1992. november 28.
Magyar értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatát közölte a Szabadság: tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegetõ illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron azt jelenti, hogy ezzel kisajátítják Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget teremtenek. Hetvennél többen írták alá, azok, akiket a szöveg megfogalmazása utáni órákban el lehetett érni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1992. november 30.
A román parlament két háza együttes ülésén emlékezett meg 1918. dec. 1-jérõl, a gyulafehérvári nemzetgyûlés évfordulójáról. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ebbõl az alkalomból elmondott beszédében az együttélõ népeknek teljes szabadságot ígérõ Gyulafehérvári Kiáltványt idézte. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 1. /

1992. november 30.
Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyûlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezõket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erõteljes rendõrgyûrû védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bûnösök felelõsségre vonását és az emlékmû eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényû jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékmûvet a szûk látókörû politizálás provokáló és sértõ eszközévé fokozták le. Elítélendõnek tartjuk az erõszak, a nacionalista gõg gyõzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsõsorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bûnösök felelõsségre vonását és az emlékmû eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gõg gyõzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. november 30.
Szõcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsõséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fõ mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendezõdés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szõcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendõri erõsítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Gyõztes a háborúban, csak Baia-n gyõzte le saját népe, amikor megpróbálta legyõzni a legyõzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./

1992. november 30.
Nov. 30-án reggel megjelentek Kolozsvár fõterén, Mátyás király szobránál a munkások. Egyre több magyar fiatal sietett a térre, délután magyar teológus diákok élõ lánccal vették körül a szobrot, késõbb hazafias dalokat éneklõ román tüntetõk érkeztek a térre. Rendõrök vetettek véget a tüntetésnek és hátrább szorították a tömeget. A magyar tüntetõk egyházi dalokat énekeltek. A rendõrparancsnok csitította a magyar fiatalokat, ekkor románok nacionalista dalokat kezdtek énekelni. /A Mátyás-szobor elleni merénylet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1., Magyar Nemzet, dec. 1., Népszabadság, dec. 1./

1992. december 1.
Hivatalosan felavatták a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, a magyarokat sértõ feliratot. Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozásul nem vett részt az ünnepségeken. A szobor elõtt Gheorghe Funar beszédet mondott. Nagy volt Kolozsváron a rendõri készültség. /Sz. P.: Feszültség a városban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tõkés László levélben tiltakozott a "szobor- és nemzetgyalázás" miatt. /Magyar Nemzet, dec. 2. / Doina Cornea is magyarellenes provokációnak tartja, hogy hozzányúltak Fadrusz János szobrához. /Új Magyarország, dec. 2., Népszabadság, dec. 2./

1992. december 2.
Dec. 2-án Szõcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetõkkel, a Demokrata Konvenció vezetõivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfõk is bekapcsolódtak a szobormentõ akcióba, az RMDSZ képviselõivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tõkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt címû röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékmûvet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1992. december 2.
A Magyarok Világszövetsége tiltakozott a Mátyás-szobor elleni kegyeletsértés miatt. /Magyar Nemzet, dec. 3./

1992. december 3.
Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke /O. Buracu/, alelnöke /Kántor Erzsébet/ aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Tiltakoznak amiatt is, hogy Kolozsváron neves magyar személyiségekrõl elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1992. december 4.
Tõkés László püspök és Szõcs Géza sajtóértekezleten ítélték el a Mátyás-szoborral kapcsolatban történteket. Szõcs Géza felszólította a jóérzésû románokat, erkölcsileg támogassák a magyarság igazságos harcát. /T. Sz. Z.: Sajtóértekezlet szobor-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1992. december 9.
Funar polgármester a dec. 6-i kolozsvári tiltakozó körmenet valamennyi résztvevõje számára 10-50 ezer lej közötti pénzbírság kirovását tervezi. /Magyar Hírlap, dec. 9./

1992. december 9.
A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntetõ volt. A valóságban ellentüntetõk alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer fõt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1992. december 12.
Kötõ József, az RMDSZ kolozsvári szervezetének új elnöke szerint nincs jogalapja annak, hogy a dec. 6-i tiltakozás miatt Funar minden résztvevõre 20-50 ezer lejes pénzbírságot akar kiróni. A téren viszont megjelent egy zajos kis csoport, az ellentüntetõk /egy román újságíró szerint köztük volt Liviu Medrea alpolgármester/, õk valóban rendzavaróknak nevezhetõk. /Balló Áron: Szívünk joga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

1993. november 30.
Kolozsváron Funar polgármester nov. 30-án tervezi a városban felállított Avram Iancu szobor avatását. Az Adevarul bukaresti lap "mûvészi kudarcnak" nevezte a Svájcban élõ román szobrász tervei alapján kézült szobrot: 20 méteres oszlopon álló 6 méteres bronzszobor. Még nem készült el teljesen, a szobrot majd kiegészítik három havasi tülköt fúvó pásztorlánnyal. /Funar ünnepi szoboravatása Kolozsváron. = Új Magyarország, nov. 30./

1993. november 30.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivõ Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérõrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítõ magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyrõl autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. november 30.
Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelõzõ eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élõ románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. december 1.
Gyulafehérváron dec. 1-jén rendezték meg a hivatalos ünnepséget, de ez elmaradt az elõzõ évek ünnepléseitõl. Iliescu elnök mondott beszédet, ismét hangsúlyozva, hogy egyenlõ jogokat biztosítanak mindenkinek, az európai országok példát vehetnének Romániától, a kisebbségekkel szembeni bánásmódot illetõen. Gyulafehérváron is hallatszottak Iliescu-ellenes jelszavak. - Az ellenzéki erõk dec. 1-jén külön ünnepeltek, Bukarestben. /(cseke): Iliescu-ellenes jelszavak. = Magyar Nemzet, dec. 2./ Gyulafehérváron az ünnepségen az emelvény felett Nagy-Románia térképe állt, a Moldovai Köztársasághoz, Ukrajnához és Bulgáriához tartozó területrészekkel. Hivatalos ünnepség Nagy-Románia térképe alatt. = Magyar Hírlap, dec. 2./

1993. december 1.
Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertõl a Tiszáig terjedõ Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötõi kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 1.
A 75 esztendõs erõszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplõ román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sõt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idõ (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./

1993. december 1.
Hargita megyében kényes kérdés dec. 1-je megünneplése. Az újságírókat sem engedték be arra az ülésre, ahol a megye kormánypárti képviselõi megszövegeztek egy hitellevelet: felhatalmazva a megye képviselõit, hogy kifejezzék Gyulafehérváron valamennyi román egységakaratát, alázattal hajoljanak meg azon románok emléke elõtt, akik meghaltak a román nemzet egységéért. Sántha Pál, megyei tanácselnök kétségbe vonta a bizottság kompetenciáját. A hivatalos ünneplés nacionalista, idegengyûlölõ légkörben történik, ezért a Megyei Tanács nem vesz részt az ünneplésen. /Bitrók József: Mit mondanak a nevünkben. Ki lesz a "csíki" Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 1.
A Háromszék közölte az 1919-es, Romániával kötött párizsi békeszerzõdés és az 1916-os titkos szerzõdés szövegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

1994. november 29.
Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyûlésén, majd a sajtóértekezletén az államfõ a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvezõ kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerzõdését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsõséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsõségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetérõl szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsõséges kisebbségi vezetõk az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 1.
Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésrõl". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevõje. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./

1994. december 3.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

1995. november 25.
Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyébõl "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselõ, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevõk kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyébõl Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevõk kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1995. november 26.
Nov. 26-ra virradóan betörtek az RMDSZ bukaresti elnöki irodájába. Bodor András, az RMDSZ Tájékoztató szerkesztõje elmondta, hogy a betörõk az irodákban mindent felforgattak és jelentõs mennyiségû készpénzt, többezer dollárt elvittek. Egyelõre nem lehet tudni, hogy a pénzen kívül mást is elvittek-e. Elõzetes letartóztatásba helyeztek néhány fiatalembert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28.

1995. november 27.
A Vocea Romaniei kormánylap nov. 28-i száma dagadó kebellel teljes terjedelmében közölte Tamás Gáspár Miklósnak a Heti Világgazdaságban közölt cikkét a román-magyar megbékélésrõl, önostorozó volta miatt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldrõl /Heti Világgazdaság, szept. 30./ címû cikkében azt állította, hogy a magyar parlamenti ellenzék arra sarkallja a kormánykoalíciót, hogy hagyjon föl a közeledés politikájával. A cikkíró szerint a jelenlegi magyar politika sikeres. Tamás Gáspár Miklós örömmel üdvözölte Iliescu ajánlatát és szerinte erre válaszolni kel

1995. november 28.
A román védelmi illetékesek a székelyföldi és partiumi katonai jelenlét növekedését a fegyveres erõk belsõ diszlokációjával indokolják. Laktanyák épülnek Nagyszalontán, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Egy-egy kisváros esetében a 400-500 fõvel megnövelt katonai jelenlét a román politikai erõket segíti a jövõ évi helyhatósági választásokon, meghiúsítva a magyar polgármester megválasztását. Székelyudvarhelyre 1500 fõs erõt telepítenek. - A rendõrség és csendõrség esetében a létszámnövekedés ellenõrizhetetlen. /Magyar Hírlap, nov. 29./

1995. november 28.
Nov. 28-án a kolozsvári Szent Mihály templomban ökumenikus részvétellel ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az elsõ világháborútól napjainkig tömeggyilkosságokban és elhurcolásokban áldozatul esett erdélyi magyarok emlékére. Igét hirdetett Tõkés László püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), .

1995. december 1.
Magyarország elfogadja a két világháború után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa, nyilatkozta Tabajdi Csaba politikai államtitkár. /Magyar Hírlap, dec. 1./

1995. december 1.
Az Országgyûlés külügyi bizottsága egyhangúan támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek növelnék a határon túli magyarok segítségét biztosító alapítványok támogatását. Az ülésen megjelent pénzügyminisztériumi képviselõ nem támogatta a javaslatokat. /Új Magyarország, dec. 1./

1995. december 2.
Iliescu elnök dec. 2-i rádiónyilatkozatában visszautasította azt a vádat, hogy Románia etnikai tisztogatást folytat. Nem Romániában történt a nemzeti kisebbségek asszimilálása, hanem a környezõ országokban, mondta. /Népszabadság, dec. 4./

1995. december 5.
Pomogáts Béla a Szabadság dec. 2-i számában elemezte Iliescu elnök megbékélési ajánlatát, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a román és magyar történelmi stratégiák kompromisszumát javasolja, hanem beéri "retorikai fordulatokkal". 1918 után a román állam stratégiai célja a magyarok asszimilálása volt. A román megegyezési javaslat alapvetõ tartalma: ha Budapest felhagy az erdélyi magyarok támogatásával, elérhetõ a kiegyezés. Iliescu elnöknek el kellene fogadni a gyulafehérvári határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1995. december 6.
Raffay Ernõ történész kifejtette, hogy a román hatalom 1918 óta változatlanul a magyarság asszimilálására törekedik. Magyarországnak az erdélyi (és moldvai) magyarság létének veszélyeztetése miatt föl kellene vetni Erdély tisztességes területi megosztásának kérdését. "Természetesen békés úton, nemzetközi ellenõrzés mellett." /Magyar Nemzet, dec. 6./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Ilyen hisztériakeltéshez azok folyamodnak, akik az ország belsô kérdéseit nem képesek megoldani. Ha Románia késôbb kerül a NATO-ba nem Magyarországot kell okolni, hanem a reformokat meggyorsítani. Ugyanakkor sürgette a román-magyar alapszerzôdés véglegesítését, rámutatva arra, hogy mielôbb szükséges annak tartalmát életbe ültetni.

Az adminisztratív, kulturális és területi autonómiával kapcsolatban kijelentette, az új kormány ezt a hatályban lévô európai normák alapján kell hogy megvalósítsa a késôbbi bonyodalmak elkerülése végett. Az autonómia elvének érvényesítése nem csupán a nemzeti kisebbségnek, hanem az egész román népnek fontos.

Forrás: Szabadság

1996. november 29.
Nov. 29-én közleményt adott ki Gheorghe Funar, az RNEP elnöke, amelyben felszólította az RMDSZ-t: dec. 1-jén Gyulafehérváron ismerje el az 1918-as egyesülést, esküdjön hûséget a román népnek, az államfõnek és határolja el magát egyes magyarországi pártoktól. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1996. november 29.
Marosvásárhelyen a veteránszervezet Ion Antonescu szobrát akarta felállítani, azonban az RMDSZ ezt megakadályozta. Nov. 27-én a veteránszervezet emléktáblát helyezett el az eredetileg szobornak szánt betontalapzatra. Fodor Imre polgármester törvényellenesnek nevezte ezt az akciót és jelezte, törvényes úton fogja megoldani ezt a kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. december 1.
Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg elõtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erõvel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetrõl sok szó esett, a nemzeti kisebbségekrõl egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most elõször kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körû anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfõként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./

1996. december 3.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetõjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfõhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfõk találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktõl, tudósított Bukarestbõl Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./

1996. december 4.
Marosvásárhelyen az Avram Iancu Társaság és a háborús veteránok szervezete 1994-ben fel akarta állíttatni a háborús bûnösként kivégzett Antonescu szobrát. A polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szobor felállítását. A szobor felállítását kérelmezõk beperelték a polgármesteri hivatalt, elsõ fokon pert nyertek, azonban a marosvásárhelyi bíróság engedélyezõ határozatát a Legfelsõbb Bíróság elutasította. Most a hatalomátadás zûrzavarában ismét próbálkoztak: nov. 27-én egy márványtáblát helyeztek el a szobor tervezett helyén a következõ Antonescu-idézettel: "Nekik azonban tudniuk kell, hogy a Szent István koronája által követelt jogokra mi békésen és emberségesen válaszolunk, azokkal a jogokkal, amelyeket Traianus babérkoszorúja biztosít számunkra." A polgármesteri hivatal eltávolíttatta ezt a táblát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./ /A polgármesteri hivatal faxon tájékoztatta Románia fõügyészét arról, hogy eltávolíttatta az engedély nélkül elrendelt Antonescu-emléktáblát. /Új Magyarország, dec. 3./

Forrás: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Emil Constantinescu, Románia két napja hivatalba lépett új elnöke Gyulafehérvárott vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált a görög katolikus egyház vezetôinek jelenlétében.

Százezres tömeg gyûlt egybe, hogy meghallgassa az államfôt, aki a román nemzet történelmi útjának felvázolása után az elôtte álló új lehetôségeket méltatta. Mint fogalmazott, a nemzet ismét olyan pillanat elôtt áll, amelyben ténylegesen meghatározhatja, mi a továbbhaladás legjobb iránya, és döntésétôl a következô nemzedékek sorsa függ. Az új államfô ünnepi megfogalmazásban megismételte választási kampányában tett ígéreteit arról, hogy folytatni fogja a küzdelmet a szegénység felszámolásáért, a korrupció ellen, majd a nemzet alapvetô intézményei — a család, az egyház, az iskola és a hadsereg — közös védelmezésére szólította fel hallgatóságát. Constantinescu hangsúlyozta: eljött az ideje annak is, hogy a nemzet egységesen integrálódjék az európai népek nagy uniójába.

Az államfô szavait többször is megszakította a tömeg lelkes ,,Constantinescu, Constantinescu!" és ,,Te iubim!" (Szeretünk!) kiáltása. Az ünnepségen jelen voltak a különbözô román pártok képviselôi, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György, aki a szövetség államelnökjelöltje volt.

Forrás: Szabadság