A péntek délelőtti első plénumon az Európai Unió 2020-as stratégiája került terítékre az EU Táborban Sógor Csaba és Winkler Gyula EP képviselők előadásai során.

Winkler Gyula tájékoztatta a táborlakókat a stratégiáról. „Ez egy olyan téma, amelyről sok szó fog még esni, hiszen a tartalma egy egész évtized célkitűzéseit foglalja magában. Arról szól, hogy hogyan képzelik el az Európai Uniós intézmények a felzárkózást, az élen maradást, egy olyan környezetben, ahol a globális verseny tényleg nagyon éles.” A képviselő elmondása alapján az elmúlt időszakban két beszélgetésre is sor került, ami a pénteki előadás keretét meghatározta: José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, valamint Böjte Csabával, aki Európai Polgár elismerést szerzett 2011 júniusában. Winkler rámutatott arra, hogy „az egyik legfontosabb gond a munkahelyek hiánya, a válság után nehezen indul be a gazdaság" - továbbá leszögezte, hogy „Ha saját magunk sorsát akarjuk alakítani, nem szabad engedni a passzivitás hívásának, vagy a befele fordulásnak. A rengeteg teendőt el kell kezdeni megvalósítani.”

A beszélgetésből kiderült, hogy az EU 2020 stratégiának 3 lényeges alappillére van. „Az első abban áll, hogy a társadalomnak, amiben élünk tudásalapúvá kell válnia, hiszen egy innováción alapuló társadalomnak vagyunk a részei, a növekedésnek pedig intelligensnek kell lennie. Ugyanakkor fontos a tanulás, a felkészülés és nagy teret kell nyújtani az egész életen át tartó tanulás számára is. A második pillér a versenyképes gazdaság, amely csak egy versenyképes társadalomban alakulhat ki, ahol az egyének is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Ennek az eredménye lesz a fenntartható növekedés. A harmadik pillér az emberközpontúság, hisz a stratégia azért készült el, hogy az európai állampolgárok érdekei megvalósuljanak, új munkahelyek teremtődjenek" – fogalmazta meg a képviselő.

Az EP-képviselő utalt az idei érettségi vizsga botrányaira. Véleménye szerint az erdélyi magyar közösség morális válságára, akárcsak a gazdasági válságra, az oktatás vagy a munkapiac válságára egy megoldás van. Az egyetlen kiút: visszatérni közösségünk alapértékeihez. Optimista módon, a mai időkhöz igazítva, de elkötelezett kitartással kell érvényesíteni ezeket az értékeket, erőt merítve belőlük.

Sógor Csaba beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a felemelkedés egyik legmeghatározóbb eleme a közösségi szellem: példaként elmondta, az ázsiai országokban a kollektív tudat kerül előtérbe, ezzel magyarázható az a dinamikus fejlődés, amit a távol-kelet produkál. „Az egyéni boldogulás mellett, közösen kell jövőt teremtenünk magunk és gyerekeink számára. Tudnunk kell építeni a múlt örökségeire, hogy ideális jövőképet alakíthassunk ki"- hangsúlyozta Sógor, aki követendő modellként az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét vezető Lengyelországot említette, amely komolyabb megszorítások nélkül vészelt át egy gazdasági válságot.

Sógor Csaba kiemelte: „Észrevehető, hogy egy adott probléma akkor lesz kulcskérdés, ha válsághelyzetbe kerülünk. A japán katasztrófa ébresztette rá az Uniót arra, hogy határozottabban lépjen fel környezetvédelmi és energiapolitikai kérdésekben”. Ennek kapcsán az EP képviselő a romániai alacsony érettségi eredmények miatt kialakult helyzetre is kitért. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az oktatási rendszer a lexikális tudás helyett a gyakorlati tudásra kell fektesse a hangsúlyt, "Talpraesett, rátermett fiatal értelmiségi rétegre van szükségünk"- összegzett.

„Akkor jók a tervek, ha hiszünk bennük” – állította a Sógor, kiemelve, hogy „Az EU 2020 stratégia célkitűzései közé tartozik, hogy a munkaképes emberek foglalkoztatottságát 69 százalékról 75–re növeljük, hogy az egyetemet végzettek aránya 30 százalékról 40 százalékra emelkedjen, vagy, hogy az iskolakerülés 2020-ra 10% alá csökkenjen".

Ahhoz, hogy jó legyen erdélyinek lenni, bölcs egyensúlykeresés, türelem, valóságismeret és európai tájékozódás szükséges - zárta előadását az erdélyi magyar képviselő Kós Károly szavait idézve.