Mük szeretünk itt élni – csángók életjéről a Fészek Tájházban
Mük szeretünk itt élni címmel újabb kiállítás látogatható a madéfalvi veszedelem emlékoszlopának szomszédságában található Fészek Tájházban, amely a „csángók életjét” mutatja be, Ádám Gyula fotóművész alkotásaival illusztrálva.
A kiállítást a VI. Madéfalvi Hagymafesztivál rendezvénysorozat részeként Sógor Csaba európai parlamenti képviselő nyitotta meg szeptember 13-án, szombaton. Az RMDSZ-es képviselő elmondta: a Fészek Tájház célja, hogy a Madéfalvára érkezők és a környékbeliek számára is olyan tudást nyújtson, amely segít megérteni a veszedelem történelmi korszakát és azt, hogy ez az esemény kikhez köthető. Ezzel a céllal mutatták be korábban a bukovinai székelyek és a madéfalvi emlékmű történetét, illetve azt a tárlatot, amely a székely és csángó népi díszítőelemeket ismerteti. – Ez alkalommal, könnyen áttekinthető ábrázolással a moldvai csángók életét mutatjuk be, a későbbiekben pedig a barcasági csángókról is készül majd egy kiállítás – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a Fészek Tájház jelenlegi és tervezett programjait az EP-képviselő.
Sógor Csaba nyitóbeszédében Lükő Gábor szavait idézve arra is kitért: a magyar népművészetnek saját formanyelve van, de technikája sokat változott európai történetünk folyamán, amely a magyarság jogi problémáival magyarázható. – Egész történetünk során dokumentálnunk kellett függetlenségünket, nem csak ellenségeink, de önmagunk előtt is. Sajátos formanyelvünk, jelképeink azonban évszázadok óta maradandóak. Az itt látható kiállítások is ezt igazolják – idézte a képviselő.
A tárlat információt nyújt a népcsoport által lakott falvakról, az első telepeket a Magyar Királyság még a XIV. században hozta létre. Napjaikban Románia Moldva nevű tájegységében, a Kárpátok hegyvonulatának keleti felén, többnyire Neamt és Bákó megyében élnek. A moldvai csángók teljes egészében katolikus vallásúak: a 2012-es népszámlálás szerint 185.000 római katolikus él Moldvában, viszont a magyart anyanyelvként vagy második nyelvként beszélők száma mindössze 40.000 főre tehető. A csángó-magyar falvak egy több évszázados nyelvi, vallási és etnikai tudatot érintő asszimilációs folyamat szenvedő alanyai.
ESEMÉNYEK
