Ünnepeltek a szórványban élő magyarok

2010-03-15

A Szeben megyei magyarság március 14-én, vasárnap az 1848-1849-es magyar szabadságharcra emlékezett. Az eseménynek ezúttal Medgyes városa adott otthont, az ünnepi istentisztelettel kezdődő megemlékezésen rendhagyó módon Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, református lelkész hirdetett igét.


A rendezvényen tiszteletüket tették többek között Benedek Zakariás, a Nagyszebeni RMDSZ elnöke, Balázs Béla, a Szeben Megyei RMDSZ elnöke és Dr. Szabó József Andor, a Bukaresti Magyar Nagykövetség attaséja is jelen volt. A magyar nemzet jeles ünnepe, március 15.-e évről évre összehozza a szórványságban élő magyarokat, hogy közös megemlékezés keretében elevenítsék fel az 1848-1849-es magyar szabadságharc történéseit. A megemlékezés ünnepi istentisztelettel indult, majd a medgyesi és szelindeki forradalmi emlékhelyek megkoszorúzásával folytatódott.

Az istentiszteleten igét hirdető Sógor Csaba prédikációjában a 35. zsoltár üzenetét tolmácsolta, hiszen ez a szabadságszerető és szabadságkereső ember imádsága, amely arra világít rá, hogy az emberi szabadságot Istentől kaphatjuk meg.



– Még ha a forradalom bukással is végződött ezen a jeles napon a nyertes csatákra, és az egymásra-találásra kell gondolnunk, hogy örvendezve ünnepelhessünk. Az évek folyamán sem szűnt meg az emberek szabadság iránti szeretete, amelyből, ha Istenhez fohászkodunk nem csak ünnepnapokra, hanem a hétköznapokra is juthat mindenkinek – hangsúlyozta egyházi beszédében a képviselő, aki a kétkedő felek biztatásaképpen kifejtette: ha Isten barátunk, nem számít ki az ellenségünk. Az ünnepi istentiszteletet a medgyesi Református Templom előtti kopjafa megkoszorúzása követte.


Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő ezután a Szeben megyei Szelindeken is koszorút helyezett el Bem József lengyel tábornok és Petőfi Sándor emléktáblájánál, amelyet két éve függesztettek ki a település evangélikus lelkészi hivatalának falára. – Bár kevesen vagyunk sosem voltunk egyedül, mindig volt mellettünk egy idegen, ám segítő kéz. Gondoljunk csak Bem tábornokra, vagy az Aradi vértanukra, akiknek nagy része nem is volt magyar származású. A magyar őseink erősek és összetartóak tudtak maradni a harcokban, most amikor békében élünk sokkal egyszerűbb lenne az összefogás megteremtése – mondta beszédében a képviselő.

Fotógaléria