Magyar szecessziós építészet Európában
A
Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti
örökséggel bíró városok meghatározó épületeit mutatja be Sógor Csaba
európai parlamenti képviselő legújabb brüsszeli kiállítása. A Magyar
szecessziós építészet Európában című kiállítást 2015. május 26-án
nyitották meg az Európai Parlament épületében.
A
szecesszió június 7-i világnapja alkalmából kezdeményezett kiállítás
célja a Nyugat-Európában máig sok szempontból ismeretlen magyar
szecessziós remekművek bemutatása, melyek nem csupán keletkezési
idejüket, szellemiségüket, de művészeti színvonalukat tekintve is
megegyeznek a belga, francia vagy a német alkotásokkal. A tablókon túl
különböző térinstallációk, vetítés és egy épületmakett vezeti be a
látogatókat a szecesszió világába, köztük olyan erdélyi városok
szecessziós építészetét ismerteti, mint: Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad,
Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda. A kiállítás
Papp Linda és Zámbó Lilla szakmai felügyeletével, illetve Bagyinszki
Zoltán fényképeinek felhasználásával készült.
- A
szecesszió nemzetközi napja azokra a magyar értékekre irányítja a
figyelmet, melyek napjainkban hat európai országban is fellelhetők–
mondta Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a kiállítás megnyitóján.
Hangsúlyozta annak szimbolikus értékék, hogy ebből a hat európai
országból, öt ország képviselői - Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál
és Nagy József felvidéki, Szájer József magyarországi, illetve Deli
Andor vajdasági származású EP-képviselők - jelen voltak ezen az
eseményen. „A magyar építészeti örökség európai örökség, nekünk öt
ország magyar képviselőinek pedig az a feladatunk, hogy ezeket a közös
értékeket is képviseljük” – fejtette ki Sógor Csaba.
A
Szecesszió Kolozsváron című kiadványra hivatkozva az erdélyi képviselő
elmondta, a magyar szecesszió a keleti gyökerekhez nyúl vissza: „Huszka
József sepsiszentgyörgyi rajztanár egyértelmű megfeleléseket talált a
székely kapu mintái, az életfa motívum és az egzotikus keleti művészet
között. Az ő elmélete pedig leginkább Lechner Ödön építészetét
befolyásolta, aki úttörő volt a magyar szecessziós stílus
megteremtésében. Ezen a napon ő rá is emlékeznünk kell.” Sógor Csaba
emellett hangsúlyozta: ezek a szecessziós épületek túlélték a II.
világháborút és a kommunista rezsim idején is fennmaradtak, néhányuk
régi pompájában tündököl, de olyanok is vannak, amelyek mielőbbi
felújításra szorulnak. Éppen emiatt ez a kiállítás az európai szinten is
értékes magyar szecessziós építészet örökségvédelmének fontosságára is
igyekszik felhívni a figyelmet.
“Kiállításunk
célja, hogy bemutassuk a kárpát-medencei magyar szecessziós építészeti
örökség európai és egyetemes értékét. Sajnálatos módon a stílus egyre
növekvő népszerűsége ellenére is számos magyarországi és határon túli
műemlékünk mára teljesen elpusztult vagy régi pompájához képest
méltatlan állapotban van. Meggyőződésünk, hogy ezen rendkívüli
építészeti értékeink megőrzése és védelme is közös európai feladatunkká
kell váljon” – mondta Zámbó Lilla a megnyitó során.
Papp
Linda pedig arra mutatott rá, hogy a Kárpát-medence szecessziós
öröksége önmagában méltó bizonyítékként szolgál a századfordulós
Magyarország erős európai szerepére, szellemi és technológiai
fejlettségére. – Hiszem,
hogy a tehetséges magyar fiatalok határokon is átívelő kitartó,
lelkiismeretes és értékközpontú munkája ismét és maradandóan felírja a
térséget Európa erős, innovatív, művészetileg és történelmi szempontból
jelentős térképére – tette hozzá.
............
Magyar szecessziós építészet Európában
Szervező:Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő (RMDSZ, ENP Képviselőcsoport)
Kurátorok: Papp Linda, Zámbó Lilla
Projekt koordinátor: Papp Linda
Fényképezte: Bagyinszki Zoltán, Papp Linda, Zámbó Lilla
Makett: Szögi Tamás
Installációk, grafika és design: Papp Linda
Szakmai tanácsadó: Brunner Attila, Oniga Erika, Gál Zsófia,
Lektorálta: Maud Wanwalleghem, Parajdi Andrea, Virág István
Közreműködtek még: Berecz István, Babics Anna, Kern Anita, Gyulai Levente, Molnár Noémi, Bukta Anikó, Henter Hunor