Tibet ügye ismét az EP előtt
Brüsszelben az International Campaign for Tibet egyesület, a belgiumi Tibet közösség tagjaival és az ügy támogatóival közösen, böjt és ima kíséretében többnapos megmozdulás-sorozatot, tiltakozó üléseket szervezett az Európai Parlament (EP) előtt, melynek záró mozzanatára szerdán, november 9-én került sor, követelve a tibetiek jogainak tiszteletben tartását Kína egész területén.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő, a Tibet Frakcióközi Munkacsoport (Intergrup) tagja, munkacsoportbeli kollégái nevében átvette a tüntetőktől a parlament határozatát üdvözlő, de uniós szinten is állásfoglalást sürgető levelet. A szabadtéri tüntetéssel egy időben magas rangú kínai delegáció tárgyalt az EP-ben az Unió és Kína együttműködéséről.
Ez év márciusától tizenkét szerzetes - köztük egy nő - gyújtotta fel magát Tibetben, tiltakozásul a közösség főleg Szecsuán tartománybeli tarthatatlan helyzete, az alapjogok semmibe vétele, valamint a Tibetben alkalmazott kínai drasztikus, korlátozó politikai intézkedések - brutális biztonsági razziák, szerzetesek önkényes letartóztatása, kolostorokon belüli, állandó rendőri jelenlét - miatt. Az EP október 27-én, legutóbbi plenáris ülésén állást foglalt a kérdésben és határozatot fogadott el, melyben elítélte, hogy a kínai hatóságok lerohanják a tibeti kolostorokat és a vallási közösségeket sújtó korlátozásokat alkalmaznak. Az Európai Unió azonban mindeddig nem foglalt állást nyilvánosan a helyzettel kapcsolatosan, annak ellenére, hogy néhány tagállam, Németország és Dánia, illetve az Amerikai Egyesült Államok megtették ezt.
Hivatkozással az EP nevezett határozatának 19. pontjára, beszédében Sógor Csaba sürgette a Kínai Népköztársaság kormányát: tartsa tiszteletben a nemzetközi emberi jogi előírásokat, a vallás és a hit szabadságát, a kolostori és láma közösségek alapvető emberi jogait. Az erdélyi magyar képviselő továbbá együttérzését fejezte ki az egybegyűltekkel, tisztelettel adózott a szerzetesek tette iránt, majd saját nemzeti közösségének kiemelkedő alakjáról, Kőrösi Csoma Sándorról beszélt. Bejelentette, hogy azzal is kívánja támogatni Tibet ügyét, hogy személyesen hívta meg Bernard Le Calloc'h breton művelődéstörténészt, hogy a Tibet Intergrup márciusi ülésén tartson előadást az EP-ben. A professzor 60 éve foglalkozik a francia-magyar közös történelem kutatásával, Kőrösi Csoma Sándor tevékenysége és életútja, Tibet kultúrájának elemzése pedig az egyik fő kutatási területe.
- Meggyőződésem, hogy Bernard Le Calloc'h professzor ügyünk képviseletében, de neves Ázsia-kutatónk műve kapcsán figyelemfelhívó szándékkal az európai, az erdélyi és a tibeti kultúrák összefüggéseire figyelmeztet majd, a szabadság szellemében, a kultúrák révén nyitnunk kell egymás felé. A megértés révén ismerik meg igazán egymást a közösségek - hangsúlyozta Sógor Csaba.
Ez év márciusától tizenkét szerzetes - köztük egy nő - gyújtotta fel magát Tibetben, tiltakozásul a közösség főleg Szecsuán tartománybeli tarthatatlan helyzete, az alapjogok semmibe vétele, valamint a Tibetben alkalmazott kínai drasztikus, korlátozó politikai intézkedések - brutális biztonsági razziák, szerzetesek önkényes letartóztatása, kolostorokon belüli, állandó rendőri jelenlét - miatt. Az EP október 27-én, legutóbbi plenáris ülésén állást foglalt a kérdésben és határozatot fogadott el, melyben elítélte, hogy a kínai hatóságok lerohanják a tibeti kolostorokat és a vallási közösségeket sújtó korlátozásokat alkalmaznak. Az Európai Unió azonban mindeddig nem foglalt állást nyilvánosan a helyzettel kapcsolatosan, annak ellenére, hogy néhány tagállam, Németország és Dánia, illetve az Amerikai Egyesült Államok megtették ezt.
Hivatkozással az EP nevezett határozatának 19. pontjára, beszédében Sógor Csaba sürgette a Kínai Népköztársaság kormányát: tartsa tiszteletben a nemzetközi emberi jogi előírásokat, a vallás és a hit szabadságát, a kolostori és láma közösségek alapvető emberi jogait. Az erdélyi magyar képviselő továbbá együttérzését fejezte ki az egybegyűltekkel, tisztelettel adózott a szerzetesek tette iránt, majd saját nemzeti közösségének kiemelkedő alakjáról, Kőrösi Csoma Sándorról beszélt. Bejelentette, hogy azzal is kívánja támogatni Tibet ügyét, hogy személyesen hívta meg Bernard Le Calloc'h breton művelődéstörténészt, hogy a Tibet Intergrup márciusi ülésén tartson előadást az EP-ben. A professzor 60 éve foglalkozik a francia-magyar közös történelem kutatásával, Kőrösi Csoma Sándor tevékenysége és életútja, Tibet kultúrájának elemzése pedig az egyik fő kutatási területe.
- Meggyőződésem, hogy Bernard Le Calloc'h professzor ügyünk képviseletében, de neves Ázsia-kutatónk műve kapcsán figyelemfelhívó szándékkal az európai, az erdélyi és a tibeti kultúrák összefüggéseire figyelmeztet majd, a szabadság szellemében, a kultúrák révén nyitnunk kell egymás felé. A megértés révén ismerik meg igazán egymást a közösségek - hangsúlyozta Sógor Csaba.
ESEMÉNYEK
