Köztudott, hogy a városi tanács több ízben leszavazta az építési indítványt, mely becslések szerint legalább 200 milliárd lejt, egy teljes évi városi költségvetést emésztene fel. A polgármestert ez egyáltalán nem zavarja, és a keddi alapkôszentelésen kijelentette: az alapozási munkálatokat a jövô évben elkezdik, mert „a történelemcsináláshoz nem szükséges sem az RMDSZ, sem a prefektus engedélye, meg kell mutatni, ki a gazda ezen a földön".

Pálffy Károly városi RMDSZ-tanácsos véleménye, hogy „az egész hecc", törvénytelen önkényeskedés, amelyet a gyenge kormány eltûr. A Fôtér magyar jellegét minden áron megváltoztatni szándékozó akarnok ünnepi hangulatkeltésébôl nehezen képzelhetô el, hogy meg is valósul.

Kolozsváron délután szabadtéri könnyûzenei koncert és folklórmûsor, este fáklyás felvonulás és tûzijáték szórakoztatta a részvevôket.

Forrás: Szabadság

November 30-án a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja telefonon kereste meg a megyei elnököt — aki éppen nem tartózkodott a lakhelyén —, és üzenetet hagyott, hogy másnap nyissák ki a bejárati kaput, mert koszorút szeretnének elhelyezni Ioan Lupas emléktáblája alá. Ennek a kérésnek nem tettek eleget, ugyanis a polgármesteri hivatal szándékáról nem értesítette idejében a szervezetet. Boros rámutatott: mivel a tett magántulajdon-sértésnek minôsül, a hét végén Eckstein-Kovács Péter szenátor a Btk. 192-es paragrafus értelmében ismeretlen tettesek elleni feljelentést nyújt be a kolozsvári ügyészségre.

Boros János szerint a polgármester december 1-jén törvénytelenül helyezte el a Fôtéren a Traianus-emlékoszlop helyét megjelölô alapkövet. A megyei elnök emlékeztetett arra, hogy korábban a városi tanács leszavazta mind a római anyafarkas szobrának, mind a Traianus- emlékoszlop felállítására vonatkozó javaslatot. Boros szerint a Traianus-emlékoszlop egyrészt esztétikai szempontból nem illik a város fôterére, másrészt pedig ennek kivitelezése óriási költségekbe kerülne. Az elnök cáfolta azt a hírt, miszerint Iosif Constantin Drãgan fedezné az építkezési költségek ötven százalékát. Szerinte ezt a polgármester csak „bedobta" a közhangulatba.

Boros továbbá hangsúlyozta: a városi tanács nemcsak az oszlop felállítását szavazta le, hanem az ezt megjelölô alapkô elhelyezését is. Ezért az elkövetkezôkben megteszik a szükséges feljelentést az illetékes hatóságoknál, többek között a mûvelôdésügyi minisztériumnál, a prefektúránál, a rendôrségen és a mûemlékvédô bizottságnál. Mint ismeretes, a mûemlékvédô bizottság sem hagyta jóvá a Traianus-oszlop helyét megjelelô alapkô felszentelését. — Ha valaki ilyen jellegû törvénytelenséget követ el, a polgármesteri hivatalnak kellene megszabnia a megfelelô büntetést a pénzbírságon kívül egészen a törvénytelenül elkészített építmény lebontatásáig. Ebben a „felemás" helyzetben, amikor éppen a polgármesteri hivatal követte el a törvényszegést, nem tételezhetjük fel, hogy a polgármesteri hivatal saját magát feljelenti. Ezért kénytelenek vagyunk más illetékes kormányszervekhez fordulni — mondta a megyei elnök.

Forrás: Szabadság

A polgármester meghívottjaként a sajtótájékoztatón részt vett E. E. Pfeffermannr, a BTC Tehnical Construction cég romániai megbízottja. Megtudtuk: a cég szerzôdést kötött a polgármesteri hivatallal egy, a közeljövôben felépítendô vásárcsarnok kivitelezésére. Ez hozzávetôleg 900 személynek biztosítana állandó munkahelyet. A befektetés értéke 25–40 millió dollár lenne. A "supermarket" pontos helyének a kijelölésérôl a két fél között még folynak a tárgyalások.

A polgármesteri hivatal határozatot hozott a piacfelügyelôséggel (A.P.O Rt.) kötött társulási szerzôdés ügyében. Mivel az A.P.O. Rt. nem tartotta be a szerzôdésben foglaltakat, a tanács eldöntöte: a társulási szerzôdést felbontja.

Szó esett a Corneliu Coposu (Maxim Gorkij) utca modernizálásáról is: az utca felújítási határideje 2000 május 31. Funar polgármester Emil Constantinescu&hoz államfôhöz írt levelérôl is szólt, melyben annak a reményének ad hangot, hogy az államelnök nem fogja megengedni az ügyészeknek, hogy továbbra is "politikailag" üldözzék ôt.

Az igazi meglepetést dr. Anton Tapalaga professzornak, és lányának, Cornelia Mogátnak a jelenléte volt: az Agrártudományi Egyetem tanára szerint november 27-én este fia szabályosan parkolni akart a Jókai utcában, amikor egy Volkswagen Passat hátulról beléjük szaladt. Lánya komoly sérüléseket szenvedett. Késôbb kiderült: a balesetet okozó gépkocsit Ioan Deac tanácsos vezette, aki nyomdafestéket nem tûrô szavakkal illette az áldozatokat, és a rendôrség képviselôit egyaránt. A rendôrségen Deac vérében 1,9 ezrelék alkoholt találtak, ami bûncselekménynek számít. (A Szabadság kérdéseire válaszolva a tanácsos beismerte, hogy a balesetet ô okozta. Valóban ittas volt, de azt tagadja, hogy bármilyen módon sértegette volna a Tapalaga családot.
A sajtótájékoztató végén elhangzott: 3000 zászlót tûznek ki városszerte a polgármesteri hivatal alkalmazottai. Azok a személyek, akiknek nincs trikolórjuk, a városházától kölcsönözhetnek. Újságírói kérdésre válaszolva Gheorghe Funar elmondta: nem minden szobor érdemel lobogót, így Mátyás szobra sem, bár köztudomású, hogy Mátyás király szobra "az egyik legnagyobb román szobrász, Ion Fadrisiu munkája", akit a magyarok "kisajátítottak maguknak" — állította a polgármester.

Forrás: Szabadság

Gyulafehérváron jelen volt Emil Constantinescu államfô is, aki már kedd este megérkezett a városba. (A rossz idôjárási viszonyok miatt az elnöki gép nem Szebenben, hanem Kolozsváron landolt kedd este, az elnök innen indult autóval tovább.) Hiányzott viszont Radu Vasile miniszterelnök, aki Bukarestben ünnepelt.

A gyulafehérvári ünnepségek nem múltak el incidensek nélkül: Emil Constantinescu például jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma elôtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A zavart — jól bevált forgatókönyv szerint — körülbelül 200 ellenzéki szimpatizáns gerjesztette, akik sem a katonai ceremónia, sem az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást, s csakis akkor hallgattak el, amikor Constantinescu elnök sértôdötten távozott, és az Egyesülés Múzeumának biztos fedezékében mondta el ünnepi beszédét.

Az államfô az incidensre utalva kifejtette: megérti, hogy az állampolgárok egy része hangot kíván adnielégedetlenségének az ország vezetésével kapcsolatban, de az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. "Romániát külföldön elismerik, tisztelik, nekünk is tisztelni kellene önmagunkat" — mondotta. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Românesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, akkor a parasztpárti vezért, Corneliu Coposut fütyölték ki. A kilenc évvel ezelôtt miniszterelnöki minôségben jelen levô Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csôcseléket.

Erdély Romániához csatolásának évfordulója ebben az évben is jó alkalom a politikusok számára a korteskedésre. A Mediafax idézi Vasile kormányfôt, aki a fôvárosi koszorúzási ceremóniák közepette kijelentette: számításai szerint még csak egyetlen nehéz év vár a románokra. A jövô év, pontosabban 2000 vége és 2001 eleje meghozza a nélkülôzések gyümölcsét, érezhetôen növekedni fog az életszínvonal, ezért türelmet, bizalmat kér a néptôl.

Forrás: Szabadság

A képviselô szerint, bár léteztek bizonyos törekvések, alapjában viszont a gyulafehérvári határozatokat nem tartották tiszteletben. A nemzeti közösségek politikai és kulturális intézményeivel szemben állandó bizalmatlanság uralkodott, több éven át egyesek ezek megszüntetésére törekedtek. A legjobb példa erre a romániai magyar egyetem, amelyet 1959-ben a kommunista rendszer megszüntetett. Bár 1989 után a magyarság érdekképviseleti szervezete megtette a szükséges lépéseket a Bolyai-egyetem újraalakítása érdekében, sok parlamenti képviselô félreértelmezte ezt a törekvést azt állítván, hogy a magyar egyetem a román nemzetállam egységét veszélyeztetné. A képviselô végül azzal zárta felszólalását, hogy a romániai magyar közösség képviselôi a román néppel közösen szeretné megünnepelni a történelmi eseményt, de ez csakis akkor lehetséges majd, ha a 81 évvel ezelôtt Gyulafehérváron tett ígéreteket tiszteletben tartják.

Forrás: Szabadság

A Ziua beszámolója szerint a parlament szunyókálva emlékezett meg a nemzeti ünneprôl. Az együttes ülés a törvényhozás egyik legszomorúbb ülése volt: az ellenzék és a kormánytábor egyaránt unatkozott, apatikus volt, a képviselôket vagy az álom fogta el, vagy mélységes belsô meditációba merültek el.

A lapok nem sok jót vártak a december elsejei gyulafehérvári központi ünnepségtôl sem. Mindenki Gyulafehérvárra siet. A nagy versenyfutás célja az, hogy a politikusok szeretnének még egy kis politikai tôkét kovácsolni maguknak — állapította meg a Cotidianul. A Curentul kommentárja szerint az alapvetô hiba már 1990. december 1-jén megtörtént. Románia az 1989-es fordulat után elsô alkalommal ünnepelte nemzeti ünnepként az Erdély Romániához csatolását kimondó gyulafehérvári népgyûlés évfordulóját, s az elsô ünnepen az akkori hatalom kifütyülte az ellenzéket. "Ez volt a startjel arra az ôrültségre, amely a nemzeti ünnepet demagógiává, választási kampányá változtattaÔ. A Curentul arra is emlékeztetett, hogy a nemzeti ünnep közeledtével a politikusok leküzdhetetlen kényszert éreznek a nemzeti büszkeség emlegetésére. "A büszkeség azonban nem helyettesítheti sem a gazdaságot, sem a hozzáértést sem pedig a becsületességetÔ — állapította meg a lap.

Forrás: Szabadság

2000. november 27.
Kónya-Hamar Sándor képviselõ, Kolozs megye RMDSZ elnöke a választást értékelte: sajnos, elõrelátható volt Corneliu Vadim Tudor elõretörése. Az RMDSZ pedig nem tehetett mást, minthogy egy erõs parlamenti csapat kialakítására koncentráljon. A szövetség a továbbiakban sem tágít politikai célkitûzéseitõl, és próbál kitartani mindamellett, ami a demokrácia szabályaiba belefér. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2000. november 29.
Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétõl és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzõk arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékû voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezõtlen reagálását minõsítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbrõl azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták gyõztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyõzését pártja eurokonform törekvéseirõl. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetõinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzõt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

2000. november 29.
Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetõsége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar fõtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyõzõdésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sõt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsõséges alakulatnak minõsíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgõsségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetõivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül mûködõ RMDSZ vezetõit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerzõ Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk õket. A sürgõsségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fûzõdik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdõket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt fõtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztõznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. november 29.
Fey László kifejtette: A választások azt mutatták, hogy az ország lakossága politikailag éretlen és tájékozatlan. Ilyen körülmények közt lehetségessé vált, hogy egy kis agresszív rohamcsapat a zavarosban halászva látványos sikert érjen el. "Ez vezetett az elsõ világháború után Hitler hatalomra jutásához, Romániában pedig a Vasgárda gyors térnyeréséhez. Most Corneliu Vadim Tudor és pártja használta ki a lakosság politikai mûveletlenségét." "Mi magyarok C. V. Tudorban elsõsorban a szélsõséges, rasszista, antiszemita, idegengyûlölõ sovént látjuk, aki azt ígérte, hogy ha hatalomra jut, akkor 48 óra alatt törvényen kívül helyezi az RMDSZ-t." Romániában a nacionalista-xenofób ideológiának mély gyökerei vannak. A román fejedelemségekben a romák a XIX. sz. közepéig rabszolgák voltak, a zsidók csak az 1923-as alkotmányban kaptak egyenjogúságot. Iorga A.C. Cuzával együtt alapította 1910-ben az antiszemita Demokratikus Nacionalista Pártot. - Vadim egyik leghatásosabb ígérete az, hogy õ majd erõs kézzel fog kormányozni és rendet csinál. "A román nép hajlamos az autoritárius vezetõ, sõt diktátor elfogadására, dicsõítésére. Erre épít emberünk is, mikor nagy tisztelettel és sok dicsérettel emlegeti Antonescut és Ceausescut." /Fey László: A Vadim-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2000. november 30.
Gheoghe Funar, a Nagy-Románia Párt fõtitkára nov. 29-i sajtóértekezletén elmondta: számít arra, hogy pártja felkéri a miniszterelnöki szék betöltésére. Funar elmondta: közel az a pillanat, amikor "jön a hullám, amely elsöpri a szemetet". A fõtitkár reméli, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül miniszterelnök lesz, és "tisztázódik néhány fontos dolog ebben az országban". /Funar miniszterelnök szeretne lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/