A kárpátaljai magyar közösség helyzetét mutatták be az EP-ben

2012-02-07

Rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, folyó év február 7-én az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Intergroup). Két kárpátaljai magyar politikus, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese számolt be a kárpátaljai magyar közösség helyzetéről, illetve az idén esedékes ukrajnai választások politikai tétjéről. 



Kovács Miklós beszámolójában részletesen elemezte a mintegy 150.000 lelket számláló kárpátaljai magyarság előtt álló kihívást. A közösségnek három alkalommal, az 1994-es, az 1998-as és a 2002-es választások alkalmával is sikerült képviseltetnie magát az ukrán parlamentben. A közösség tömbben él, fegyelmezetten is szavazott. Idén azonban, az október 28-án esedékes választásokra félő, hogy bevezetik a vegyes választási rendszert, ami átszabná a választási körzethatárokat. A földrajzi adottság semmibevétele végzetes lenne a magyar kisebbségi közösség számára: várhatóan elesne a parlamenti képviselettől. Előreláthatólag májusban szabják meg a választási körzetek határait. Kovács Miklós és Brenzovics László brüsszeli látogatásukkal szeretnék felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Ukrajna, amely ratifikálta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek védelméről csakúgy, mint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, megszegné nemzetközi kötelezettségeit és az említett dokumentumok előírásait, ha a választói kerületek átrajzolásával lehetetlenné tenné a kisebbség képviseletét. Tabajdi Csabát, az Intergroup társelnökét az érdekelte, mekkora eséllyel lehetne az ország más kisebbségi közösségeivel szövetkezve fellépni a problémával szemben. Bauer Edit felvidéki MKP-s képviselő asszony arra volt kíváncsi, az új választókerületek kijelölése hátrányosan érinti-e a többi ukrajnai kisebbséget is.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a nemzetállamok túl sok energiát fektetnek a kisebbségek kiszorítására a nemzeti parlamentekből. Ez bizonyos esetekben végzetessé fajulhat, lásd Szerbia esetét. Visszaút, pontosabban a helyes út a demokratikus megoldások alkalmazása lenne. Mészáros Alajos MKP-s EP-képviselő érdeklődésére a magyar nyelvű oktatás helyzetét is bemutatta a két meghívott.

Brenzovics László kifejtette: bízik abban, hogy a közép-európai államok (Magyarország, Románia, Szlovénia, Szerbia) választási rendszereinek mintájára a problémát – a nemzetközi figyelem felkeltésének köszönhetően is - sikerül megoldani. Ebben a magyar kisebbség nem számíthat az országon belüli kisebbségi segítségre, mert nagyon különbözőek a nyelvi, vallási, politikai és kulturális hátterek. Brenzovics László aggasztónak nevezte a magyar nyelvű oktatási rendszer helyzetét. Oktató- és tankönyvhiánnyal küzd a közösség. Felsőfokú képzésben fele annyi magyar ajkú részesül, mint ukrán. Ennek oka, hogy szigorú, ukrán anyanyelvi szintet feltételező vizsgán kell a jelentkezők átmenjenek. Megoldatlan a külföldön diplomázottak helyzete is. Közülük sokan visszatérnének, de csak több éves, költséges eljárással tudják honosíttatni diplomáikat. Gál Kinga fideszes képviselő asszony összefoglalójában hangsúlyozta: fontos az államokat rákényszeríteni, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek. Ebben az EP-képviselőknek óriási a felelősségük, mert figyelemfelhívó szerep hárul rájuk, az EU-n kívül élő közösségek méltán számítanak közvetítő tevékenységükre.  

A jelenlévő képviselők elhatározták, hogy álláspontjukról tájékoztatni fogják Ukrajna EU-s nagykövetét és levél formájában közbenjárását fogják kérni az ügy rendezésében.


További információ:

http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/minorities/default_en.asp
http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/default_en.asp