Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot az Európai Unióban
Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárok anyanyelven történő tájékoztatását az Európai Unióban – ezt hangsúlyozták azon az európai parlamenti konferencián, ahol képviselők és szakértők a nyelvi egyenlőség kérdéséről a digitális korszak technológiai lehetőségeinek tükrében beszélgettek. Elhangzott: a minél szélesebb körű anyanyelvhasználat nem csupán a gazdaságot élénkíti, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek, és ezáltal közelebb érezzék magukhoz a különféle közpolitikákat is.
Az
EP tudományos kérdésekkel foglalkozó osztálya (STOA) által szervezett
január 10-i találkozó több európai parlamenti képviselő szakmai
támogatásával valósult meg: Algirdas Saudargas litván néppárti képviselő
mellett Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans welszi zöld párti, Kósa Ádám
fideszes és Evzen Tosenovsky cseh konzervatív képviselő is támogatta az
esemény megszervezését. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő
javaslatára Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
igazgatója külső szakértőként volt jelen.
Horváth
István előadásában ismertette az erdélyi magyarok anyanyelv-használati
lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy a nyelvi egyenlőség tekintetében
nemcsak a jogszabályokban lefektetett rendelkezések fontosak, hanem a
gyakorlati megvalósulás is. Elmondta, az erdélyi magyarok csak bizonyos
területeken használják anyanyelvüket: otthonaikban és egyes
közösségekben, például iskolában, templomban. Felhívta a figyelmet arra,
hogy a közszférában például szinte csak a többség nyelvén tud
érvényesülni a magyar kisebbség, a közérdekű internetes oldalak is csak
román nyelven érhetők el. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy számos
olyan szolgáltatás, kereskedelmi céllal működő internetes oldal létezik,
amely bár az erdélyi magyarokat is célközönségének tartja, nem kínál
magyar nyelvű ügyfélszolgálatot számukra. Jó példaként említette, hogy
van már olyan bank Romániában, amely az erdélyi magyarok számára
anyanyelvű tájékoztatást és szolgáltatásokat is nyújt.
Sógor
Csaba hangsúlyozta: vannak olyan európai tagállamok, ahol egyenesen
kisebbségellenes, kisebbségi nyelvellenes törvénykezések vannak, és
előfordul olyan is, ahol a törvénykezés adott, de annak gyakorlati
alkalmazása még várat magára. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint ahhoz,
hogy ez változni tudjon, az oktatás rendszerének és módjának is
változnia kell ezekben a tagállamokban: a megfelelő oktatás ugyanis
elősegítheti a többség és kisebbség viszonyának javulását. Mindez emberi
jogi tekintetben is fontos, ezért Sógor Csaba úgy véli: létkérdés, hogy
az EU számon kérje tagállamain a koppenhágai kritériumokat. „Gyakran
mondjuk azt, hogy a többség és kisebbség viszonyának javítása gazdasági
előnyökkel is járhat. Ez a konferencia is rámutatott arra, hogy a nyelvi
akadályok lebontása nem csupán emberi jogi kérdés, hanem gazdasági
szempontból is fontos” – utalt a képviselő a bemutatott adatokra,
amelyek szerint az uniós állampolgárok alig 15%-a vásárol más európai
tagállamból, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mindössze 5%-ának
sikerül más uniós országban is értékesítenie termékeit - ez nagyon
gyakran áll összefüggésben azzal, hogy az angolon kívül nem nyújtanak
tájékoztatást vásárlóik számára saját anyanyelvükön.
A
szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális korszak térnyerésével
az angol nyelv térnyerése is egyre inkább megfigyelhető. Ez a jelenség
azonban sok uniós polgárt szigetel el az információtól, hiszen tévhit,
hogy általánosan elterjedt az angol nyelv ismerete. Az uniós polgárok
gyakran ütköznek nyelvi akadályokba, amelyeket a szakérők szerint az
anyanyelv-használat bátorításával, illetve a nyelvi technológiák
fejlesztésével lehet felszámolni, mind a közszféra, mind a kereskedelem
területén.
A
konferencia egyértelmű következtetése, hogy az Európai Unióban elő kell
segíteni az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárokat a saját nyelvükön
kell elérni, megszólítani, és nagyon fontos, hogy a technikai
fejlesztések is tudatosan kövessék ezeket az elveket. „Nagyon fontos,
hogy az erdélyi magyarok nyelvhasználati lehetőségeit ismertetni tudtuk,
mert így a konferencia következtetései, amelyekből később akár
szakpolitikák is születhetnek, a kisebbségek nyelvi jogaira is
kitérnek”
ESEMÉNYEK
