A székely szombatosok közösségének sorsáról, a kisebbségi lét és identitás kérdéséről szervezett beszélgető estet Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő október 18-án este a brüsszeli Balassi Intézetben.

A házigazda meghívottjai az erdélyi származású, 1988-tól Budapesten élő Szávai Géza író, az est névadó művének szerzője, Bernard Le Calloc'h breton egyetemi professzor, történész, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, költő és Miholcsa Gyula, a Román Televízió Magyar adásának operatőr-szerkesztője voltak.

Bernard Le Calloc'h professzor, a "Les Sabbattaires de Transylvanie" /'Erdélyi szombatosok' című kötet szerzője, magyar nyelven, szabadon beszélt a kétszeresen kisebbségi sorsot megélt közösségről. Történelmi-vallástörténeti kiselőadására Sógor Csaba házigazda szerepében reagált.

- A székely szombatosok története azért izgalmas, mert ennek a közösségnek az élete példázza, hogyan függ össze Erdély aranykora a gazdasági fejlődéssel, a vallásos toleranciával, felekezetek és népek békés egymás mellett élésével. A romániai falurombolás szimbólumává vált e település. Történetének üzenete tanulságos: nemcsak közösségek, a kultúrájuk és vallásuk tűnik el, de egy ország mehet tönkre gazdaságilag, ha felesleges energiáit asszimilációra, a kisebbségek elnyomására fordítja - fejtette ki az erdélyi magyar képviselő.

Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregényének francia nyelvű változatát a magyar EU-elnökség alkalmából jelentette meg a budapesti Pont Kiadó, mely a szerző vállalkozása. A mű megjelentetésének körülményeiről, kiadói és alkotói credo-járól vallott Szávai, aki mint "európai közérzetű kis csapat tagjait" üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, a Székely Jeruzsálem újabb nyelvi változatának megjelentetése azért fontos, mert a könyv által ismeri meg igazán az ember nemcsak a barátait, de általában a "másikat". A bözödújfalusiak tragédiájának minél több nyelven történő olvasása révén egyre többen megérthetik azt, amit az idegen ajkúak közül sokan kuriózumnak vélnének, holott életeket, közösségi értékrendet megsemmisítő, abszurd és önkényes intézkedéssorozatokról volt szó.

Markó Béla olyan politikai kiadványként méltatta Szávai Géza kötetét, mely a toleranciáról szól, de egyben önéletrajzi vallomás és történelmi krónika is. Az identitás kérdéseit, gyökereit elemző, és a mindennapi élet tényeit számba vevő, dokumentum-értékű kötetet igazi szépirodalmi alkotásnak nevezte Markó, mely "elsősorban feleleteket ad arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova megyünk mi, sokféle eredetű, nyelvű, kultúrájú, vallású emberek: európaiak."

Miholcsa Gyula lírai szépségű dokumentumfilm-összeállításának vetítése zárta az estet. A 14 perces alkotást a Román Televízió Magyar Adásának műsoraiból és saját felvételeiből állította össze kifejezetten a brüsszeli bemutatóra az operatőr-szerkesztő. Az alkotás a kis nemzetközösségek identitásának felszámolása ellen, európai szellemben megfogalmazott memento.