A határon túl élő magyarokat a mai napig is diszkriminálják azokban az országokban, ahol támadják a magyar alkotmányt
Szerdán, június 8-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ismét vita tárgyát képezte az új magyar Alkotmány. A téma a liberális, szocialista, zöld és kommunista frakciók nyomására került ismét előtérbe, Viviane Reding alapjogi biztos részvételével.
Az Európai Bizottság (EB) képviselőjének vitaindítója leszögezte ugyan, hogy az Európai Uniónak (EU) nem tartózik hatáskörébe a tagállamok alaptörvényeinek a vizsgálata, mégis össztűz alá került a vita alatt a soros EU-elnökséget biztosító ország Alaptörvénye. A néppárti frakció - egy szlovák képviselő kivételével - kiállt a dokumentum mellett. A többi politikai frakciók részéről az ombudsman intézményének átszervezése, az egynemű házasságok intézményesítésének hiánya, illetve a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás miatt záporoztak a kifogások.
Szájer József fideszes EP képviselő, aki maga is részt vett az új magyar Alkotmány kidolgozásában, sajnálattal állapította meg a támadók tájékozatlanságát, pontatlan információkra hivatkozó felületességét.
A határon túli képviselők közül Bauer Edit MKP-s és Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szólaltak fel. A felvidéki magyar képviselőasszony sajnálatát fejezte ki, hogy néhány képviselő szinte háborús hangnemet ütött meg a felszólalásában, ami tarthatatlan. A vádaskodások legtöbbször olyan kitételekre vonatkoztak, amelyek a kritizáló szomszéd tagállamok alkotmányában is szerepelnek. Az erdélyi magyar képviselő Victor Boştinaru román szocialista kollégájának válaszolva, a magyar alkotmány külhoni magyarokra vonatkozó rendelkezéseit a romániaiakkal állította párhuzamba. Beszédében Sógor Csaba a Velencei Bizottság ajánlásaira hivatkozva továbbá azt nehezményezte, hogy amikor ugyanaz a Bizottság a Szlovák Államnyelvtörvény kapcsán foglalt állást, az alkotmány kapcsán most magyar ügyet támadók nem sürgették az igaztalan törvény módosítását: a diszkriminatív jellegű szlovák törvény máig érvényben maradt.
A képviselő spontán felszólalása alább olvasható:
"A mai vitában úgy tűnik, hogy a Velencei Bizottság egyfajta európai szuper döntőbírósággá nőtte ki magát. Ugyanez a Velencei Bizottság súlyos kritikákat, jogos kritikákat fogalmazott meg a máig hatályban lévő szlovák nyelvtörvénnyel szemben, és nem hallottam egyetlen szlovák kollegámat sem, hogy valaha is hivatkozott volna erre a szlovák nyelvtörvény kapcsán. Boştinaru kollégám nincs már itt. Nem tud válaszolni, de szeretnék Szájer Józsefnek válaszolni, hogy én, mint román állampolgár, csak tudom, hogy igenis, a Románián kívül élő románok is szavazhatnak és rendelkezhetnek útlevéllel, mint ahogy a szlovák alkotmány is, és még nagyon sok európai alkotmány rögzíti a határon túliak jogait. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Én elgondolkodnék azon, hogy Magyarországnak miért kell ezt rögzítenie: azért, mert a határon túl élő magyarokat a mai napig is diszkriminálják azokban az országokban, ahonnan vehemensen támadják a magyar alkotmányt."
Szájer József fideszes EP képviselő, aki maga is részt vett az új magyar Alkotmány kidolgozásában, sajnálattal állapította meg a támadók tájékozatlanságát, pontatlan információkra hivatkozó felületességét.
A határon túli képviselők közül Bauer Edit MKP-s és Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szólaltak fel. A felvidéki magyar képviselőasszony sajnálatát fejezte ki, hogy néhány képviselő szinte háborús hangnemet ütött meg a felszólalásában, ami tarthatatlan. A vádaskodások legtöbbször olyan kitételekre vonatkoztak, amelyek a kritizáló szomszéd tagállamok alkotmányában is szerepelnek. Az erdélyi magyar képviselő Victor Boştinaru román szocialista kollégájának válaszolva, a magyar alkotmány külhoni magyarokra vonatkozó rendelkezéseit a romániaiakkal állította párhuzamba. Beszédében Sógor Csaba a Velencei Bizottság ajánlásaira hivatkozva továbbá azt nehezményezte, hogy amikor ugyanaz a Bizottság a Szlovák Államnyelvtörvény kapcsán foglalt állást, az alkotmány kapcsán most magyar ügyet támadók nem sürgették az igaztalan törvény módosítását: a diszkriminatív jellegű szlovák törvény máig érvényben maradt.
A képviselő spontán felszólalása alább olvasható:
"A mai vitában úgy tűnik, hogy a Velencei Bizottság egyfajta európai szuper döntőbírósággá nőtte ki magát. Ugyanez a Velencei Bizottság súlyos kritikákat, jogos kritikákat fogalmazott meg a máig hatályban lévő szlovák nyelvtörvénnyel szemben, és nem hallottam egyetlen szlovák kollegámat sem, hogy valaha is hivatkozott volna erre a szlovák nyelvtörvény kapcsán. Boştinaru kollégám nincs már itt. Nem tud válaszolni, de szeretnék Szájer Józsefnek válaszolni, hogy én, mint román állampolgár, csak tudom, hogy igenis, a Románián kívül élő románok is szavazhatnak és rendelkezhetnek útlevéllel, mint ahogy a szlovák alkotmány is, és még nagyon sok európai alkotmány rögzíti a határon túliak jogait. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Én elgondolkodnék azon, hogy Magyarországnak miért kell ezt rögzítenie: azért, mert a határon túl élő magyarokat a mai napig is diszkriminálják azokban az országokban, ahonnan vehemensen támadják a magyar alkotmányt."