Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés egyik fő újítása
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő hazai tájékoztatási kampányt sürget az európai polgári kezdeményezés bevezetésének tárgyában.
Ez a Lisszaboni Szerződés egyik fő újítása, mely lehetővé teszi az Európai Unió (EU) polgárainak, hogy erőteljesen adjanak hangot véleményüknek, és általa jogot kapnak arra, hogy közvetlenül felkérjék a Bizottságot új politikai kezdeményezések előterjesztésére. - Az európai polgári kezdeményezés új dimenziót teremt az európai demokrácia számára, és élénkíti az európai közéleti viták szellemét - érvelt a képviselő.
- Azt szeretném, ha minél több erdélyi magyar érdekeket képviselő szervezet hallatná hangját, és bekapcsolódna a széles körű európai konzultációs folyamatba!
Egy erős érdekképviselet biztosíték arra, hogy érdemben beleszólhatunk sorsunk alakulásába. A mindennapi életünket meghatározó fontos döntések többsége, kb. 80%-a uniós szinten, európai érdekek, érdekeltségek figyelembe vételével történik. Az európai polgári kezdeményezés révén a döntés már nemcsak a választottak kezében lesz, hisz a választó polgárok is kezdeményezők lehetnek.
Az európai önkéntesség évének távlatában a civil társadalom is jobban hallathatja majd hangját, hatékonyabb tényezőjévé válik a döntéshozásnak csakúgy, mint a demokratikus elszámoltatásnak - fejtette ki Sógor Csaba.
A témával kapcsolatosan novemberben az Európai Bizottság (EB) Zöld könyvet, azaz olyan dokumentumot jelentetett meg, mely vitaindító és konzultációs eljárás indítását kezdeményezi az adott területen szükséges teendőkről. A bizottsági dokumentum letölthető innen.
A Bizottság célja minél szélesebb körben konzultálni arról, mi legyen a polgári kezdeményezés kialakításának legmegfelelőbb módja, ti. az eljárás jogi, adminisztratív és gyakorlati kérdéseket vet fel. Meg kell határozni, mennyi legyen a polgárok származása szerint az aláírók számának küszöbértéke az egyes tagállamokban, hány országból származzanak a kezdeményezést aláírók, mi legyen országonként a lélekszámhoz viszonyított arányuk. Fontos rögzíteni, mennyi legyen tagállamonként az aláírások minimális száma, milyen formája lesz a kezdeményezésnek, és hogyan történik majd a szövegezése. Rendelkezni kell arról is, melyek lesznek a gyűjtésre, ellenőrzésre és hitelesítésre vonatkozó feltételek, határidők, stb. Ugyancsak fontos kérdések a polgári kezdeményezésben való részvétel korhatárának megállapítása, az elfogadhatóságra vonatkozó kritériumok meghatározása, a polgári kezdeményezés nyomán a bizottsági vizsgálat módja és határideje. Tisztázni kell a szervezőkre vonatkozó követelményeket, hogy teljesülnek az átláthatósági és a finanszírozási feltételek.
Az európai polgári kezdeményezés témájához hozzászólni kívánó szakmai szervezetek jelentkezése folyamatban van.
Az EB érdekképviseleti nyilvántartásába ezen a címen lehet feliratkozni: http://ec.europa.eu/transparency/regrin . A nyilvántartást az átláthatós cute;g érdekében készítik, hogy általa a Bizottság és a nyilvánosság tájékozódhasson az érdekképviseletek céljairól, finanszírozásáról és felépítéséről.
- Azt szeretném, ha minél több erdélyi magyar érdekeket képviselő szervezet hallatná hangját, és bekapcsolódna a széles körű európai konzultációs folyamatba!
Egy erős érdekképviselet biztosíték arra, hogy érdemben beleszólhatunk sorsunk alakulásába. A mindennapi életünket meghatározó fontos döntések többsége, kb. 80%-a uniós szinten, európai érdekek, érdekeltségek figyelembe vételével történik. Az európai polgári kezdeményezés révén a döntés már nemcsak a választottak kezében lesz, hisz a választó polgárok is kezdeményezők lehetnek.
Az európai önkéntesség évének távlatában a civil társadalom is jobban hallathatja majd hangját, hatékonyabb tényezőjévé válik a döntéshozásnak csakúgy, mint a demokratikus elszámoltatásnak - fejtette ki Sógor Csaba.
A témával kapcsolatosan novemberben az Európai Bizottság (EB) Zöld könyvet, azaz olyan dokumentumot jelentetett meg, mely vitaindító és konzultációs eljárás indítását kezdeményezi az adott területen szükséges teendőkről. A bizottsági dokumentum letölthető innen.
A Bizottság célja minél szélesebb körben konzultálni arról, mi legyen a polgári kezdeményezés kialakításának legmegfelelőbb módja, ti. az eljárás jogi, adminisztratív és gyakorlati kérdéseket vet fel. Meg kell határozni, mennyi legyen a polgárok származása szerint az aláírók számának küszöbértéke az egyes tagállamokban, hány országból származzanak a kezdeményezést aláírók, mi legyen országonként a lélekszámhoz viszonyított arányuk. Fontos rögzíteni, mennyi legyen tagállamonként az aláírások minimális száma, milyen formája lesz a kezdeményezésnek, és hogyan történik majd a szövegezése. Rendelkezni kell arról is, melyek lesznek a gyűjtésre, ellenőrzésre és hitelesítésre vonatkozó feltételek, határidők, stb. Ugyancsak fontos kérdések a polgári kezdeményezésben való részvétel korhatárának megállapítása, az elfogadhatóságra vonatkozó kritériumok meghatározása, a polgári kezdeményezés nyomán a bizottsági vizsgálat módja és határideje. Tisztázni kell a szervezőkre vonatkozó követelményeket, hogy teljesülnek az átláthatósági és a finanszírozási feltételek.
Az európai polgári kezdeményezés témájához hozzászólni kívánó szakmai szervezetek jelentkezése folyamatban van.
Az EB érdekképviseleti nyilvántartásába ezen a címen lehet feliratkozni: http://ec.europa.eu/transparency/regrin . A nyilvántartást az átláthatós cute;g érdekében készítik, hogy általa a Bizottság és a nyilvánosság tájékozódhasson az érdekképviseletek céljairól, finanszírozásáról és felépítéséről.
A hozzászólásokat legkésőbb 2010. január 31-ig kell elküldeni a Bizottság részére e-mailben az ECI-Consultation@ec.europa.eu címre, vagy postai úton az alábbi levelezési címre:
European Commission (Európai Bizottság)
Secretariat General (Főtitkárság)
Directorate E "Better Regulation and Institutional Issues" (E. igazgatóság - Jobb szabályozás és intézményi kérdések)
Unit E.1 "Institutional Issues (E.1. csoport - Intézményi kérdések)
B 1049 BRUSSELS (Brüsszel)
A Zöld könyvhöz hozzászóló szakmai szervezetek véleményét az EB a honlapján közzéteszi, és a hozzászólókat felkérheti, hogy vegyenek részt a zöld könyv témájáról szervezett nyilvános meghallgatáson Brüsszelben.