A kisebbségi nyelvek védelméről tanácskoztak az EP-ben
Az európai kisebbségi nyelvek jövőjéről értekeztek az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. A Nyelv, identitás, hatalom címmel február 24-én, kedden megszervezett konferencia házigazdái Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans walesi és Herbert Dorfmann dél-tiroli képviselők voltak. Az anyanyelv hivatalos napja alkalmából szervezett esemény a szakmai, civil és politikai szféra részvételével zajlott.
Sógor
Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a rendezvény keretében
elmondta, az erdélyi magyar közösség számára is nagyon fontos az, hogy a
kisebbségi és regionális nyelvek védelméért az Európai Néppárt
parlamenti frakciója is egyre hangsúlyosabban fellép. -A világon
körülbelül 6 ezer nyelvet beszélnek, ebből 3 ezer veszélyeztetett
nyelvnek számít. A megdöbbentő azonban az, hogy ezek közül havonta két
nyelv tűnik el – ismertette Sógor Csaba a globalizáció és megnövekedett
migráció következtében kialakuló lesújtó adatokat. Azonban arra is
kitért, hogy mindezek ellenére európai statisztikák azt igazolják, hogy
az Európai Unióban erősödik a regionális öntudat, ez pedig kedvez a
regionális nyelvek erősödésének is.
Az
EP-képviselő elmondta, nincs az a törvénykezés, amely megállíthatja
vagy visszafordíthatja azokat a folyamatokat, amelyek egy nyelv
eltűnéséhez vezethetnek. A nyelv megőrzésében ugyanis a legfontosabb
szerepe az egyénnek és a közösségnek van, azonban a civil szféra és a
politikum feladata, hogy ott, ahol ez az igény él, ott felelősséget
vállaljon és lehetősége szerint támogatást nyújtson.
Az eseményen jelen volt Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője, aki a külhoni magyarok helyzetéről számolt be. Sebahattin Abdurrahman a görögországi törökök nyelvi jogairól, Rudi Janssens a Belgiumban lévő jó példákról, Paul Videsott a dél-tiroli ladin közösség helyzetéről, illetve Hannes Wilhelm-Kell a szláv nyelvet beszélő szorbok nyelvhasználati lehetőségeiről tartott ismertetőt, Johan Häggman többnyelvűségi szakértő pedig ajánlásokat fogalmazott meg a téma kapcsán.
A találkozót több EP-képviselő is figyelemmel kísérte, jelen volt többek között François Alfonsi egykori korzikai
képviselő is, aki jelentéstevője volt az Európai Parlament által
elfogadott, a veszélyeztetett nyelvek védelmére vonatkozó parlamenti
jelentésnek. A rendezvényen összegzésképp elhangzott, hogy egy közösség
politikai, gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a nyelvi jogok
biztosítása nélkül, melyre leginkább a kulturális és/vagy területi
autonómiák jelentenek megnyugtató választ.
Az
esemény támogatója volt a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek
Egyesülete (UNPO), a Maurits Coppieters Központ, az Európai Néppárt és a
Zöldek/Európai Szabad Szövetség parlamenti frakciója is.
A
konferencia szakmai résztvevői által tartott előadásokról a
későbbiekben küldünk információt egy részletesebb beszámoló keretében.
ESEMÉNYEK
