Tudománytörténeti konferenciával emlékeztek a ’48-as forradalomra Székelyudvarhelyen
Idén háromnapos rendezvény-sorozatot szervezett Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapjának megünneplésére. A Márton Áron téri hivatalos emlékünnepség mellett az udvarhelyieket több kulturális program és hagyományos foglalkozás, valamint egy kétnapos tudományos konferencia is várta.
A Székelyföldi Tudományosság - Székely Tudósok Tudománytörténeti konferencián tizenhárom különböző tudományterületet érintő előadást hallhatott a közönség. A találkozó pénteki napján Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is részt vett.
Az előadássorozat, amely az MTA volt elnökének Dr. Vizi E. Szilveszternek a védnöksége alatt zajlik, hivatalosan március 15-én a délutáni órákban vette kezdetét és március 16-án, az esti órákban zárult. Az első napon Dr. Hermann Gusztáv egyetemi adjunktus A tudós –Székelyföldön s általában címmel tartott előadást, míg Dr. Egyed Ákos történész a székely történetírás megalapozóiról beszélt a résztvevőknek.
A konferencia második napján, pénteken többek között Sófalvi András régész, dr. Pozsony Ferenc, dr. Gábos Zoltán, dr. Péter Mihály és dr. Kolumbán József akadémikusok, dr. Egyed Emese, dr. Dávid László és dr. Fazakas Emese egyetemi tanárok tartanak előadást. Az érdeklődők neves székelyföldi orvosokról, gyógyszerészekről, matematikusokról, fizikusokról, természettudósokról és a székely agrárium kimagasló személyiségeiről szerezhetnek bővebb ismereteket.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő szerint az 1848-as eseményekre emlékezve azt is fel kell eleveníteni, hogy a szabadságharc leghősiesebb székely tábornokai azért lehettek igazán sikeresek, mert hősiességük mellé párosult az a tudás, amit katonai akadémiákon, oktatási keretek között szereztek meg, gondoljunk csak Gábor Áronra, Tuzson Andrásra, vagy Gál Sándorra.
„Az akkori márciusi eseményeknek az is üzenete lehet a mai kor emberei számára, hogy az igazi fejlődés és előrehaladás nem csupán gazdasági potenciálon és a lélekszámi fölényen áll vagy bukik, mindez ugyanis kevés ha a kiművelt fők hiányoznak. Jó volt ma itt hallani, hogy hány kutató él és munkálkodik Székelyföldön, hiszen ennek a régiónak az ereje is abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e a múlt értékeit megőrizve a fejlődés útján haladni, amelynek legfőbb biztosítéka a tudományok művelése – véli Sógor Csaba.
Az előadássorozat, amely az MTA volt elnökének Dr. Vizi E. Szilveszternek a védnöksége alatt zajlik, hivatalosan március 15-én a délutáni órákban vette kezdetét és március 16-án, az esti órákban zárult. Az első napon Dr. Hermann Gusztáv egyetemi adjunktus A tudós –Székelyföldön s általában címmel tartott előadást, míg Dr. Egyed Ákos történész a székely történetírás megalapozóiról beszélt a résztvevőknek.
A konferencia második napján, pénteken többek között Sófalvi András régész, dr. Pozsony Ferenc, dr. Gábos Zoltán, dr. Péter Mihály és dr. Kolumbán József akadémikusok, dr. Egyed Emese, dr. Dávid László és dr. Fazakas Emese egyetemi tanárok tartanak előadást. Az érdeklődők neves székelyföldi orvosokról, gyógyszerészekről, matematikusokról, fizikusokról, természettudósokról és a székely agrárium kimagasló személyiségeiről szerezhetnek bővebb ismereteket.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő szerint az 1848-as eseményekre emlékezve azt is fel kell eleveníteni, hogy a szabadságharc leghősiesebb székely tábornokai azért lehettek igazán sikeresek, mert hősiességük mellé párosult az a tudás, amit katonai akadémiákon, oktatási keretek között szereztek meg, gondoljunk csak Gábor Áronra, Tuzson Andrásra, vagy Gál Sándorra.
„Az akkori márciusi eseményeknek az is üzenete lehet a mai kor emberei számára, hogy az igazi fejlődés és előrehaladás nem csupán gazdasági potenciálon és a lélekszámi fölényen áll vagy bukik, mindez ugyanis kevés ha a kiművelt fők hiányoznak. Jó volt ma itt hallani, hogy hány kutató él és munkálkodik Székelyföldön, hiszen ennek a régiónak az ereje is abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e a múlt értékeit megőrizve a fejlődés útján haladni, amelynek legfőbb biztosítéka a tudományok művelése – véli Sógor Csaba.