Az Európai Parlament (EP) júliusi plenáris ülésén, július 6-án, Strasbourgban kiemelt viták tárgyát képezték az Európai Unió Tanácsának (Tanács) lengyel elnökségi programja, valamint a pénzügyi, gazdasági és szociális válság elemzése, a végrehajtandó intézkedések és kezdeményezések kijelölése.

A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai nyomán felszólaló EP képviselők az elnökség tevékenységéhez fűződő elvárásaikat fogalmazták meg. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő írásban részletezte álláspontját:

" - Tisztelt Miniszterelnök Úr! Gratulálok a gazdasági válság ellenére elért otthoni eredményeihez, de a most elhangzott pragmatikus, optimista beszédhez is. A múltat említette, melynek ismerete nélkül nem lehet távlatokban gondolkodni. Lengyelország csakúgy, mint a mostani gazdasági válság idején, a történelem folyamán többször is példát mutatott abban, hogyan kell úrrá lenni a nehéz helyzeteken. Erdélyi magyarként szeretném kiemelni közös uralkodónk, Báthory István szerepét a térség stabilizálásában. Örömmel olvastam a lengyel prioritások között, hogy „nyitott európai szellemben” folytatni szeretnék a bővítési folyamatot; az észak afrikai államokat segíteni szeretnék a demokratikus átmenet véghezvitelében; hangsúlyozzák a gazdasági növekedés gyorsítását; fontosnak tartják az alapjogok érvényesülésének biztosítását és a kisebbségek védelmét, illetve az emberek szabad mozgásának lehetővé tételét. Meggyőződésem, hogy Európának ezt a nyitott arcát kell mutatnia, nem pedig a bezárkózó, elutasító, a schengeni határok mögül félve kitekintő Európáét. Kisebbségiként ne feledkezzen meg a litvániai lengyelekről, de a többi európai kisebbségről sem. Sok sikert Lengyelországnak az elnökségi feladatok ellátásához!"
 
A pénzügyi, gazdasági és szociális válság jelenségéből fakadó európai uniós feladatok meghatározása, illetve a kihívás megválaszolását célzó intézkedéseket és kezdeményezéseket taglaló vita jelentéstevője - Pervenche Berès (francia szocialista) képviselőasszony - egyben a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság (CRIS) elnöke is. Beszédében leszögezte, a különbizottság 20 havi megbízatása eredményesen zárul, konkrét célkitűzéseket sikerült megfogalmazni, bár a krízisnek nincs vége. A gazdasági kormányzás-csomag elakadt, a pénzügyi piacok gyakorlata változatlan, a tagállamok sorsa minősítésüktől függ - sorolta a hiányosságokat.

A különbizottság jelentése Több Európát! jelszóval a közadósságok auditjának elrendelését, a pénzügyi műveletek uniós szintű megadóztatását, EU-s kincstár megalapítását, illetve egy "Euró- Úr", azaz uniós pénzügyminiszter kinevezését kérte az illetékes EB biztostól. A képzésbe fektetni legyen aranyszabály a tagállamok számára; az EU energiaközössége, illetve a vállalkozások felelősségteljes üzemeltetése pedig kötelező.

Sógor Csaba. az RMDSZ európai parlamenti képviselője a szavazás indoklása formájában fejtette ki álláspontját. A képviselő hozzászólásában az új tagállamok felzárkózását segítő intézkedések megerősítését szorgalmazta. Beszéde alább olvasható:

"– A pénzügyi, gazdasági és szociális válsággal foglalkozó különbizottság jelentése kiemeli, hogy mind a mezőgazdasági, mind pedig a kohéziós politikának kulcsszerepet kell játszania az Európa 2020-as stratégiában. A jelentés szerint a közös agrárpolitika reformját a globális kihívásoknak való megfelelés, a kohéziós politikát pedig a versenyképesség elősegítésére irányuló világos céloknak megfelelően kell megtervezni. Ám a legtöbb új tagállamban a mezőgazdasági termelők számítanak a közös mezőgazdasági politika eddigi rendszerére, a kohéziós politikából pedig elsősorban az alap infrastrukturális beruházások megvalósítását várják, hiszen e téren óriási lemaradásban vagyunk a régi tagállamokhoz képest. Az EU 2020 stratégiának az egész EU fejlődését kell szolgálnia, ez pedig elképzelhetetlen a lemaradott térségek fejlesztése, a mezőgazdasági politika és a kohéziós politika eredeti céljainak megtartása nélkül."