SÓGOR Csaba európai parlamenti képviselő bevezető szavaiban aggodalmát fejezte ki az EU egyik alapvető jellemzője, a nyelvi sokszínűség megőrzése kapcsán. - Az Európai Unió nyelvi sokszínűségének fontosságára kívánom irányítani a figyelmet, mert napjainkban a többszörösen összetett krízishelyzet kihat az anyanyelvhasználatra is. A szükség felülírja a nyelvhasználati lehetőségeket és ezáltal a nyelvi diverzitást is veszélyezteti -hangsúlyozta a képviselő, aki szerint ez a konferencia is jó alkalom arra, hogy számba vegyük: mit tehet az EU és mit tehetünk mi a többnyelvűség megőrzése érdekében.
Az RMDSZ-es politikus felvezetőjében romániai magyar képviselőként hazai példákról is beszámolt. Saját bőrünkön érzékeljük, hogy mennyire hosszú út vezet az ország Alkotmányában, oktatási törvényében szavatolt nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséig. Gondoljunk csak a MOGYE kérdésére – magyarázta a képviselő.

Dónall Ó RIAGÁIN, ír ajkú, független nyelvi jogi szakértő Az elmélettől a gyakorlatig - gondolatok az európai nyelvi sokszínűségi politika fejlődéséről című előadásában azt elemezte, hogyan lehetséges az elkövetkező évek nyelvi jogi tennivalóit a nyelvi sokszínűség szolgálatába állítani, véleménye szerint a nyelvpolitikák uniós szintű újragondolására lenne szükség.
A nyelv nemcsak kommunikációs eszköz - annál sokkal több, a közösség kollektív múltjának őrzője - hangsúlyozta Ó Riagáin, akinek szakmai tevékenységét évtizedek óta a kevésbé használatos európai nyelvek ügyének védelme határozza meg. A szakértő elmondta, az EU összlakosságának mintegy 10-12%-át teszi ki a kisebbségi vagy regionális nyelvet beszélők közössége. Ezt a jelentős nyelvi jelenlétet korábban komoly összegekkel támogatta az Unió. Napjainkban - és sajnos nemcsak az évek óta elhúzódó válság nyomán - a megszorítások következtében ez lecsökkentett mértékben történik.

Előadásában Miquel STRUBELL, az EUNOM (European Universities' Network on Multilingualism) projekt koordinátora, ismertette az egyetemek soknyelvűségének érdekében létrehozott hálózat tevékenységét. Az EUNOM alapvető célja olyan fenntartható egyetemi hálózat létrehozása volt, melyek tagjai hajlandóak a szervezeti és akadémiai többnyelvűség feltételét kialakítani, a soknyelvűség megőrzése érdekében. Strubell professzor elmondása szerint, a résztvevő egyetemeken kialakított tanterv figyelemmel kellett legyen az aktuális munkaerőpiaci igényekre, a meglevő szerkezeti felépítésre, vonatkoznia kellett a gazdasági fejlődésre, a mobilitásra, a nyelvtanulásra, illetve mindezen elemeket össze kellett hangolnia a szociális kohézió követelményeivel.
Az előadáson felmerültek a nyelvi sokszínűséghez, a kultúrák közötti párbeszédhez és a társadalmi befogadáshoz tartozó egyéb témakörök is. Sógor Csaba összegzésképp elmondta, a nyelvi sokszínűség megőrzése, a kisebbségi nyelvek különböző szintű használata a nemzetállamok asszimilációs nyelvpolitikája miatt folyamatos küzdelmet igényel Európa számos tagállamában. –A nyelhasználat kérdésében sem hagyatkozhatunk szerencsés véletlenekre. Szükség van egy egységes európai kisebbségi keretszabályozás megalkotására, annak érdekében, hogy az európai őshonos nemzeti kisebbségek problémáira közös európai válaszok, minden tagállamra kötelező jogi normák szülessenek – összegzett Sógor Csaba a konferencia kapcsán.