2011-10-28

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének záró mozzanatát rendszeresen a harmadik országbeli alapjogi kérdések megvitatása képezi, "Vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről" címmel.

Folyó év október 27-én, csütörtökön délután, a Tibetben egyre nagyobb méreteket öltő tiltakozásokat megtorló kínai akciókról, illetve az Egyiptomban és Szíriában, különösen a keresztény közösségek körében kialakult helyzetről tárgyaltak a képviselők.

Az EP állásfoglalások kapcsán Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a tibeti helyzettel kapcsolatosan írásban fejtette ki véleményét, érdemi lépéseket sürgetve az ügyben:

"Az Európai Uniót az emberi jogokért világszerte kiálló, a jogállamiság elveit és az emberi méltóság tiszteletét hangsúlyozó államok szövetségeként tartják számon a világban. Azért érdemelte ki ezeket a megtisztelő jelzőket, mert a Föld legkülönbözőbb pontjain végbemenő emberi jogsértések ellen felemelte szavát, és mert kereskedelmi kapcsolatait deklaráltan befolyásolja az adott államnak az érvényes emberi jogi rezsimmel kapcsolatos hozzáállása. Kínáról tudjuk, hogy a nyugati világ egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Az európai államok érdeke, hogy ez a partnerség a jövőben is hasonlóan gyümölcsöző legyen mindkét fél számára.

A Tibettel kapcsolatos kínai állami politika, a tibeti nép jogainak sorozatos semmibevétele nem új keletű dolog. A tibeti szerzetesek és szerzetesnők önfeláldozása, öngyilkossága segélykiáltás az egész világ felé. Segélykiáltás, hiszen úgy tűnik, mintha az eddigi jelzéseket, az eddigi kevésbé drasztikus tiltakozási formákat nem hallotta volna meg a világ és annak emberi jogi bajnoka, az Európai Unió. Pedig meghallottuk és meghalljuk most is, ám az ehhez hasonló, itt a Parlamentben vagy egyes nemzeti parlamentekben zajló vitákon kívül nem sok érdemi dolog történik a helyzet tisztázása érdekében. Meggyőződésem, hogy az európai államoknak komolyabban kellene venniük a hasonló esetekre adott válaszaikat, az Európai Uniónak komolyabban kellene vennie önmagát."

Az erdélyi magyar képviselő beszéde az egyiptomi demokratikus átmenet kritikus időszakának jelenségeire, a kairói kopt keresztények körében történt atrocitásokra, valamint a jelenlegi szíriai eseményeknek az etnikai közösségek és felekezetek közötti konfliktuskeltő jellegére utalt.

Sógor Csaba hozzászólásának szövege alább olvasható:

"Nem elég csak egy állásfoglalásra irányuló indítványt megszavazni, naponta tennünk kell azért, hogy a világon a keresztényeket ne érje üldözés. Nem csak azért, mert Európa keresztény gyökerekkel rendelkezik, mert keresztény vallásúak vagyunk, hanem mert elsősorban ez egy emberjogi és kisebbségi kérdés.

Az, hogy Szíriában 10%-ról 8%-ra csökkent a keresztény lakosság száma, az, hogy Egyiptomban több ezer keresztényt kényszerítenek iszlámra, hogy Irakban túlélték a keresztény kisebbségek a diktatúrákat évszázadokon keresztül, és most pusztulnak el, akkor nagyon nagy az Unió felelőssége. Azért nagy, hogy egyrészt ne szégyelljük keresztény múltunkat, másrészt pedig az Unió területén ne tűrjünk meg semmiféle diszkriminációt nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. Sok tennivalónk van még, főleg a példaadás és a példamutatás területén."