünnep nem lehet olyan tiltakozás ideje, amely megsértheti azokat, akik részt vesznek azon — fogalmazott a nyilatkozat.
Tôkés László szerint konfliktusoktól lehet tartani
Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint komolyan fennáll annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából a Csíkszeredában tervezett rendezvényeken. — Rendkívüli aggodalommal tölt el, ami Csíkszeredában készül. A prefektúra részvételével és az ortodox egyház hathatós közremûködésével a régi kommunista ünnepségekre emlékeztetô központi nemzeti ünnepi eseményt szerveznek — fogalmazott.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint ez az ünnepség különösképpen aggasztó, mivel az utóbbi idôben a Székelyföld ellenében általános magyarellenes politikai kampány és propaganda hadjárat bontakozott ki, adminisztratív megszorító cselekmények történtek. — Ezek már önmagukban is provokáló jellegûek, de egy ilyen ünnepség, Erdély Magyarországtól való elszakításának 83. évfordulóján egy 85 százalékban magyar többségû székely városban, a Székelyföld egyik legjelentôsebb városában, még inkább provokáció ízû — szögezte le.
A püspök szerint a konfliktus kiprovokálásával — miként 1990-ben Marosvásárhelyen — azt kívánják elérni, hogy ürügyet találjanak a Székelyföldön további karhatalmi betelepítésre és a román titkosszolgálat székelyföldi pozícióinak a megerôsítésére. — Ez különösen aggasztó a kedvezménytörvény összefüggésében, hiszen ha sikerül bebizonyítani azt a román állítást, hogy a törvény destabilizáló hatással van a térségben, akkor Csíkszeredában — és a Székelyföldön általában — újabb kemény politikai érvet lehet kovácsolni a kedvezménytörvény és tulajdonképpen a magyarság jogos küzdelme, jogkövetelései ellen — mondta.
Iliescu: a csíkszeredai nyilatkozat szélsôségesen nacionalista
Az államelnök elítélôen nyilatkozott az RMDSZ csíkszeredai vezetôségének felhívásáról. Ezt szélsôséges megnyilvánulásnak minôsítette, amely sem Magyarország, sem Románia érdekeit nem szolgálja. Ugyanakkor nagyra értékelte az RMDSZ vezetôségének elhatárolódását ettôl az ügytôl. Szerinte a vétkeseket a parlamentnek kell felôsségre vonnia. A Franciaországban tartozkodó Adrian Nãstase kormányfô telefonon beszélt az RMDSZ egyes vezetôivel, akik arról biztosították, hogy "gyorsan tisztázzák a helyzetet".
Szabadság
Bővebben
2001 - Ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász
Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász . Errõl senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élõ román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyûlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségû, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektõl sem mentes politikai környezetben - elegendõ a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektõl való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetõk. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektõl.
Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedõ Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Elõd alpolgármesterek, Borbély Ernõ, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselõk, Bartalis Csongor, Benkõ Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szõke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselõk, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly fõesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöke adta ki.
/Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./
/Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./
Bővebben
2001 - Szász Jenő elítélte Sógort
A december elsejei román nemzeti ünnep alkalmával népgyûlést tartottak Csíkszeredában ezer ember részvételével. Volt, aki hevesen tiltakozott, amiért éppen Csíkszeredát választották a nemzeti ünnep helyszínéül, volt, aki beletörõdve legyintett, volt, aki önként, kíváncsiságból és volt, aki hivatalból részt vett az eseményen, ahol Csedõ Csaba István polgármester és Mircea Duêa prefektus mondott köszöntõ beszédet.
A Sógor Csaba szenátor, Csedõ Csaba István polgármester és más közéleti személyiségek által korábban aláírt tiltakozás szövegében az ünnepélytõl való távolmaradásra, illetve részvétel esetén gyásszalagos tiltakozásra szólították fel a szeredai magyar lakosokat. Ezt a tiltakozást az RMDSZ csúcsvezetése eltúlzottnak minõsítette.
A Sógor Csaba szenátor, Csedõ Csaba István polgármester és más közéleti személyiségek által korábban aláírt tiltakozás szövegében az ünnepélytõl való távolmaradásra, illetve részvétel esetén gyásszalagos tiltakozásra szólították fel a szeredai magyar lakosokat. Ezt a tiltakozást az RMDSZ csúcsvezetése eltúlzottnak minõsítette.
"A román nemzeti ünnepen való részvételre senki nem kényszeríthetõ, de nem is válhat a részvétel a résztvevõket sértõ, tiltakozó megnyilvánulássá" – fogalmaz az RMDSZ Takács Csaba ügyvezetõ elnök aláírásával ellátott nyilatkozatában. Az RMDSZ az 1918. december elsején megfogalmazott Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva kifejti, hogy az abban foglaltak valóra váltása közösségünk számára is elégtételt hozhat. Ugyanezt fogalmazta meg a csíkszeredaiak tiltakozását aláíró, majd aláírását visszavonó polgármester is az ünnepélyt megnyitó beszédében.
Hogy ki hogyan értékelte a Csíkszeredában celebrált nemzeti ünnepet – heccnek vagy a magyarság elleni érzéketlenségnek titulálta-e –, azt most nem elemzem. Csupán annyit, hogy nem az ilyen vagy olyan ünnepnapokon dõl el a romániai magyarság sorsa, hanem a hétköznapjainkban. Fontosabb és meghatározóbb, hogy mit teszünk míves mindennapjainkban, mert soha nem a zászlók döntötték el a küzdelmeket, hanem a küzdelmek a lobogók sorsát.
Székelyudvarhelyen is ünnepelt a román lakosság. A nemzeti ünnep elõestéjére, pénteken 19 órára a polgármester meghívta hivatalába az udvarhelyi román értelmiségiek egy csoportját, kifelejtve a tanácsosokat, akik végül is értesültek errõl, és négyen az RMDSZ-frakciójának képviseletében megjelentek a fogadáson. Szász Jenõ polgármester az udvarhelyi román értelmiségiek szûk csoportja elõtt tartott beszédében kifejtette, hogy nem ért egyet a Sógor Csaba szenátor kezdeményezte nyilatkozat felszólításával, mely szerint Csíkszeredában a román nemzeti ünnepségen részt vevõ magyarok viseljenek gyásszalagot. Megjegyzendõ, hogy Sógor Csaba – akárcsak Szász Jenõ – az RMDSZ Reform Tömörülésének a tagja. Szombat délelõtt a koszorúzáson a román képviselet mellett részt vett Szász Jenõ polgármester is, majd a Mûvelõdési Házban tartott kulturális ünnepségen a városi RMDSZ elnöke, Ladányi László mondott alkalmi beszédet.
Udvarhelyi Híradó
Hogy ki hogyan értékelte a Csíkszeredában celebrált nemzeti ünnepet – heccnek vagy a magyarság elleni érzéketlenségnek titulálta-e –, azt most nem elemzem. Csupán annyit, hogy nem az ilyen vagy olyan ünnepnapokon dõl el a romániai magyarság sorsa, hanem a hétköznapjainkban. Fontosabb és meghatározóbb, hogy mit teszünk míves mindennapjainkban, mert soha nem a zászlók döntötték el a küzdelmeket, hanem a küzdelmek a lobogók sorsát.
Székelyudvarhelyen is ünnepelt a román lakosság. A nemzeti ünnep elõestéjére, pénteken 19 órára a polgármester meghívta hivatalába az udvarhelyi román értelmiségiek egy csoportját, kifelejtve a tanácsosokat, akik végül is értesültek errõl, és négyen az RMDSZ-frakciójának képviseletében megjelentek a fogadáson. Szász Jenõ polgármester az udvarhelyi román értelmiségiek szûk csoportja elõtt tartott beszédében kifejtette, hogy nem ért egyet a Sógor Csaba szenátor kezdeményezte nyilatkozat felszólításával, mely szerint Csíkszeredában a román nemzeti ünnepségen részt vevõ magyarok viseljenek gyásszalagot. Megjegyzendõ, hogy Sógor Csaba – akárcsak Szász Jenõ – az RMDSZ Reform Tömörülésének a tagja. Szombat délelõtt a koszorúzáson a román képviselet mellett részt vett Szász Jenõ polgármester is, majd a Mûvelõdési Házban tartott kulturális ünnepségen a városi RMDSZ elnöke, Ladányi László mondott alkalmi beszédet.
Udvarhelyi Híradó
Bővebben
2001 - Ion Iliescu óv a konfliktusoktól
Ion Iliescu államfõ tegnap a napjainkban elfogadhatatlan szél- sõséges nacionalizmus jelének minõsítette a csíkszeredai felhívást. Az államfõ nagyra értékelte, hogy az RMDSZ azonnal elhatárolódott a felhívástól. Iliescu úgy vélekedett, hogy a csíkszeredai felhívás megsértette az alkotmányt, kezdeményezõi ellen „megfelelõ intézkedéseket" kell hozni. Az eset azonban nem szabad konfliktushoz vezessen, mert a szélsõséges és revizionista elemek éppen azt szeretnék, hogy olyan hangulat alakuljon ki, mintha konfliktusos helyzet létezne a többség és az etnikumok között – fogalmazott. * Claudiu Lucaci, a kormány szóvivõje az RMDSZ radikális csoportja által elkövetett diverziónak nevezte a felhívást. Elmondta: a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Adrian Nãstase miniszterelnök telefonon beszélt az RMDSZ egyes vezetõivel, akik arról biztosították, hogy „gyorsan tisztázzák a helyzetet".
Józanságra int az RMDSZ
Az RMDSZ nem ért egyet a csíkszeredai közéleti személyiségek Románia nemzeti ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával – hangsúlyozza szerkesztõségünkbe is eljuttatott nyilatkozatában Takács Csaba, a szövetség ügyvezetõ elnöke. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent – állapítja meg Takács. „A nemzeti ünnepen való részvételre senki nem kényszeríthetõ, de nem is válhat a résztvevõket sértõ tiltakozó megnyilvánulássá. Az RMDSZ ismételten kifejezi azt az álláspontját, hogy tiszteli Románia nemzeti ünnepét, úgy, ahogy ennek az évek során hangot adott Románia parlamentjében tett nyilatkozatok által is. Eszerint elvárja, hogy a románság számára oly fontos történelmi pillanat – a Gyulafehérvári Nyilatkozat, a benne foglaltak valóra váltása – közösségünk számára is elégtételt hozzon."
Az elmúlt egy és fél hónapban 11 éve nem tapasztalt magyarellenes kampány indult, sajnos ennek célpontjául az általunk többségben lakott két megyét választották, és az utóbbi idõben jelentõs tisztséget betöltõ személyek tettek felelõtlen nyilatkozatokat – vélekedett lapunknak Ráduly Róbert Kálmán csíki parlamenti képviselõ. Bízom abban – fogalmazott a politikus –, hogy polgártársaink szélesebb látókörrel rendelkeznek, mint ezek a politikusok, hiszem azt, hogy a román nemzeti ünnep rendezvényeihez mindenki megfelelõképpen viszonyul.
Emberpróbáló idõ.
Rendkívül ingerülten reagált a román média az egyes csíkszeredai közéleti személyiségek december elsejével kapcsolatos felhívására. A lapunk tegnapi számában is közzétett felhívás 24 aláírója arra kéri a város magyar lakóit, hogy maradjanak távol a ’89 elõtti módszerekkel szervezett tapstéri gyûlésrõl. Irredentizmussal, feszültségszítással vádolják a felhívás megszövegezõit, az ország integritása elleni merényletrõl beszélnek. Márpedig ha figyelmesen, szöveghû fordításban olvassák el a felhívást, észre kell venniük, hogy abban nincs egyetlen románellenes kifejezés sem, nem a románság ellen, hanem a magyarság védelmében emelték fel szavukat.
December elseje a román nép nemzeti ünnepe, nyilvánvaló, hogy illõ módon megünnepli az ország, a világ románsága. Ezt a felhívás is hangsúlyozza, csupán a csíkszeredai helyszínt, még inkább az ünneplés módját nehezményezi, a hangos és diadalittas ünneplést a székelyföldi magyarság megfélemlítésére szervezett erõdemonstrációnak véli.
Eltérõen értékelik a felhívást a romániai magyar politikusok is. Tõkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Székelyföld elleni magyarellenes propagandahadjárat ellenreakciójának tartja; Takács Csaba ügyvezetõ elnök viszont nem ért egyet vele, mert ellentmond az RMDSZ-programjának, alapelveinek. Hasonlóan vélekednek más RMDSZ-politikusok is.
Valószínû, hogy a felhívás kiváltotta vihar nem ül el egyhamar, mindkét részrõl jönnek a kölcsönös odamondások. Nincs sok értelme, így nehéz lenne eljutni a szóértéshez, ez csak túlzások, túlkapások nélkül lehetséges. Emberpróbáló kihívás, emberpróbáló idõ. Az tény, hogy erõszakkal senkit sem lehet ünneplésre kényszergetni. Nem illik és nincs is szüksége rá a szívbõl ünneplõnek. Az a romániai magyar, aki nem lobogtat piros-sárga-kék zászlót december elsején, még lehet lojális állampolgára az országnak, ahol él. Magyarságtudatunk megélése, vállalása nem jelenti azt, hogy Románia ellenségei vagyunk, csupán arról van szó, hogy magyarként akarunk megmaradni szülõföldünkön.
Nagy hó teszi próbára a mai ünneplõket. Nehéz próba ez, de ennél is nehezebb a felizzott indulatok visszafogása. Méltósággal ünnepeljen, aki ünnepel, s aki nem, az tartsa tiszteletben embertársai ünnepét.
Hargita Népe
Az RMDSZ nem ért egyet a csíkszeredai közéleti személyiségek Románia nemzeti ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával – hangsúlyozza szerkesztõségünkbe is eljuttatott nyilatkozatában Takács Csaba, a szövetség ügyvezetõ elnöke. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent – állapítja meg Takács. „A nemzeti ünnepen való részvételre senki nem kényszeríthetõ, de nem is válhat a résztvevõket sértõ tiltakozó megnyilvánulássá. Az RMDSZ ismételten kifejezi azt az álláspontját, hogy tiszteli Románia nemzeti ünnepét, úgy, ahogy ennek az évek során hangot adott Románia parlamentjében tett nyilatkozatok által is. Eszerint elvárja, hogy a románság számára oly fontos történelmi pillanat – a Gyulafehérvári Nyilatkozat, a benne foglaltak valóra váltása – közösségünk számára is elégtételt hozzon."
Az elmúlt egy és fél hónapban 11 éve nem tapasztalt magyarellenes kampány indult, sajnos ennek célpontjául az általunk többségben lakott két megyét választották, és az utóbbi idõben jelentõs tisztséget betöltõ személyek tettek felelõtlen nyilatkozatokat – vélekedett lapunknak Ráduly Róbert Kálmán csíki parlamenti képviselõ. Bízom abban – fogalmazott a politikus –, hogy polgártársaink szélesebb látókörrel rendelkeznek, mint ezek a politikusok, hiszem azt, hogy a román nemzeti ünnep rendezvényeihez mindenki megfelelõképpen viszonyul.
Emberpróbáló idõ.
Rendkívül ingerülten reagált a román média az egyes csíkszeredai közéleti személyiségek december elsejével kapcsolatos felhívására. A lapunk tegnapi számában is közzétett felhívás 24 aláírója arra kéri a város magyar lakóit, hogy maradjanak távol a ’89 elõtti módszerekkel szervezett tapstéri gyûlésrõl. Irredentizmussal, feszültségszítással vádolják a felhívás megszövegezõit, az ország integritása elleni merényletrõl beszélnek. Márpedig ha figyelmesen, szöveghû fordításban olvassák el a felhívást, észre kell venniük, hogy abban nincs egyetlen románellenes kifejezés sem, nem a románság ellen, hanem a magyarság védelmében emelték fel szavukat.
December elseje a román nép nemzeti ünnepe, nyilvánvaló, hogy illõ módon megünnepli az ország, a világ románsága. Ezt a felhívás is hangsúlyozza, csupán a csíkszeredai helyszínt, még inkább az ünneplés módját nehezményezi, a hangos és diadalittas ünneplést a székelyföldi magyarság megfélemlítésére szervezett erõdemonstrációnak véli.
Eltérõen értékelik a felhívást a romániai magyar politikusok is. Tõkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Székelyföld elleni magyarellenes propagandahadjárat ellenreakciójának tartja; Takács Csaba ügyvezetõ elnök viszont nem ért egyet vele, mert ellentmond az RMDSZ-programjának, alapelveinek. Hasonlóan vélekednek más RMDSZ-politikusok is.
Valószínû, hogy a felhívás kiváltotta vihar nem ül el egyhamar, mindkét részrõl jönnek a kölcsönös odamondások. Nincs sok értelme, így nehéz lenne eljutni a szóértéshez, ez csak túlzások, túlkapások nélkül lehetséges. Emberpróbáló kihívás, emberpróbáló idõ. Az tény, hogy erõszakkal senkit sem lehet ünneplésre kényszergetni. Nem illik és nincs is szüksége rá a szívbõl ünneplõnek. Az a romániai magyar, aki nem lobogtat piros-sárga-kék zászlót december elsején, még lehet lojális állampolgára az országnak, ahol él. Magyarságtudatunk megélése, vállalása nem jelenti azt, hogy Románia ellenségei vagyunk, csupán arról van szó, hogy magyarként akarunk megmaradni szülõföldünkön.
Nagy hó teszi próbára a mai ünneplõket. Nehéz próba ez, de ennél is nehezebb a felizzott indulatok visszafogása. Méltósággal ünnepeljen, aki ünnepel, s aki nem, az tartsa tiszteletben embertársai ünnepét.
Hargita Népe
Bővebben
2001 - Örülni nem közelező
Transindex
Magyar részrõl nem lesz provokáció Csíkszeredában december 1-én, hiszen remélhetõleg mindenki otthon marad, mi józan magyar emberek vagyunk -- nyilatkozta Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Transindexnek.
-- A csíkszeredai nyilatkozóktól elhatárolódott mai nyilatkozatában az RMDSZ ügyvezetõ elnöksége. Jelenti-e ez azt, hogy Önök ezután valamilyen más politikai formációban gondolkodnak?
Sógor Csaba: -- Aki elhatárolódik a csíkszeredai nyilatkozattól, az az RMDSZ-tõl határolódik el, hiszen RMDSZ-tisztségviselõk is az aláírók között szerepeltek, és én magam is RMDSZ-szenátor vagyok. Hogy más politikai formációban gondolkodna valaki, azt pedig azoktól kellene megkérdezni, akik elhatárolódtak. A csíkszeredai nyilatkozat pontosan a közhangulat csillapításának érdekében született.
-- A csíkszeredai nyilatkozóktól elhatárolódott mai nyilatkozatában az RMDSZ ügyvezetõ elnöksége. Jelenti-e ez azt, hogy Önök ezután valamilyen más politikai formációban gondolkodnak?
Sógor Csaba: -- Aki elhatárolódik a csíkszeredai nyilatkozattól, az az RMDSZ-tõl határolódik el, hiszen RMDSZ-tisztségviselõk is az aláírók között szerepeltek, és én magam is RMDSZ-szenátor vagyok. Hogy más politikai formációban gondolkodna valaki, azt pedig azoktól kellene megkérdezni, akik elhatárolódtak. A csíkszeredai nyilatkozat pontosan a közhangulat csillapításának érdekében született.
Hiszen nem a Reform Tömörülés akart az utcára vonulni, hanem az itteni emberek. Õk pedig azért háborodtak fel ennyire, mert -- hiába tagadják az illetékesek -- az itt élõk gyermekeit is ki akarták vezényelni a december 1-i ünnepségre. Ezért szerepel a nyilatkozatban az, hogy aki csak teheti, maradjon otthon, ezért írta alá egy nagyon szelíd, keresztény ember, Tamás József segédpüspök úr.
-- Ha provokáció lesz akár román, akár magyar részrõl a decemberi 1-i ünnepségen Csíkszeredában, hogyan fog az aláíró csoport állást foglalni?
-- Magyar részrõl nem lesz provokáció, hiszen remélhetõleg mindenki otthon marad, mi józan magyar emberek vagyunk. A románság oldaláról pedig már megtörtént a provokáció: az itteni adófizetõk pénzén is szervezik ezt az ünnepséget. Pedig a Csíkszeredában élõk nem tudnak Bukarestbe utazni, mint tették tegnap a szakszervezetisek, hiszen még a fûtésszámlájukat sem tudják törleszteni.
-- Szerkesztõségünkbe eljutott egy olyan információ, amely szerint az RMDSZ nem állna Ön mellé, ha netán a nyilatkozat aláírása miatt az Ön mentelmi joga megkérdõjelezõdne.
-- Errõl egyáltalán nem hallottam, és nem is tudok semmit e kérdésrõl.
Döntés készül az aláírókról
Frunda György, az RMDSZ szenátora úgy vélekedett a csíkszeredai közéleti személyiségek nyilatkozatáról, hogy az olyan szövetségi tagok próbálkozása, akiknek céljuk megszakítani az RMDSZ és a PSD közötti kapcsolatot. A felhívás azon megállapítására, amely szerint " December elseje számunkra a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti", Frunda György a BBC román nyelvû adásának elmondta: az utóbbi években a romániai magyarok bizonyos jogokat elértek, és ezeket csakis a törvényhozásban lehet megszerezni, nem pedig "érzelmi nyilatkozatok" útján.
Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a híradásban "sajnálatos, de ugyanakkor marginális" ötletnek nevezte a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívását. Az RMDSZ vezetõsége döntést fog hozni azon tagjainak ügyében, akik aláírták a Csíkszereda lakosságához intézett nyilatkozatot -- tudósít a BBC.
Ürügy a további karhatalmi betelepítésre?
Tõkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke szerint komoly annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából Csíkszeredában tervezett rendezvényeken -- tudósít az MTI. Tõkés László szerint ez az ünnepség különösképpen aggasztó, mivel az utóbbi idõben a Székelyföld ellenében általános magyarellenes politikai kampány és propaganda-hadjárat bontakozott ki, adminisztratív megszorító cselekmények történtek.
A püspök szerint a konfliktus kiprovokálásával -- miként 1990-ben Marosvásárhelyen -- azt kívánják elérni, hogy ürügyet találjanak a Székelyföldön további karhatalmi betelepítésre és a román titkosszolgálat székelyföldi pozícióinak a megerõsítésére.
Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott, hogy a csíkszeredai felhívás "a mai feltételek között elfogadhatatlan szélsõséges nacionalizmus" megnyilvánulása.
Octav Cozmânca közigazgatási miniszter kifejtette: a nemzeti ünnepet minden állampolgárnak tisztelnie kell, nemzetiségtõl függetlenül. Ehhez a BBC tudósítója annyit tett hozzá, hogy az állam viszont nem írhatja elõ, hogy a polgárok örüljenek is az ünnepnek.
-- Ha provokáció lesz akár román, akár magyar részrõl a decemberi 1-i ünnepségen Csíkszeredában, hogyan fog az aláíró csoport állást foglalni?
-- Magyar részrõl nem lesz provokáció, hiszen remélhetõleg mindenki otthon marad, mi józan magyar emberek vagyunk. A románság oldaláról pedig már megtörtént a provokáció: az itteni adófizetõk pénzén is szervezik ezt az ünnepséget. Pedig a Csíkszeredában élõk nem tudnak Bukarestbe utazni, mint tették tegnap a szakszervezetisek, hiszen még a fûtésszámlájukat sem tudják törleszteni.
-- Szerkesztõségünkbe eljutott egy olyan információ, amely szerint az RMDSZ nem állna Ön mellé, ha netán a nyilatkozat aláírása miatt az Ön mentelmi joga megkérdõjelezõdne.
-- Errõl egyáltalán nem hallottam, és nem is tudok semmit e kérdésrõl.
Döntés készül az aláírókról
Frunda György, az RMDSZ szenátora úgy vélekedett a csíkszeredai közéleti személyiségek nyilatkozatáról, hogy az olyan szövetségi tagok próbálkozása, akiknek céljuk megszakítani az RMDSZ és a PSD közötti kapcsolatot. A felhívás azon megállapítására, amely szerint " December elseje számunkra a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti", Frunda György a BBC román nyelvû adásának elmondta: az utóbbi években a romániai magyarok bizonyos jogokat elértek, és ezeket csakis a törvényhozásban lehet megszerezni, nem pedig "érzelmi nyilatkozatok" útján.
Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a híradásban "sajnálatos, de ugyanakkor marginális" ötletnek nevezte a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívását. Az RMDSZ vezetõsége döntést fog hozni azon tagjainak ügyében, akik aláírták a Csíkszereda lakosságához intézett nyilatkozatot -- tudósít a BBC.
Ürügy a további karhatalmi betelepítésre?
Tõkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke szerint komoly annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából Csíkszeredában tervezett rendezvényeken -- tudósít az MTI. Tõkés László szerint ez az ünnepség különösképpen aggasztó, mivel az utóbbi idõben a Székelyföld ellenében általános magyarellenes politikai kampány és propaganda-hadjárat bontakozott ki, adminisztratív megszorító cselekmények történtek.
A püspök szerint a konfliktus kiprovokálásával -- miként 1990-ben Marosvásárhelyen -- azt kívánják elérni, hogy ürügyet találjanak a Székelyföldön további karhatalmi betelepítésre és a román titkosszolgálat székelyföldi pozícióinak a megerõsítésére.
Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott, hogy a csíkszeredai felhívás "a mai feltételek között elfogadhatatlan szélsõséges nacionalizmus" megnyilvánulása.
Octav Cozmânca közigazgatási miniszter kifejtette: a nemzeti ünnepet minden állampolgárnak tisztelnie kell, nemzetiségtõl függetlenül. Ehhez a BBC tudósítója annyit tett hozzá, hogy az állam viszont nem írhatja elõ, hogy a polgárok örüljenek is az ünnepnek.
Transindex
Bővebben
2001- Lemondatták Sógor Csabát
Az RMDSZ-vezetôk felszólítására Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor lemondott a szövetség szenátusi frakciójának tisztségérôl. — Az RMDSZ elhatárolódott Sógor Csabának a román nemzeti nap alkalmából tett kijelentéseitôl, a csíkszeredai ünneplés pedig ékes bizonyítéka volt annak, hogy mi is az RMDSZ álláspontja december 1-el kapcsolatban, és milyen foganatja van az ehhez hasonló felhívásoknak, a megyeközpontban ugyanis a vártnál többen jelentek meg, és senki sem viselt fekete gyászszalagot úgy, ahogy az egyes székelyföldi RMDSZ-politikusok indítványozták — fejtegette tegnap a szenátus plénumában Verestóy Attila, Hargita megye másik szenátora. Elmondta: a Sógor-ügyet az RMDSZ etikai bizottsága is tárgyalni fogja.
Sógor Csaba a Szabadság kérdésére elmondta: várható volt Verestóyék reakciója. A szenátor szerint félreértették felhívását, hiszen abban nem azt állította, hogy december 1. gyásznap a magyarok számára, hanem hogy azok tiltakozzanak fekete szalagot viselve, akiket arra köteleznek, hogy akaratuk ellenére vegyenek részt az ünnepségeken.
Szabadság
Szabadság
Bővebben
2001 - Nyílt levél a szenátorhoz
Ötvös József lelkipásztor Sógor Csaba szenátorhoz írt nyílt levelében szolidaritásáról biztosította a szenátort: szeretne mellé ülni arra a padra, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága a hírek szerint Sógor Csabát majd kényszeríti. "Nem értek egyet a fekete szalag viselésével egy nemzeti ünnepen, de azzal - igenis! - egyetértek, hogy ne velünk ünnepeltessék meg temetésünket." - hangsúlyozta. "A harmadik évezredben legyen annyi tisztelet egy európai (?) kormányban, hogy fogadja el másságunkat. Ha õk is vannak hatalmon, vegyék észre, elnyomottakként, jogtiprottakként érzékenyek vagyunk veszteségeinkre."
/Ötvös József lelkipásztor-esperes, Marosvásárhely: Nyílt levél a szenátorhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./
/Ötvös József lelkipásztor-esperes, Marosvásárhely: Nyílt levél a szenátorhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./
2001 - December márciusi igazsága
A megszeppent RMDSZ-vezetõség nevében Takács Csaba és Verestóy Attila egy adminisztratív kérdést sietett erkölcsi dilemmává növeszteni, fejtette ki véleményét Lászlóffy Csaba Sógor Csaba ügyérõl /bár a szenátor nevét nem írta le/. "Igenis, erkölcsi választ kell adni arra, hogy az egységesnek kikiáltott román állam nevében változatlanul megalázhatnak, kétségbe vonhatják történelmi, lelki "autonómiánk" jogát" hangsúlyozta Lászlóffy. A gyulafehérvári nagygyûlés határozatainak a lényegét a mindenkori román hatalom elhallgattatta és meghamisítja.
Az elmarasztalt csíkszeredai felhívásnak ez volt a tulajdonképpeni emberi, nemzeti üzenete. Az egyenjogúsítás csak papíron létezik. Lászlóffy Kolozsvárra, a teljhatalmú polgármester önkényeskedéseire utalt. A csángóknál a legelemibb igények, nemzetiségi jogok betartása is illúzió maradt. A nagynemzeti gõg azt tekinti természetes életformának, ha állami funkcionáriusok segédkezésével elégetik a magyar nyelvû könyveket, vagy feldúlják a gyermekeiket magyar imára, szóra tanítani kívánó szülõk házát. Elmarasztalta-e az ország közvéleménye, egyetlen politikai párt vagy bár a román értelmiség lelkiismerete a moldvai katolikus papokat, akik az ördög nyelvének nevezik a csángó magyart? És az RMDSZ vezetõsége méltányosnak tartja-e saját ítélkezését? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba.
/Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
/Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
Bővebben
2001 - Ünnep, ha megalázhatnak? A Reform Tömörülés állásfoglalása
Csíkszeredában a nemzeti – és emberi – önérzet mellett emelték fel szavukat azok, akik a túlméretezett és erõdemonstrációnak tervezett ünnepségrõl távolmaradásra hívták fel a polgárokat. Ez még akkor is igaz, ha a fekete karszalag hordásának javaslatával a kezdeményezõk túllõttek a célon.
Lehet sajnálatos foltja a felhívásnak a karszalag, a lényegen azonban nem változtat: miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élõ magyarokat?
Mert minden jel szerint ennek szánták: a hetek óta lebegtetett – hol kimondott, hol cáfolt, de vissza sosem vont – spekulatív vádaktól és provokációktól az alaptalan bûntudatot remélték, és december elsején az önfeladó, kikényszerített, sunyító lojalitást kellett volna demonstrálni Csíkszeredában. Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitõl megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?
Lehet sajnálatos foltja a felhívásnak a karszalag, a lényegen azonban nem változtat: miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élõ magyarokat?
Mert minden jel szerint ennek szánták: a hetek óta lebegtetett – hol kimondott, hol cáfolt, de vissza sosem vont – spekulatív vádaktól és provokációktól az alaptalan bûntudatot remélték, és december elsején az önfeladó, kikényszerített, sunyító lojalitást kellett volna demonstrálni Csíkszeredában. Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitõl megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?
Mindazok, akik ezt szervezték, ugyanúgy tudják, mint mi magunk, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, nem lehet ünnep. Ez a nap évrõl évre a be nem tartott ígéretek napja. Azzal, hogy újra és újra mégis megkísérlik ezt ünnepként elismertetni, a nyolcvan éve folytatott elnemzetlenítõ politikának nyitnak új és új fejezetet.
Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebbõl.
Ne a másik ember, a másik közösség megalázásából szülessenek ünnepek, ne a sárba tiport önérzetbõl a diadalívek, hanem jogból és jólétbõl.
Az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettõl. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak. Õk a „központ" melegébõl nem érzik a csípõs csíki fagyot, amitõl bepárásodik a kiszolgáltatott ember szeme. Vagy nem számít nekik?
Egyházaink tíz éve hiába várják elkobzott vagyonuk visszaszolgáltatását, és megelégelve az RMDSZ-vezetés ehhez hasonló gesztusait, önálló cselekvésre szánták el magukat. Nemcsak a tények véletlen összjátéka, hogy december elsején ortodox kulturális központot is avatott a milliárdos költségvetési támogatással létrehozott Hargita–Kovászna ortodox püspökség, miközben történelmi egyházaink a saját ingatlanjaikat sem kapják vissza. Ezt kellett volna ünnepelnünk Csíkszeredában?
Az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége azonban nemcsak elhatárolódott: a francia–német megbékélési modellt tartja kívánatosnak, azt ajánlja nekünk. Ezt ajánlotta évekkel ezelõtt Iliescu államelnök is. Akkor még teljes összhangban utasította ezt vissza az RMDSZ minden képviselõje.
Azóta megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai? Az autonóm közösség helyett szövetségünk vezetõi az elzászi modellt tartják követendõnek? Azt a modellt, amelynek jegyében nincs önálló anyanyelvi oktatás, de átalakul az anyanyelv is, a kultúra is, egyáltalán: nem lesznek nemzeti kisebbségek, tehát problémák sem? Ez a totális megbékélés modellje? Az önfeladás?
A francia államnemzettel mindig is szívesen példálózó román politikától sem ezt várjuk – bár ez a politika nyolcvan éve nem a mi elvárásaink vagy reményeink jegyében fogan – de az RMDSZ Ügyvezetõ Elnökségétõl végképp nem.
Nem ez az út, amelyen járnunk kell. Nem ez az út, amelyen járni akarunk.
A Reform Tömörülés elnöksége nevében,
TORÓ T. TIBOR, Elnök
Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebbõl.
Ne a másik ember, a másik közösség megalázásából szülessenek ünnepek, ne a sárba tiport önérzetbõl a diadalívek, hanem jogból és jólétbõl.
Az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettõl. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak. Õk a „központ" melegébõl nem érzik a csípõs csíki fagyot, amitõl bepárásodik a kiszolgáltatott ember szeme. Vagy nem számít nekik?
Egyházaink tíz éve hiába várják elkobzott vagyonuk visszaszolgáltatását, és megelégelve az RMDSZ-vezetés ehhez hasonló gesztusait, önálló cselekvésre szánták el magukat. Nemcsak a tények véletlen összjátéka, hogy december elsején ortodox kulturális központot is avatott a milliárdos költségvetési támogatással létrehozott Hargita–Kovászna ortodox püspökség, miközben történelmi egyházaink a saját ingatlanjaikat sem kapják vissza. Ezt kellett volna ünnepelnünk Csíkszeredában?
Az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége azonban nemcsak elhatárolódott: a francia–német megbékélési modellt tartja kívánatosnak, azt ajánlja nekünk. Ezt ajánlotta évekkel ezelõtt Iliescu államelnök is. Akkor még teljes összhangban utasította ezt vissza az RMDSZ minden képviselõje.
Azóta megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai? Az autonóm közösség helyett szövetségünk vezetõi az elzászi modellt tartják követendõnek? Azt a modellt, amelynek jegyében nincs önálló anyanyelvi oktatás, de átalakul az anyanyelv is, a kultúra is, egyáltalán: nem lesznek nemzeti kisebbségek, tehát problémák sem? Ez a totális megbékélés modellje? Az önfeladás?
A francia államnemzettel mindig is szívesen példálózó román politikától sem ezt várjuk – bár ez a politika nyolcvan éve nem a mi elvárásaink vagy reményeink jegyében fogan – de az RMDSZ Ügyvezetõ Elnökségétõl végképp nem.
Nem ez az út, amelyen járnunk kell. Nem ez az út, amelyen járni akarunk.
A Reform Tömörülés elnöksége nevében,
TORÓ T. TIBOR, Elnök
Bővebben
2001 - Sógor Csaba és a csíkszeredai ünneplés
A hetek óta tartó lélektani elôkészítés ismeretében nem hiszem, hogy okunk volna kételkedni: a csíkszeredai ünneplést etnikai konfliktus kirobbantásának szándékával készítették elô. Érthetô, hogy a szervezés hátterében állók bosszúsan reagálnak a városlakók bölcsességének és önmérsékletének köszönhetô bukásra. A bûnbak-keresés is megszokott. Csak azzal nem vagyok tisztában, hogy a román kommunista pártból egyenesen az RMDSZ-hez átigazolt és magukat rögtön vezetôkké választók cégeinek is jó üzletet jelentett volna-e, ha az otthonmaradásra felszólító figyelmeztetést meg nem szívlelô, esetleg felmérgesített csíki székelyek közül párat agyonvernek az ünneplésre odafuvarozottak? Mi más magyarázná a fiatal lelkipásztor-szenátor elítélésében oly tökéletes egyszólamúságot?
Csalódtam volna, ha Csíkszereda kiváló szülöttje, Fodor Sándor meg nem szólal az ügyben (Szabadság, 2001 december 4.) Egyetértek a polgárok józanságát dicsérô szavaival. Sógor Csaba barátommal viszont négy dolog közül háromban teljes mértékben közösséget vállalok. Az elsô az, hogy mindketten református lelkipásztorok vagyunk. Hitünk és hivatásunk tehát azonos irányban kötelez. A második, hogy egyikünk sem volt tagja az 1989 elôtti állampártnak.
Ez mindkettônk számára szabadságot jelent a dolgok nevükön nevezésére, mert nem kényszerülünk eufemizmusokat használni és jelszavakkal helyettesíteni a tényeket. A harmadik, hogy mindketten magyarok vagyunk — ehhez nem is kell kommentár. A negyedik dolog elválaszt: én nem vagyok tagja a törvényhozásnak semmilyen párt színeiben. Magyar református lelkipásztorként viszont több ízben megfogalmaztam már nyilvánosság elôtt a Kárpátoknak is, a román–magyar határnak is mindkét oldalán, két nyelven és ortodox román többségû hallgatóság elôtt is, hogy mi a véleményem a hasonló rendezvényekrôl.
Keresztyén emberként nem vagyok hajlandó résztvenni olyan ünneplésen, amelyet a gyûlölet szellemében rendeznek. Elôfordulhatott volna, hogy Sógor Csaba is így fogalmaz, ha lényének csak arra a felére gondol, amelyik magyar református keresztyén lelkipásztor, s lecsendesíti azt a felét, amelyik RMDSZ-szenátor... Ezzel pedig minimálisra csökkenti azt a támadási felületet, amely ellen most igen sajnálatos módon indul az össztûz. Dr. Péter Miklós
Szabadság
Ez mindkettônk számára szabadságot jelent a dolgok nevükön nevezésére, mert nem kényszerülünk eufemizmusokat használni és jelszavakkal helyettesíteni a tényeket. A harmadik, hogy mindketten magyarok vagyunk — ehhez nem is kell kommentár. A negyedik dolog elválaszt: én nem vagyok tagja a törvényhozásnak semmilyen párt színeiben. Magyar református lelkipásztorként viszont több ízben megfogalmaztam már nyilvánosság elôtt a Kárpátoknak is, a román–magyar határnak is mindkét oldalán, két nyelven és ortodox román többségû hallgatóság elôtt is, hogy mi a véleményem a hasonló rendezvényekrôl.
Keresztyén emberként nem vagyok hajlandó résztvenni olyan ünneplésen, amelyet a gyûlölet szellemében rendeznek. Elôfordulhatott volna, hogy Sógor Csaba is így fogalmaz, ha lényének csak arra a felére gondol, amelyik magyar református keresztyén lelkipásztor, s lecsendesíti azt a felét, amelyik RMDSZ-szenátor... Ezzel pedig minimálisra csökkenti azt a támadási felületet, amely ellen most igen sajnálatos módon indul az össztûz. Dr. Péter Miklós
Szabadság
Bővebben
ESEMÉNYEK
