Bocskor Andrea kárpátaljai, Deli Andor vajdasági, Csáky Pál felvidéki és Sógor Csaba erdélyi EP-képviselők „Anyanyelv kontra államnyelv? Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben” címmel szerveztek konferenciát március 7-én az Európai Parlamentben. Az eseményt Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos nyitotta meg. Megnyitójában a biztos kiemelte: „A kultúra és a nyelv összetartozik, az anyanyelvi oktatás biztosítja a kisebbségek megmaradását és szülőföldjükön történő boldogulását”.

A konferencia első panelében az ukrajnai és szerbiai kisebbség anyanyelvi oktatási helyzetéről számoltak be helyi szakértők. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség jelentős hátrányban van az érettségi vizsgánál, mivel az ukrán anyanyelvű diáktársaikkal egyenértékű megmérettetésen kell részt venniük, emiatt számos tanuló nem kerül be a felsőoktatásba. Brenzovics László, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajnában olyan törvénytervezetek és intézkedések látnak napvilágot napjainkban, melyek nem csak visszaesést jelentenek a kisebbségvédelem terén, de nem felelnek meg sem a nemzetközi, sem a bilaterális szerződéseknek.

Vicsek Annamária, a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára bemutatta a Szerbiában érvényben lévő törvényi keretet, amely lehetővé teszi a kisebbségi tannyelvű oktatást. Számadatokkal érzékeltette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának, illetve anyanyelvápolásának jelenlegi helyzetét. Az államtitkár kiemelte azokat a feladatokat a 23-as tárgyalási fejezethez kapcsolódó kisebbségi cselekvési tervből, amelyekre az elkövetkező időszakban külön figyelmet kell szentelnie Szerbia kormányának, hogy a kisebbségi tannyelvű oktatás maradéktalanul megvalósulhasson, minősége pedig javulhasson.

A konferencia második része az Európai Unión belüli kisebbségi, elsősorban magyar nyelvű oktatás helyzetéről szólt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédében elmondta, hogy az asszimiláció visszaszorításában kulcskérdés az oktatásügy: „Ha megtekintjük az ország etnikai térképét, láthatjuk, hogy a legjelentősebb fogyás épp ott mutatkozik, ahol az iskolaügy a múltban megrendült. A szlovákiai oktatási rendszer alapvető hibája, hogy a közoktatási törvény nem tesz különbséget iskola és nemzetiségi iskola között. Emellett gondot jelent az oktatási önigazgatás finanszírozásának tisztázatlansága, a megfelelő minőségű magyar nyelvű tankönyvek és a pedagógusok társadalmi, anyagi megbecsülésének hiánya” - mondta el a politikus.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke előadásában bemutatta az 1989-es romániai forradalom előtti helyzetet a magyar nyelvű iskolákat illetően. Majd arról beszélt, hogy hány magyar intézményt sikerült azóta létrehozni, illetve megtölteni tartalommal. Tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügye is: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Líceum vezetője, illetve a megyei főtanfelügyelő ellen eljárást indított 2016 novemberében azzal a váddal, hogy az érintettek visszaéltek hatalmukkal az iskola elindításakor. A politikus leszögezte, eljárásával a DNA a megszűnés peremére sodort egy erős iskolát, ellehetetlenítette annak működését annak ellenére, hogy nem történt korrupció. A tanintézményt a törvényes előírásoknak megfelelően indították el abban az épületben, amelyet a kommunizmusban elkoboztak, és amelyet a római katolikus egyház jogosan igényelt és kapott vissza. „Az EU-nak a jogállamisághoz kell ragaszkodnia, azokhoz az értékekhez, amelyek Európát gazdagítják. Nem szabad elfogadnunk az olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek első látásra ugyan tetszetősek, de gyakorlatilag kisebbségellenesek, az emberi jogok, a tulajdonjog és a vallásszabadság ellen irányulnak, és amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A konferencia zárásaként, Bocskor Andrea bemutatta az oktatási szakértők, politikusok és az EP-képviselők részvételével összeállított zárónyilatkozatot. A dokumentum az őshonos és nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazza.