A civil társadalomnak is felelőssége van egy erős demokrácia és jogállam létrehozásában
„Nyugat és Kelet vitája zajlik Európában, a britek pedig éppen elhagyni készülnek az Európai Uniót. Ebben a gyakran rendkívül feszült helyzetben kell megtalálnunk a lehetőséget arra, hogy napirenden tartsuk a kisebbségi kérdést az elkövetkező időszakban is” – mondta Sógor Csaba az erdélyi és magyarországi politológus-hallgatók részvételével zajló XVII. Torockói Diáktáborban.
A Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézete és a POLITEA Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület idén Értelmiségi és Politika címmel szervezték meg július 12-15. között a diákok immár hagyományos nyári táborát Torockón.
Sógor Csaba a rendezvény pénteki napján a tábor tematikájához illeszkedve Politikusok és értelmiségiek az EP-vitáiban címmel tartott előadást, a beszélgetés során a civil társadalom szerepéről, a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomagról és az európai politika számos aktuális kérdéséről esett szó.
Az RMDSZ-es képviselő elmondta, az Európai Parlament egy rendkívül sokszínű intézmény, hiszen a képviselők különböző szakterületek ismerői, sokan kifejezetten a civil szférából érkeztek, amely gyakran megmutatkozik döntéseikben is. Véleménye szerint az európai polgárok érdekeit képviselő intézmény csupán akkor tud erős lenni, ha falai mögött is fellelhető a civil gondolkodás, de ugyanakkor kívülről is érzi a civil társadalom jelenlétét és akaratát. Mint mondta, a civil társadalomnak a politikummal karöltve felelőssége van egy erős demokrácia és jogállam létrehozásában és folyamatos fejlesztésében, éppen ezért fontos, hogy a civilek a politikától, de más érdekcsoportoktól is függetlenül végezzék tevékenységüket. „A politikum egyértelműen hatékonyabb, ha munkáját egy erős és független civil társadalom is igyekszik kiegészíteni" – magyarázta
Sógor Csaba elmondta: 2009 óta a civil szférának az európai polgári kezdeményezés eszköze által jogilag is biztosított a lehetősége arra, hogy beleszóljon az európai döntésekbe és jogszabályok kezdeményezésére bírja az Európai Bizottságot. Így született meg a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés is, amely az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét kéri az EU-tól és amely a későbbiekben az Európai Bizottság asztalára kerül majd. A diákok a kezdeményezés jelenlegi helyzetéről és további sorsáról is kérdezték a képviselőt. Sógor Csaba ennek kapcsán elmondta, az utóbbi években egyértelműen beérni látszik az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkája, az őshonos kisebbségek védelme egyre több uniós dokumentumban megjelenik, viszont azt most nehéz lenne pontosan megmondani, hogy mi lesz a Minority Safepack sorsa, egy dolog biztos: a Minority Safepack hozzájárult ahhoz, hogy hangsúlyosabban jelen legyen a kisebbségi kérdés Európában.