Sógor Csaba a magyar elnökségről beszélt a politológus-hallgatók táborában Torockón

2011-07-01

Tizedik alkalommal szervezett Torockón tábort a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPot) 2011. június 30. – július 3. között. Az immár hagyományos rendezvény nyitóelőadását  Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tartotta.


Előadásában az RMDSZ EP-képviselője az Európai Unió Tanácsának június 30-án befejeződött magyar elnökségéről beszélt. Sógor Csaba az elmúlt fél év megvalósításairól és a magyar elnökség brüsszeli visszhangjáról is szót ejtett. Az erdélyi magyar képviselő szerint a magyar elnökség sikeresen véghezvitte célkitűzéseit, úgy látta el 27 ország képviseletét és hangolta össze a munkát, hogy közben elfogadtatta az Unió első roma-stratégiáját, a közép-európai országok számára kiemelten fontos Duna-stratégiát, sikerült Horvátország csatlakozásának időpontját rögzíteni, illetve látótávolságba került a gazdasági kormányzás reformjának véglegesítése is.

A hivatalos célkitűzések megvalósításainak mérlegelése mellett Sógor Csaba arra is kitért, hogy az elnökségnek egyszerre három válságot is kezelnie kellett. Az „arab tavasz”, a fukushimai atomkatasztrófa, valamint a gazdasági válság arra késztették az Uniót, hogy mélyrehatóan tárgyalja az arab világ, az atomenergia és a gazdasági folyamatok kérdésköreit.  Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Erős Európa mottó alatt zajlott magyar elnökség által erősebb lett-e Európa, az erdélyi képviselő kifejtette: ha figyelembe vesszük azt, hogy az Unió a jövőben komolyabban vizsgálni fogja az atomenergia hasznosításának biztonságosságát, , hogy a tervek szerint 2014-ig létrejön az egységes energiapiac, vagy, hogy a bővítés folytatása arra bíztat bennünket, hogy a többi nem uniós, magyar kisebbséggel bíró európai ország is tagállammá válhat, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt fél év alatt Európa valóban megerősődött.

Sógor Csaba beszédében hangsúlyozta: a magyar elnökség kapcsán megmutatkozott az európai és a hazai politikai kultúra közti különbség is. Brüsszelben elismerően nyilatkoznak a magyar elnökségről, annak ellenére, hogy Orbán Viktor markáns kiállása szokatlan volt a régebbi tagállamok számára. A magyar elnökség fő feladata a konszenzusra jutás, az együttdöntési feltételek megteremtése volt, az erdélyi magyar képviselő szerint ez az az érték, amelyet az elmúlt fél év tapasztalataiból a magyar-magyar párbeszéd során is példaként követni kellene.

A négy napos rendezvény szakmai előadásokkal és szakértői eszmecserékkel folytatódik, valamint sor kerül Kovács Péter RMDSZ-főtitkár és Gergely Balázs, az Erdély Magyar Néppárt ideiglenes elnökségi tagjának vitájára is.