Az ötödik alkalommal megrendezett, rangos rendezvényen az Európai Unió (EU) őshonos kisebbségi vagy regionális nyelvet beszélő közösségeit érintő nyelvhasználati és jogi kérdésekről, gyakorlati tapasztalatokról számoltak be a meghívott előadók. Ismertették a dél-tiroli oktatási rendszert, a finnországi kórházi ellátásban érvényesülő kétnyelvűséget, a flensburgi német-dán kettős közfeliratozást, illetve a welszi és a baszk telefontársaságok kétnyelvű szolgáltatási gyakorlatát, valamint a fríz óvodai nyelvoktatási módszert.

Az esemény fővédnöke, Martti AHTISAARI volt finn elnök, ENSZ-megbízott, a finn nyelvi jogi törvénykezés rövidesen lezáruló reformjáról számolt be. Az EU egyik legerősebb hatályos nyelvi törvénykezése a finnországi: Alkotmány és nyelvtörvény garantálja a nyelvi jogokat. Ennek ellenére 2010-ben a Finnországi Svéd Nagygyűlés (Swedish Assembly of Finland) kezdeményezte az ország nyelvpolitikájának reformját, a svéd ajkú közösség nyelvhasználatának kiterjesztését szorgalmazva. A hosszú távú cselekvési terv kidolgozásával Martti AHTISAARI volt finn elnököt bízták meg. A Nobel-díjas politikus által vezetett kormánybizottság 2011 tavaszán, közvetlenül a parlamenti választások előtt tette közzé jelentését.  A 25 pontos dokumentum mindkét nemzeti nyelv használatának - finn és svéd - javítását szorgalmazva kötelezi a győztes döntéshozókat, hogy az intézkedések gyakorlatba ültetését kijelölő, hosszú távú akcióterv előírásait záros határidőn belül, 2012. december 31.-ig törvényerőre emeljék. Az Ahtisaari-féle munkacsoport külön nyelvügyi miniszteri portfóliót létesített, és megszabta, hogy ennek stábja elég nagy létszámú legyen, tekintettel arra, hogy feladata több minisztérium (igazságügy, szociális ügyek, oktatás, képzés, egészségügy, kommunikáció) munkálatait koordinálni nyelvi jogi szempontból. Önkormányzati szinten megbízott tisztviselők is kötelesek segíteni a finnországi nyelvi jogi minisztérium munkáját.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő javaslatára dr. Horváth István egyetemi docens, tanszékvezető az Igen, tessék!-projektet ismertette, melynek célja a magyar nyelv nyilvános használatának az elősegítése olyan nagyvárosokban, ahol a magyar nyelvű népesség kisebbségben van. (Lásd: www.igentessek.ro) Svenska kulturfonden rendezvényen első alkalommal került bemutatásra nyelvhasználati példa a közép-kelet-európai térségből, az Erdélyben egyre népszerűbb, szimpatikus projekt révén. dr. Horváth István, aki az erdélyi projekt egyik kezdeményezője is, ösztönző véletlennek nevezte az egybeesést, hogy az RMDSZ által is támogatott, pozitív hozzáállású és megengedő jellegű projekt ismertetésére épp a magyar nyelv napján került sor.