Határon túli magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben

2010-12-03

Rendkívüli tanácskozást tartott Budapesten, folyó év december 3-án a magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottsága, magyarországi és határon túli magyar európai parlamenti képviselők részvételével. Napirenden a határon túli magyar érdekképviselet kérdése szerepelt, illetve ennek megvalósítása az Európai Parlamentben (EP). 


A külügyi bizottság elnöke, Balla Mihály, vendéglátói minőségében rendszeres találkozást kért, javasolt és ígért az anyaországi és a határon túli magyar EP képviselőknek. Beszédében utalt a magyar EU-elnökség egyik alapvető célkitűzésének fontosságára: az értékek mentén történő folyamatos érdekegyeztetés megvalósítása nélkülözhetetlen a kisebbségi nyelvi jogok, az autonómia, illetve a demográfiai változások következtében kialakuló kihívások megfelelő kezelése érdekében.

A résztvevők közül Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő felszólalásában örömmel nyugtázta a magyar elnökség egységes fellépést szorgalmazó programját. A potenciális tagjelölt  Szerbia és a kissé távolabbi jövőben szintén tagállamá váló Ukrajna esetében hangsúlyozta, hogy Szlovákia és Románia gyakorlatából okulva minél szélesebb körben kell szorgalmazni a kisebbségi jogok mielőbbi gyakorlatba ültetését, mert a csatlakozás után az új tagállamok hajlamosak lényegesen kisebb tolerancia-fokot tanúsítani.

Az erdélyi magyar képviselő ismertette a brüsszeli kisebbségi politizálás esélyeit és lehetőségeit, majd említést tett néhány saját, az EP-ben nagy sikert aratott projektjéről - az erdélyi borok, a székely pityóka bemutatása, az erdélyi kiválósági területek ismertetése, emlékfilm a Bolyai Egyetemmel kapcsolatosan. Ezekkel az erdélyi magyar kulturális értékekre irányította az európai döntéshozók figyelmét, hangsúlyozva, hogy a kulturális diplomácia bevett eszközei révén, érdemes ilyen célra költeni a rendelkezésre álló forrásokat. A képviselő kitért az autonómia kérdésére is, és hangsúlyozta, hogy nem feledkeztek meg róla az uniós problémák megoldásának sürgető sietségében, ellenkezőleg, a különböző szakpolitikák révén a diszkriminációmentesség biztosításának eszközeként szorgalmazzák a kisebbségi jogok érvényesülését.

- Az Európai Unión belül a kisebbségi jogok kérdésének talán sikerül erősebb hangsúlyt adni, és több lehetőséget nyitni a kisebbségi jogok érvényesítése számára a szakpolitikai témák megsokszorozásával. Ehhez azonban folyamatos párbeszéd, egyeztetés és összefogás szükséges - összegezett Sógor Csaba.