A kisebbségi média erősítése közös, európai ügy
Kárpát-medencei
szakemberek részvételével tartottak konferenciát a magyar nyelvű
kisebbségi média helyzetéről június 7-én, szerdán az Európai
Parlamentben. Miután ismertették a felvidéki, vajdasági és kárpátaljai
helyzetet, Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió
főszerkesztő-helyettese, illetve Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes
TV-stúdió vezetője beszélt a romániai tapasztalatokról. Balázs Bence,
az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok
Egyesületének (MIDAS) munkatársa a romániai mellett az összeurópai
képről is tájékoztatott.
Sógor
Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le
úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné.
Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán
nem készült beszámoló, később bár elkezdtek pár ezer résztvevőről
beszélni, mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot, ami a
résztvevők számát illeti, holott ez Kelet-Közép-Európa messze legnagyobb
zarándoklata. „Az lenne a legfontosabb, hogy mind a többségi, mind a
kisebbségi közszolgálati média objektíven és tárgyilagosan tájékoztassa
a közvéleményt” – hangsúlyozta.
A
képviselő kiemelte, a romániai magyar közösség számára az is fontos,
hogy működjenek alapítványok által, vagy magán úton finanszírozott
magyar nyelvű sajtóorgánumok is, hiszen ez a médiapluralizmus
megteremtésének egyik fő pillére. Harmadik prioritásként rámutatott:
minél több kisebbségi médiának el kell kezdenie a többség nyelvén is
kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar
közösségben is, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a
többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk
leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben
tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is
származhat belőle” – fogalmazott a képviselő.
Ezt
a kérdéskört Maksay Ágnes is érintette előadásában. Ő úgy véli, fontos
lenne feliratozni a magyar nyelvű műsorokat a román közösség számára,
mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati műsor esetében. Hangsúlyozta,
hogy a magyar nyelvű közszolgálati műsorok egyik nagy problémája, hogy
gyakran lehetetlen időpontokban kapnak műsoridőt, amikor az emberek nem
televíziót néznek, hanem dolgoznak. Egyébként a romániai magyarok
elsősorban a magyar nyelvű közszolgálati médiát nézik, így próbálnak
kapcsolódni az anyaországhoz.
Szász
Attila a közszolgálati rádiózás helyzete kapcsán az
alulfinanszírozottságról beszélt, arról, hogy manapság a műszaki trendek
nagyon gyorsan változnak, viszont Romániában nagy problémát jelent,
hogy nem jut elegendő anyagi fedezet sem az új fejlesztésekre, sem pedig
az alkalmazottak bérére. Meglátása szerint a fogyasztói szokások is
gyorsan alakulnak: naprakész online felületre, integrált
videó-tartalomra van szüksége egy rádiónak is. A Marosvásárhelyi Rádió
jelenleg reggel 6-tól éjfélig sugároz, de szeretnék 24 órásra bővíteni a
műsoridőt. A főszerkesztő-helyettes arra is kitért, hogy egy
közszolgálati rádiónak van egy sajátos tevékenysége, hiszen küldetése a
közösségszervezés is.
A
konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a
kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást,
sőt, sok helyen a megmaradás zálogai, ezért a média erősítése közös,
európai ügy és támogatásra szorul. A Kárpát-medencei politikusok úgy
vélik, a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében
kiemelten fontos az anyaország támogatása.
ESEMÉNYEK
