Magyar miniszterek meghallgatása az EP-ben
Az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban folyó év január 25-27 között folyik az Európai Unió (EU) soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminisztereinek meghallgatása. Az ülések során a tárcavezetők ismertetik a magyar uniós elnökség programtervezetét, és válaszolnak az EP képviselők kérdéseire.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő két állandó EP bizottság - az Állampolgári jogok, bel-és igazságügy (LIBE), valamint a Foglalkoztatás és szociális ügyek (EMPL) - keretében intézett kérdéseket a témafelelős magyar miniszterekhez, Pintér Sándor belügyminiszterhez, Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásáért felelős államtitkárhoz, Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkárhoz, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez.
Az erdélyi magyar képviselő az iránt érdeklődött, vajon a magyar elnökség megfelelőnek látja-e a két legutóbb csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária, tagjelölt felkészültségét a schengeni joganyag alkalmazására, illetve a schengeni övezet biztonságának garantálására? Válaszában Pintér Sándor magyar belügyminiszter megerősítette, hogy a magyar elnökség a francia és a német fenntartásokat illetően további részleteket igényelt, bár elvben támogatja mindkét ország csatlakozását a schengeni övezethez. Erre azonban kizárólag a technikai feltételek maradéktalan teljesítése után kerülhet sor: a szabályok betartását szorgalmazta tehát az elnökség az érdekelt felek felé. Bulgária egyébként határozott ígéretet tett arra, március közepére pótolja a technikai hiányosságokat.
Sógor Csaba az Európai Határőrizeti Ügynökség (az EU Tagállamai Külső határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség - FRONTEX) kapcsán azt kérdezte Pintér Sándortól, hogyan kívánja a magyar elnökség biztosítani, hogy az ügynökség felállításáról szóló, 2007/2004/EK (2004. október 26.) tanácsi rendelet módosítása ne szenvedjen további indokolatlan késedelmet? A képviselőt az is érdekelte, vajon megfelelőnek látja-e a magyar elnökség a gyorsreagálású határőrizeti csapatok első bevetését Görögországban, illetve szükségesnek tartja-e további intézkedések megtételét a görög-török határszakaszon kialakult helyzet stabilitásának megteremtésére?
A képviselő kérdéseit érvvel nyomatékosította, hangsúlyozván, hogy az Unió szolidaritást kell vállaljon a súlyos anyagi következményekkel járó stabilizációs folyamatban. A magyar belügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a Frontex-dossziét osztatlanul támogatják a tagállamok, de a kérdéses döntésre határidőt nem tudott megjelölni, annak ellenére, hogy az ügynökség operativitása kétségtelen, hiszen gyorsegységeinek köszönhetően sikerült például Görögország területén már két hónap leforgása alatt 40%-al csökkenteni az illegális bevándorlást. Pintér Sándor jelezte, hogy meglátása szerint további tárgyalásokra lesz szükség a helyzet stabilizálását célzó anyagi fedezet nagyságrendjének megállapításához.
Az erdélyi magyar képviselő további kérdéseire az szolgált okot, hogy véleménye szerint a magyar EU-elnökség egy olyan tagállamé, amelyben - csakúgy, mint a többi volt kommunista tagállamban - a civil társadalom atomizálódott. Ennek a civil társadalomnak kulcsfontosságú szerepe volt 1989 után a változás kiteljesítésében, aktívan részt vett valamennyi tagállamban az acquis communautaire feltételeinek teljesítésében. Mindennek ellenére az érintett tagállamok kormányainak nem volt lehetőségük ezen szervezetek működéséhez további pénzügyi alapokat biztosítani.
Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy a jelenleg érvényben lévő EU-pályázati szabályok értelmében az önrész kiteremtése ezeknek a - zömében grass root/közösségi szinten tevékenykedő - civil szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak óriási erőfeszítést jelent, holott Brüsszelből a kis nagyságrendű összegek csaknem banálisnak tűnnek.
A képviselő azt kérdezte Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásáért felelős államtitkártól, illetve Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől, mit szándékszik tenni a magyar elnökség annak érdekében, hogy az Önkéntesség Európai Évének jegyében javuljanak a pályázati feltételek az egész Unió szintjén? A roma kisebbségi közösség vonatkozásában hogyan kíván fellépni a magyar elnökség a bűnözés megfékezése, a problémák felülvizsgálata és az igazságszolgáltatás érdekében? Sógor Csaba romániai példára hivatkozott, az 1990-es marosvásárhelyi pogromra utalva.
- A magyar elnökség a roma-kérdés megoldását az EU-s keretrendszerben látja - válaszolta Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár - emberjogi és gazdasági szempontból egyaránt. Amennyiben a roma közösség tagjainak foglalkoztatási arányát sikerülne a regionális foglakoztatási arány szintjére hozni, ez az érintett tagállam GDP-jének 4%-os növekedését eredményezné. A roma-programokat a romák bevonásával kívánják erősíteni - az EU2020 stratégia keretén belül ezért is nyer kiemelten fontos helyett a roma integráció stratégiája.
Az erdélyi magyar képviselő az iránt érdeklődött, vajon a magyar elnökség megfelelőnek látja-e a két legutóbb csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária, tagjelölt felkészültségét a schengeni joganyag alkalmazására, illetve a schengeni övezet biztonságának garantálására? Válaszában Pintér Sándor magyar belügyminiszter megerősítette, hogy a magyar elnökség a francia és a német fenntartásokat illetően további részleteket igényelt, bár elvben támogatja mindkét ország csatlakozását a schengeni övezethez. Erre azonban kizárólag a technikai feltételek maradéktalan teljesítése után kerülhet sor: a szabályok betartását szorgalmazta tehát az elnökség az érdekelt felek felé. Bulgária egyébként határozott ígéretet tett arra, március közepére pótolja a technikai hiányosságokat.
Sógor Csaba az Európai Határőrizeti Ügynökség (az EU Tagállamai Külső határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség - FRONTEX) kapcsán azt kérdezte Pintér Sándortól, hogyan kívánja a magyar elnökség biztosítani, hogy az ügynökség felállításáról szóló, 2007/2004/EK (2004. október 26.) tanácsi rendelet módosítása ne szenvedjen további indokolatlan késedelmet? A képviselőt az is érdekelte, vajon megfelelőnek látja-e a magyar elnökség a gyorsreagálású határőrizeti csapatok első bevetését Görögországban, illetve szükségesnek tartja-e további intézkedések megtételét a görög-török határszakaszon kialakult helyzet stabilitásának megteremtésére?
A képviselő kérdéseit érvvel nyomatékosította, hangsúlyozván, hogy az Unió szolidaritást kell vállaljon a súlyos anyagi következményekkel járó stabilizációs folyamatban. A magyar belügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a Frontex-dossziét osztatlanul támogatják a tagállamok, de a kérdéses döntésre határidőt nem tudott megjelölni, annak ellenére, hogy az ügynökség operativitása kétségtelen, hiszen gyorsegységeinek köszönhetően sikerült például Görögország területén már két hónap leforgása alatt 40%-al csökkenteni az illegális bevándorlást. Pintér Sándor jelezte, hogy meglátása szerint további tárgyalásokra lesz szükség a helyzet stabilizálását célzó anyagi fedezet nagyságrendjének megállapításához.
Az erdélyi magyar képviselő további kérdéseire az szolgált okot, hogy véleménye szerint a magyar EU-elnökség egy olyan tagállamé, amelyben - csakúgy, mint a többi volt kommunista tagállamban - a civil társadalom atomizálódott. Ennek a civil társadalomnak kulcsfontosságú szerepe volt 1989 után a változás kiteljesítésében, aktívan részt vett valamennyi tagállamban az acquis communautaire feltételeinek teljesítésében. Mindennek ellenére az érintett tagállamok kormányainak nem volt lehetőségük ezen szervezetek működéséhez további pénzügyi alapokat biztosítani.
Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy a jelenleg érvényben lévő EU-pályázati szabályok értelmében az önrész kiteremtése ezeknek a - zömében grass root/közösségi szinten tevékenykedő - civil szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak óriási erőfeszítést jelent, holott Brüsszelből a kis nagyságrendű összegek csaknem banálisnak tűnnek.
A képviselő azt kérdezte Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásáért felelős államtitkártól, illetve Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől, mit szándékszik tenni a magyar elnökség annak érdekében, hogy az Önkéntesség Európai Évének jegyében javuljanak a pályázati feltételek az egész Unió szintjén? A roma kisebbségi közösség vonatkozásában hogyan kíván fellépni a magyar elnökség a bűnözés megfékezése, a problémák felülvizsgálata és az igazságszolgáltatás érdekében? Sógor Csaba romániai példára hivatkozott, az 1990-es marosvásárhelyi pogromra utalva.
- A magyar elnökség a roma-kérdés megoldását az EU-s keretrendszerben látja - válaszolta Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár - emberjogi és gazdasági szempontból egyaránt. Amennyiben a roma közösség tagjainak foglalkoztatási arányát sikerülne a regionális foglakoztatási arány szintjére hozni, ez az érintett tagállam GDP-jének 4%-os növekedését eredményezné. A roma-programokat a romák bevonásával kívánják erősíteni - az EU2020 stratégia keretén belül ezért is nyer kiemelten fontos helyett a roma integráció stratégiája.
ESEMÉNYEK
