Nyelv, identitás és hatalom: a kisebbségi nyelvek jövője Európában - részletes beszámoló
Az európai kisebbségi nyelvek témakörét érintő konferenciát szervezett Sógor Csaba európai parlamenti képviselő "Nyelv, identitás és hatalom: a kisebbségi nyelvek jövője Európában címmel február 24-én az Európai Parlamentben. A brüsszeli rendezvény társszervezői Herbert Dorfmann (EPP) és Jill Evans
(EFA/Zöldek) EP-képviselők, valamint a Képviselet Nélküli Nemzetek és
Népek Szervezete (UNPO), az Európai Szabad Szövetség (EFA) és a Maurits
Coppieters Központ (CMC) voltak.
A
minden év február 21-én sorra kerülő Anyanyelv Nemzetközi Napja
megfelelő tematikai hátteret nyújtott a konferenciának, amely
rávilágított több, kevésbé elismert és veszélyeztetett kisebbségi nyelv
problémájára. A rendezvényen megközelítőleg 60 résztvevő volt jelen.
Tiszteletüket tették olyan személyek is, akik az európai nemzeti
kisebbségeket, európai intézményeket és emberi jogokért elkötelezett
civil szervezeteket képviseltek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést
az is bizonyítja, hogy több politikai csoport is képviseltette magát,
így olyan EP-képviselők is megjelentek, mint Tatjana Ždanoka
(EFA/Zöldek), Mark Demesmaeker (EKR), Nagy József (ENP), Csáky Pál
(ENP), Winkler Gyula (ENP), Josu Juaristi Abaunz (EEB/ÉZB), Morvai
Krisztina és a volt EP-képviselő François Alfonsi.
A
megnyitó beszédek során a rendezvényt szervező három EP-képviselő,
Sógor Csaba, Herbert Dorfmann és Jill Evans felszólalásaikban a
többnyelvűség fontosságára fektették a hangsúlyt és kitértek arra is,
hogy a nyelvi sokféleséget nem szabad alulértékelni az Európai Unióban.
Bár a nyelvi diverzitást széles körben értékként ismerik el, sok munkára
van szükség ahhoz, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek ne
veszítsenek elismertségükből korunk globalizálódó világában – mutattak
rá a képviselők.
"Sok
változást láthattunk az utóbbi években, amelyek abba az irányba
mutatnak, hogy a kisebbségek nyelvhasználati problémáit nagyobb figyelem
fogja övezni. Ehhez az én európai politikai pártcsaládom, az ENP is
hozzájárult. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a nemzeti kormányok
továbbra is felelősek a kisebbségi nyelvek védelméért és
népszerűsítéséért. Ennél többet lehet és kellene tenni az ügy
jelentőségének érzékeltetése érdekében." - állapította meg Sógor Csaba.
Bevezető beszédében, Vincent Climent-Ferrando
(Hálózat a Nyelvi Diverzitás Népszerűsítésére - NPLD) a kisebbségi
nyelvek védelmét szolgáló európai jogi keretekről beszélt. Kitért a
nyelveket érintő álláspontok, szemlélet- és elismerési módok
sokféleségére Európában. Arra a következtetésre jutott, hogy több
kisebbségi és migráns nyelv nem kap helyet a regionális védelmi
mechanizmusban, így a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai
Chartájában sem.
A konferencián a nyelvhasználat, mint a konfliktusok okának vagy megoldásának politikai eszköze is megjelent. Kántor Zoltán
(Nemzetpolitikai Kutatóintézet) azt a kérdést tette fel, hogy miért is
fontos az anyanyelv védelme? Elmondta: az államok hajlamosak politikai,
nyelvi és kulturális homogenizálásra, a kisebbségek viszont igyekeznek
ellenállni az asszimilációnak. Ez az elemzés felvetette a kérdést: kinek
van hatalma nyelvi ügyben dönteni és politizálni?
Sebahattin Abdurrahman
(Nyugat-Trákiai Törökök Szövetsége) a Nyugat-Trákiában (Görögország)
élő török közösség speciális helyzetéről beszélt. Példákat mutatott be
nyelvi diszkriminációra az oktatásban, egészségügyben és a közszférában.
Fontosnak tartotta az állami döntéshozók és a kisebbségi csoportok
közötti párbeszédet annak érdekében, hogy fény derüljön a kevésbé
elismert közösségek igényeire és problémáira.
Rudi Janssens
(Brüsszeli Szabadegyetem - BRIO) a nyelvek védelme és népszerűsítése
köré fűzte előadását és belgiumi kontextusban, Brüsszel példájával
támasztotta alá a kétnyelvűség ügyét. Kifejtette: a többnyelvűség egyre
inkább olyan eszköz a brüsszeliek kezében, mely által csökken a
konfliktusok és nézeteltérések száma a nyelvi csoportok között.
Paul Videsott
(Bozeni/Bolzanoi Szabadegyetem) az előadássorozat második részét
nyitotta meg, bemutatva dél-tiroli ladin közösség esetét, amelyet Európa
egyik legkisebb és legveszélyeztetettebb etnikai és nyelvi
kisebbségeként tartanak számon. Videsott szerint a ladin nyelven történő
oktatás létfontosságú a nép túlélése érdekében, hiszen a nyelv a
kulturális identitás egyik legfontosabb eleme. Végezetül elmondta, hogy a
nyelvi kisebbségi jogok védelme az alapvető emberi jogok körébe
tartozik, különösen olyan területeken, mint az oktatás vagy a szociális
párbeszéd.
Hannes Wilhelm-Kell
(Lausitzi Szövetség) saját tapasztalatairól számolt be a németországi
szorb közösséget képviselve. Az államoktól több finanszírozást és
támogatást kért az oktatás részére, ugyanis az iskolai tárgyak még csak
nem is tesznek említést a szorb történelemről, irodalomról vagy
művészetről.
A konferenciát Johan Häggman
többnyelvűségi szakértő beszéde zárta. A finnországi svéd közösséget
képviselő szakértő az Európai Unió Alapjogi Chartáját elemezve azt
állapította meg, hogy a charta hatásköre túlságosan korlátozott. "A
nyelvi politika a tagállamok kompetenciájába tartozik és még nem létezik
jogi alap egy lehetséges európai hatáskörre ez ügyben" - mondta
Häggman. Elmagyarázta, hogy a finanszírozás rendkívül korlátozott és
nyelvi szervezetek számára egyre nehezebb támogatást szerezni.
A
konferencián több szempontból is megvitatták a nyelvi kisebbségek ügyét
és felmérték azt is, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács miképpen
tudná megerősíteni a kisebbségi és regionális nyelvek megőrzését és
népszerűsítését az adott jogi keretek között.
A
konferencián megfogalmazódott a törvényes keretek és a konkrét
intézkedések kiemelt szerepe annak érdekében, hogy az európai kisebbségi
és regionális nyelvek nagyobb védelemnek és népszerűségnek örvendjenek a
jövőben. A kezdeményezők reményüket fejezték ki azzal kapcsolatosan,
hogy a jövőben is sor kerül hasonló témájú beszélgetésekre. Ily módon
növekedne az érdeklődés az ügy iránt és konkrét stratégiák is
létrejöhetnének a célok elérése érdekében. Az ENP csoport április 22-én
az európai kisebbségek témájában szervez meghallgatást.
Hamarosan elérhető lesz a konferenciáról szóló jelentés is, beleértve az elhangzott beszédek írott változatát.
ESEMÉNYEK
