Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Viviane Redinget, az EB alapjogi biztos-jelöltasszonyát.

Január 11-én, hétfőn, az Európai Parlament (EP) képviselői megkezdték a 26 európai biztos-jelölt meghallgatását. Az EP-képviselők az uniós közösségi jogalkotás ellenőrzésének feladatát teljesítik, hiszen egyik legfontosabb hatáskörük megbizonyosodni, hogy a megfelelő emberek kerüljenek a megfelelő helyre az Európai Bizottságban. A biztos-jelöltek meghallgatását 7 munkanapba sűrítették. A tervek szerint a tisztelt ház a január 26-i speciális brüsszeli plenáris ülésén szavaz az Európai Bizottság (EB) jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

Európa fordulóponthoz érkezett: pénzügyi válság, éghajlatváltozás, munkahelyteremtés, gazdasági növekedés és bevándorlás – megannyi kihívás, amellyel egyetlen ország sem képes egyedül szembe nézni. Az Európai Bizottságnak hatalmas felelőssége van az uniós kihívások megválaszolásában. Egy jó biztos érdemi változásokat érhet el az Európai Unió végrehajtó szervének működésében. A megmérettetések hozhatnak meglepetéseket és váratlan fordulatokat: előfordult már, hogy a jelöltek személye ellen szavazott az EP, vagy tárcacserére kényszerült a gyengén szereplő biztos-jelölt. A parlamenti meghallgatások tehát egyfajta „felvételi eljárásnak” is tekinthetőek.

A jelölteket az illetékes európai parlamenti szakbizottság hívja be meghallgatásra. A képviselők kérdései képességeik felmérésére irányulnak, elsősorban a ne kik szánt tárcához fűződő ügyek kapcsán. A szakbizottságok értékelését ezután az Európai Parlament (EP) elnöke és a képviselőcsoportok vezetői vizsgálják meg. A meghallgatások a héten Brüsszelben zajlanak, a jövő héten pedig Strasbourgban folytatódnak.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane REDING, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztos-jelöltjéhez intézett kérdést. A hölgy egyben az EB egyik alelnöki tisztségének várományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.

Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztos-jelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát.

Alább olvasható az erdélyi magyar képviselő Viviane Redinghez intézett kérdése:

- Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?

A biztos-jelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikke), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartózó személyek jogainak biztosításában. A biztos-jelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatában egy személy feladata teljes munkaidőben kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.

- Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre - összegezte Sógor Csaba a biztos-jelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. - Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Õshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében ma mégis sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztos-jelölt részéről.

A képviselő kérdése és a kapott válasz megtekinthető itt.