A kulturális és nyelvi sokszínűség az Unió szívügye
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja 2010. november 24-én rendkívüli ülést tartott Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság (EB) részéről a nevelésért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúsági ügyekért felelős biztos-asszony részvételével.
Bevezetőjében Androulla Vassiliou az Egység a sokféleségben közismert európai uniós jelszót idézte, és hangsúlyozta, hogy az Unió kulturális és nyelvi sokszínűsége megbecsülésre érdemes érték, mely a nyitott szellem tartozéka és garanciája. Véleménye szerint az Európát ért mély krízisből kivezető utat a többnyelvűség jelenti, hiszen a kontinens valójában óriási munkaerőpiac, amelyen az angol nyelv lingua franca-szerepet játszik, de ennek ismerete egymagában nem elégséges. A 2002-es barcelonai kritérium értelmében az EU polgárai a saját anyanyelvükön kívül legalább két idegen nyelvet kellene beszéljenek. A biztos röviden ismertette az EB-nek a kisebbségi és regionális, illetve a veszélyeztetett nyelvek védelmének érdekében tett intézkedéseit is. Jelenleg az intézmény évi 50 millió eurót költ kisebbségi és regionális, nyelvi vonatkozású projektekre. Ezek keretén belül a kisebbségi és regionális nyelvek a hivatalos nyelvekkel azonos elbírálási kritériumok szerint pályázhatnak támogatásért. A biztos-asszony utalt az EB által jelenleg is támogatott, a többnyelvűség területén aktív szervezetek tevékenységére, és említette a korai nyelvtanulást, valamint a műfordítást támogató közösségi akciókat. Külön részletezte az idén elindított Youth on Move / Fiatalok mozgásban elnevezésű programot.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) nemrégiben közzétett véleményére hivatkozva emlékeztetett, hogy a dokumentum egyértelműen leszögezi: a szlovákiai államnyelvtörvény - amellett, hogy hátrányosan megkülönbözteti a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat - sérti az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait is. A képviselő azt kérdezte a többnyelvűségi biztostól, fontosnak tarja-e az Európai Bizottság és személyesen ő maga is, hogy az Unió tagállamai tiszteletben tartsák nemzetközi kötelezettségeiket? Érdeklődött az iránt is, megvizsgálta-e az Európai Bizottság, hogy a nyelvtörvény sérti-e az európai jogot? Ha igen - érdeklődött az erdélyi magyar képviselő - melyek a vizsgálat következtetései? Ha nem, mikor tervezi az EB a vizsgálatot?
Androulla Vassiliou biztos-asszony válaszában hangsúlyozta, hogy az EU-ban a nyelvpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EB-nek nincs beleszólása, viszont az Alapjogi Charta tilt mindenfajta diszkriminációt, és ezt a szlovák államnak tudomásul kell vennie, és meg kell tennie a szükséges módosításokat. Az EB mindenesetre figyelő állásponton van; amennyiben konkrét esetek alapján bebizonyítható, hogy a szlovák államnyelvtörvény kikötései miatt EU-s szabadságjogok sérülnek, akkor az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője üdvözölte az Európai Bizottság által tervezett új kulturális programok gondolatát és kiemelten a biztos asszonynak azt a kezdeményezését, hogy az új elképzeléseket európai közmeghallgatásra bocsátották. A képviselő szerint az európai polgárok véleményének kikérése olyan kérdésekben hozhat új megközelítést, amelyeket a politikusok eddig megkerültek. Ilyennek nevezte az anyanyelvhasználat és a kisebbségi jogok kérdéskörét, amelyet az EU intézményei az alapdokumentumra való hivatkozással mindig a tagállamok fele hárítanak. Az EU politikusainak, intézményeinek véleménye nagyon sok kérdésben folyamatosan változik vagy átalakul, ez a dinamika bennünket is feljogosít arra, hogy a keretszabályok módosítását merjük álmodni. Nekünk, kisebbségi képviselőknek álmunk az, hogy kialakul a kisebbségi kérdés közös európai álláspontja. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem egy konformista politikai megállapítás, de én hiszek benne - fogalmazott Winkler Gyula a kisebbségi frakcióközi csoport ülésén.
A képviselők továbbá a katalán nyelv EU-s munkanyelvvé tételét, zavartalan okcitán közfeliratozást, konkrét EU-s intézkedések révén a szlovák államnyelv negatív hatásainak semlegesítését, illetve a kisebbségi nyelvi kérdés közös európai állásponttá alakítását kérték az EU-biztostól.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjegyzés:
Folyó év december 15-én zárul az Európai Unió portálján az a virtuális közvélemény-kutatás, amelynek alapján körvonalazódni fog a 2013 utáni kulturális programok jellege és költségvetése. Hozzászólásokat, javaslatokat az alábbi linken lehet tenni: http://ec.europa.eu/culture/news/news3022_en.htm.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) nemrégiben közzétett véleményére hivatkozva emlékeztetett, hogy a dokumentum egyértelműen leszögezi: a szlovákiai államnyelvtörvény - amellett, hogy hátrányosan megkülönbözteti a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat - sérti az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait is. A képviselő azt kérdezte a többnyelvűségi biztostól, fontosnak tarja-e az Európai Bizottság és személyesen ő maga is, hogy az Unió tagállamai tiszteletben tartsák nemzetközi kötelezettségeiket? Érdeklődött az iránt is, megvizsgálta-e az Európai Bizottság, hogy a nyelvtörvény sérti-e az európai jogot? Ha igen - érdeklődött az erdélyi magyar képviselő - melyek a vizsgálat következtetései? Ha nem, mikor tervezi az EB a vizsgálatot?
Androulla Vassiliou biztos-asszony válaszában hangsúlyozta, hogy az EU-ban a nyelvpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EB-nek nincs beleszólása, viszont az Alapjogi Charta tilt mindenfajta diszkriminációt, és ezt a szlovák államnak tudomásul kell vennie, és meg kell tennie a szükséges módosításokat. Az EB mindenesetre figyelő állásponton van; amennyiben konkrét esetek alapján bebizonyítható, hogy a szlovák államnyelvtörvény kikötései miatt EU-s szabadságjogok sérülnek, akkor az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője üdvözölte az Európai Bizottság által tervezett új kulturális programok gondolatát és kiemelten a biztos asszonynak azt a kezdeményezését, hogy az új elképzeléseket európai közmeghallgatásra bocsátották. A képviselő szerint az európai polgárok véleményének kikérése olyan kérdésekben hozhat új megközelítést, amelyeket a politikusok eddig megkerültek. Ilyennek nevezte az anyanyelvhasználat és a kisebbségi jogok kérdéskörét, amelyet az EU intézményei az alapdokumentumra való hivatkozással mindig a tagállamok fele hárítanak. Az EU politikusainak, intézményeinek véleménye nagyon sok kérdésben folyamatosan változik vagy átalakul, ez a dinamika bennünket is feljogosít arra, hogy a keretszabályok módosítását merjük álmodni. Nekünk, kisebbségi képviselőknek álmunk az, hogy kialakul a kisebbségi kérdés közös európai álláspontja. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem egy konformista politikai megállapítás, de én hiszek benne - fogalmazott Winkler Gyula a kisebbségi frakcióközi csoport ülésén.
A képviselők továbbá a katalán nyelv EU-s munkanyelvvé tételét, zavartalan okcitán közfeliratozást, konkrét EU-s intézkedések révén a szlovák államnyelv negatív hatásainak semlegesítését, illetve a kisebbségi nyelvi kérdés közös európai állásponttá alakítását kérték az EU-biztostól.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjegyzés:
Folyó év december 15-én zárul az Európai Unió portálján az a virtuális közvélemény-kutatás, amelynek alapján körvonalazódni fog a 2013 utáni kulturális programok jellege és költségvetése. Hozzászólásokat, javaslatokat az alábbi linken lehet tenni: http://ec.europa.eu/culture/news/news3022_en.htm.
ESEMÉNYEK
