Nemzeti Összetartozás Napja: A felvidéki és az erdélyi magyarok helyzetéről tanácskoztak Pozsonyban
A
Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Pozsonyban mutatták be az
Érintkezések, Magyar utazók és felfedezők című kiállítást június 3-án, a
Csemadok felvidéki magyar kulturális szervezet székházában. A kétnyelvű
– angol és magyar – tárlat anyagát Sógor Csaba EP-képviselő
szervezésében legelőször Brüsszelben, majd Kovásznán és Lendván is
láthatta a közönség.
- Június
4-én sok gyászra emlékezünk, de ez a nap arra is alkalmat teremt, hogy
büszkén gondoljunk vissza azokra az elődjeinkre, akik magyarként komoly
tetteket vittek véghez nem csak európai, de világviszonylatban is –
mondta Sógor Csaba, aki szerint kiemelten fontos, hogy a külhoni
magyarság meg tudja mutatni, hogy milyen értékekkel rendelkezik, miért
érdemes támogatni és védeni ezt a közösséget. - Ez a kiállítás is ezt a célt szolgálja – hangsúlyozta.
A tárlat bemutatását követően közéleti beszélgetésre került sor, melynek keretében az RMDSZ-es képviselő Csáky Pál MKP-s kollégájával közösen több aktuális kérdésről is értekezett. Többek között szó volt a felvidéki és a romániai magyarság helyzetéről: a képviselők egyetértettek abban, hogy napjaikban, amikor már nem nehezedik nemzetközi nyomás Romániára és Szlovákiára az EU-hoz, vagy a NATO-hoz való csatlakozási szándékuk miatt, egyik ország sem foglalkozik kellőképpen a kisebbségvédelmi kérdések megnyugtató rendezésével.
Csáky
Pál elmondta: a felvidéki közösség felnéz az erdélyiekre, az erdélyi
szellemi bordázat erősebb, mint Szlovákiában. Sógor Csaba ennek kapcsán
úgy fogalmazott: Erdély mindig is sokszínű volt kulturálisan, ahol a
rendi társadalom is tovább állt fent, mint Magyarországon, ebből
kifolyólag az intézményekbe, demokratikus struktúrába vetett bizalom és a
másság iránti tisztelet is nagyobb volt. – Mind a felvidéki, mind az
erdélyi magyarok számára fontos, hogy továbbra is nyitott tudjon maradni
a párbeszédre, de emellett képes legyen hagyományait őrizni, értékeit
felmutatni. Az egyik legnagyobb kihívás közösségeink számára a
létszámfogyatkozás megállítása, erre kell megtalálnunk a megfelelő
eszközöket, védenünk és segítenünk kell a tömbmagyarság mellett a
szórványközösségeket is - fejtette ki. Csáky Pál és Sógor Csaba
egyetértettek abban, hogy kiemelt jelentősége van a külhoni magyar
közösségek fennmaradása szempontjából egy erős anyaországnak, amely a
közösségek mögött áll.