Az idei nemzeti ünnep alkalmából Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő újabb nagy sikerű kultúrdiplomáciai eseménysorozatot szervezett Brüsszelben, ezúttal a Maros Művészegyüttes közreműködésével.

Folyó év március 14-én az erdélyi magyar képviselő kezdeményezésére a brüsszeli székhelyű Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság, a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, valamint Baden-Württemberg Régió Képviseleti Irodája közösen szervezett rendezvényén tisztelgett a közönség az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt.

Nicola Schelling asszony, Baden-Württemberg Régió Képviseleti Irodájának igazgatónője vendéglátói minőségében kiemelten üdvözölte Borbély László romániai környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert és az ünneplő közönséget.

Ezt követően Sógor Csaba EP képviselő és Hernyes Zoltán, a Magyar Köztársaság belgiumi és luxemburgi nagykövete, valamint Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára mondott ünnepi beszédet. A Maros Művészegyüttes műsorán küküllőmenti, marosmagyarói és sóvidéki táncrendek szerepeltek, valamint egy kalotaszegi összeállítás. A dinamikus koreográfiát és a kiemelkedő művészi teljesítményt percekig tartó vastapssal és visszahívással jutalmazta a nemzetközi közönség.

Az erdélyi magyar képviselő felkérésére a Maros Művészegyüttes tagjai másnap, a nemzeti ünnep napján az Európai Parlament épületében, kifejezetten az alkalomra összeállított műsorral léptek fel. Ezúttal gerendkeresztúri magyar táncokkal, illetve vajdaszentiványi és mezőmadarasi táncrendek révén népszerűsítette az együttes az erdélyi kultúra szellemét az európai döntéshozók és tisztségviselők körében.



Sógor Csaba idei ünnepi beszédében a nemzeti kisebbségi értékek európai megismertetésének és kölcsönös tiszteletének fontosságát hangsúlyozta. Alább olvasható a képviselő beszédének szövege:

"Az 1848-as magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. 1848 - ez áll az Európai Unió Tanácsának bejárata előtt azon a szőnyegen is, amely a magyar elnökség ajándéka. 1848 történelmünk egyik legfontosabb pillanata. Mi, magyarok, akkor közel másfél esztendeig Európa két legnagyobb hadseregével szemben harcoltunk lengyelekkel, szerbekkel, osztrákokkal, románokkal, örményekkel, zsidókkal együtt Magyarország függetlenségéért, az ott lakó népek szabadságáért. Petőfi Sándor költőnkkel szólva: a világszabadságért. Hogyan volt ez lehetséges? Úgy, hogy a karddal, emberi áldozatokkal vívott harcot megelőzte a törvény és a betű forradalma. Az áprilisi alkotmány megteremtette egy modern Magyarország kialakulásának feltételeit, a márciusi ifjak pedig 12 pontjukban megfogalmazták, mit jelent számukra a szabadság és a szólásszabadság. Erdélyi táncokkal ünnepelünk és emlékezünk ma, itt.

A tánc nemzetközi nyelven fejezi ki szabadságvágyunkat, testvériségünket, szolidaritásunkat. Miért erdélyi? Mert egykor, így 1848-ban is, közös hazában küzdöttünk ezekért az eszmékért. Ma ugyanúgy közös Európánkban akkor tudunk forradalmi változásokat végbevinni, ha most is a törvény és a betű szabadsága, az alkotmányos rend és a szólás szabadsága vezet bennünket a testvériség 1848-as eszméjének, az európai szolidaritásnak a megvalósításában."