Idén is támogatja az EPP Képviselőcsoport a kolozsvári egyetemisták szakmai napjait
Aktuális viták az Európai Unióban címmel tartott előadást jogász és közgazdász hallgatóknak Sógor Csaba március 17-én Kolozsváron, a Mikó Imre Szakkollégium által tizenegyedik alkalommal megszervezett Business & Law szakmai napokon.
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és az EPP Képviselőcsoport által támogatott rendezvényt idén az egyetemisták a Mit hoz a jövő? mottóval szervezték meg. „Ebben az országban is rendszerint tűzoltás zajlik, a jövővel sajnos keveset foglalkozunk, nem tervezünk előre. Azért tartom nagyon fontosnak, hogy ennek a rendezvénynek ezt a fő témát választottátok, mert a fiatalokra – köztük különösen a jogászokra és közgazdászokra - nagy felelősség hárul, ha a jövő kérdéseiről, kihívásairól beszélünk” – mondta Sógor Csaba bevezetőjében.
A közeli jövőt illetően az RMDSZ-es politikus az Európai Unióban zajló aktuális vitákról nyújtott áttekintést. Elmondta, 2019-ben és 2020-ban is változás várható az EU életében, ezekről már most folynak az egyeztetések. 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, ez az uniós döntéshozatali szervek összetételében hoz majd változást, míg 2020-ban elkezdődik az új hétéves uniós költségvetési ciklus. „A Brexitet követően több kérdésben is közös álláspontra kell jutniuk az uniós intézményeknek” – hangsúlyozta a képviselő. Egyrészt az Európai Parlamentben felszabadul 73 képviselői hely, az EP álláspontja szerint ebből 27 helyet szétosztanának az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között, így Románia 1 plusz mandátumhoz jutna, Magyarország képviselő létszáma nem változna. Másrészt 46 képviselői hely tartalékba kerülne egy esetleges bővítéshez, így 2019 után várhatóan 705 lenne az európai parlamenti képviselők száma – ismertette az EP álláspontját Sógor Csaba.
Mint mondta, nem csupán ebben a kérdésben, de abban is meg kell egyezni, hogy honnan pótolják azt a 10-12 milliárd eurós költségvetési kiesést, amely eddig az Egyesült Királyság befizetéseit jelentette. „Kérdés még, hogy a tagországok vállalják-e a nagyobb összegű befizetéseket vagy le kell faragni az EU költségvetéséből. Mi ebben a kérdésben azt az álláspontot képviseljük, amely a romániai magyar érdek is, hogy a kohéziós politikára, azaz a lemaradó régiók felzárkóztatására, illetve a mezőgazdasági politikára szánt uniós pénzforrások 2020-tól se csökkenjenek” – részletezte Sógor Csaba.
A távoli jövőt illetően pedig elmondta, nyilvánvalóan látszanak a trendek, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia világa fele haladunk és ezek a kérdések már egyre gyakrabban az Európai Parlament falain belül is napirendre kerülnek: a drónhasználat szabályozása például rendszerint újabb politikai és erkölcsi kérdéseket is felvet. „Nyilvánvalóan az emberiség mindig is biztonságra törekedett, hosszú távon is az lenne a legfontosabb, hogy olyan kérdésekre találjunk válaszokat, mint az éhínség, a vízhiány, a járványok, a környezeti szennyezés vagy éppen a háborúk megfékezése” – összegzett a képviselő.