A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása a tagállamokat is kötelezi

2011-06-23

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő június 22-én késő este, a brüsszeli mini-plenáris ülés napirendjén kívül a Romániában tervezett közigazgatási  átszervezés veszélyére hívta fel az európai döntéshozók figyelmét.


Alább olvasható az erdélyi magyar képviselő beszédének szövege:

"Az EU nem szól bele tagállamai közigazgatási berendezkedésébe. Ezt fontos hangsúlyozni, mert ma Romániában egyes politikusok azzal magyarázzák a közigazgatási átszervezés szükségességét, hogy az ország másképp nem tud több pénzt lehívni az EU strukturális alapjaiból.
Romániában jelenleg olyan reformról folyik a vita, amely során a jelenlegi 41, megyének nevezett, NUTS 3-as szintű közigazgatási egységből nyolc NUTS 2-es szintű közigazgatási egység jönne létre, figyelmen kívül hagyva a gazdasági, szociális, kulturális realitásokat. A kérdést övező viták leginkább a romániai magyarságról szólnak, ez az őshonos nemzeti kisebbség a reform után ugyanis többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben – dacára az Európa Tanácsvonatkozó egyezményében foglaltakkal –, így elvesztené önkormányzatiságának (self government) alapfeltételeit.
Az EU oda kell figyeljen arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem a tagállamok is biztosítsák a döntések állampolgárokhoz minél közelebbi szinten történő meghozatalát.

- Egy állam közigazgatási rendszerének átszervezése olyan horderejű kérdés, amelyet nem túl elegáns dolog a lakosság közvetlen megkérdezése nélkül végrehajtani, mert a demokrácia működését veszélyezteti - összegezett a politikus.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fukushima óta az atomenergia-, illetve a radioaktív hulladékok kezelésének kérdése nemzetközi szinten újabb éles vita-sorozatot váltott ki. Az EP-ben az Ipar, kutatás és energia-ügy (ITRE), valamint a Foglalkoztatás és Szociális ügyek (EMPL) szakbizottságai - immár a történtek figyelembevételével - elemezték az Európai Unió Tanácsának (Tanács) a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó irányelv-javaslatát. Sógor Csaba, árnyék-jelentéstevő minőségben az Európai Néppárt (ENP) álláspontját képviselte a június 22-i vitában, és összeurópai együttműködést sürgetett a területen. Beszéde alább olvasható:

"A kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének kérdése fontos és égető terület, mely a fukushimai tragédia nyomán még nagyobb hangsúlyt nyert. A probléma a technológiai újítások és megoldások, illetve hulladékkezelési programok ellenére egyre nagyobb kihívást jelent. A radioaktív hulladékok kezelése és végső elhelyezése létező gond, a jövőben is az marad.

Európában az energiabiztonságra, a környezetkímélő stabil energiatermelésre törekszünk, de ezzel párhuzamosan egyre fokozottabb hangsúlyt kell fektetnünk több problémakörre: a rohamosan növekedő radioaktív hulladék feldolgozására, átalakítására és végleges elhelyezésére. Ehhez nemcsak a műszaki feltételeket kell megteremteni, hanem ki kell építeni a szigorú politikai, jogi és társadalmi szerkezetet is. Érdemes lenne megfontolni, fölbecsülni és megtervezni egy összeurópai együttműködést ezen a téren. A biztonság folyamatos kiépítésébe és fejlesztésébe be kell vonni minden felelőst. Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek megóvják a jövő nemzedékeit is."

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Romániából a 2020-as évre három város, Jászváros, Kolozsvár és Temesvár versenyzik majd az Európa Kulturális Fővárosa címért. Cristian Buşoi román liberális EP képviselő kerekasztal-értekezletet szervezett a bánáti város esélyeinek számbavételére és értékeinek európai ismertetésére. A meghívottak között szerepelt Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő is, aki szerint Temesvár esélyes a cím elnyerésére, mert számos technikai vívmány bevezetésében világelső volt. Ezen kívül gazdag a város múltbeli öröksége is. Az ott lakó románok, magyarok, németek, szerbek, horvátok, bolgárok mellett lengyelek, olaszok, franciák egyaránt kötődnek életéhez.

Az erdélyi magyar képviselő szerint a cím elnyerésének legfontosabb feltétele Temesvár szempontjából az, hogy kulturális sokszínűsége a hétköznapokban ténylegesen érvényesüljön, például a közfeliratozás legyen többnyelvű.