2011-10-07

Brüsszelben, október 5-én az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA - European Higher Education Area) helyzetéről tartott közmeghallgatást Doris PACK (német, néppárti) képviselőasszony elnökletével az Európai Parlament (EP) Kultúra és oktatás (CULT) szakbizottsága.

Az ülésen bemutatták az Európai Parlament Strukturális- és Kohéziós Politika részlegének "A bolognai folyamat: mérleg és perspektívák" című kiadványát. A meghívott előadók Giunio LUZZATTO professzor, a Bologna munkacsoport olasz szakértője, Gerry SULLIVAN, az írországi Higher Education Authority (HEA - az Ír Akkreditációs Bizottság) elnöke, Markku MATTILA professzor, a Finn Akadémia elnöke, valamint Michel FEUTRIE, az EUCIS- LLL (Európai Civil Társadalom Fórum - Egész életen át tartó tanulás ) platform főtitkára voltak.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő nem tagja a CULT szakbizottságnak, a téma fontossága miatt azonban maga is részt vett az eseményen.

Bologna egy olyan dinamikus folyamatot indított el, ami a kezdetei óta állandó fejlődésben van. A miniszteri találkozások által kétévente történő rendszeres ellenőrzés sikeresnek bizonyult: a célok beütemezése és a nyomon követésért felelős csoport folyamatos munkája nagyon hatékonynak bizonyult.

A Parlament és a Tanács közös eredménye, hogy az évek alatt sikerült a tagállamok és az Európai Uniót tevékenységét összehangolni. A Bolognai folyamat eredményeinek és felmerült problémáinak bőséges irodalma van, ezeket képtelenség lenne röviden összefoglalni - hangoztatták a felszólalók.

LUZZATO olasz professzor szerint az európai felsőoktatás gyökeres változáson ment keresztül az utóbbi tíz évben. 1999-ben már diák-mobilitási program működött (Erasmus), és kísérletek történtek a különböző oklevelek elismerésére, noha a nemzeti felsőoktatási rendszerek egyáltalán nem voltak összhangban. Az előadó szerint ez mára megváltozott: Európai Felsőoktatási Térségről beszélni már nem csupán szónoki fogás, hanem egy létező jelenség.

FEUTRIE professzor a 2009-es Leuven-i Közlemény pontos útmutatásait részletezte. A dokumentum útmutatást nyújt a még nem teljesített Bolognai célkitűzések eléréséhez, de új prioritásokat is szorgalmaz az elkövetkező évtizedre: erősíteni a társadalmi dimenziót, azaz egyenlő esély teremtése a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a tanulmányok sikeres befejezése tekintetében; törekedni arra, hogy az egész életen át tartó tanulás a nemzeti képesítési keretrendszerek fejlődését szolgálja.
Az alkalmazhatóság miatt a munkaerő-piacok egyre inkább a magas szintű képzést és a transzverzális képességeket követelik meg, ennek ellenére a tanulási folyamatnak változatlanul diákközpontúnak kell maradnia.

Az egyenlő hozzáférés érdekében a legfőbb prioritás továbbra is az állami finanszírozás marad. Vannak társadalmi rétegek, főleg Európán kívül, amelyek úgy tekintenek a felsőoktatásra, mint egy piacra, illetve a diákokra, mint a vásárlókra. Ez nem európai hozzáállás, és idegen a bolognai felfogástól.

Mindeddig a bolognai térség tagállamai egymástól nagyon eltérően jártak el az „egyenlő hozzáférés és véghezvitel” megvalósításában. A társadalmi egyenlőség tekintetében nem csupán pénzügyi szempontokat kell figyelembe venni, hanem például a kisebbségek helyzetét, vagy a felsőoktatáshoz nem szabványos módon való hozzáférést (nem formális és informális tanulás elismerése). A diákok pénzügyi támogatását és a felsőoktatás állami támogatását tekintve a tagállamok között jelentős különbségek vannak. Ezen a területen nincs közös irányvonala az EU tagállamoknak, sőt, kevés államban működik a felsőoktatás „társadalmilag erényesen”.
Kétségtelen, hogy a finanszírozás kérdése a legfontosabb, annak ellenére, hogy az elmúlt egy évtizedben a támogatások aránya sok tagországban lecsökkent - összegezte értékelését MATTILA finn professzor.
Michel FEUTRIE professzor az alkalmazhatóság kritériumára fektette a hangsúlyt előadásában. Lévén, hogy a három éves bachelor szinte minden tagállamban általános gyakorlattá vált, ezért a diákok lehetőségeinek javítása prioritás tárgyát kellene, hogy képezze a tagállamok és Európa számára egyaránt.

Az ülés következtetése szerint a Bolognai Folyamatnak rengeteg nagyszerű eredménye volt, és az Európai Felsőoktatási Térség továbbra is ígéretes jövő elé néz, noha egy még intenzívebb együttműködés a különböző szereplők között (Parlament, Bizottság, az államok vezetői és a felsőoktatási intézmények között) jobb eredményekhez is vezethetett volna.

Az Európai Felsőoktatási Térséget olyan kormányközi megállapodások szabályozzák, amelyek aláírói nem mind EU-tagállamok. A szereplők jóindulatából kifolyólag gyakran létesültek jó megegyezések és kapcsolatok, de a jóindulat már nem elég, az intézmények legfelsőbb szintjén meghozott döntések szükségesek - figyelmeztettek az előadók.